Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. május azonban megnyugtatták, hogy ez nem akarattal történt, és ha a lova eltalálna pusztulni, Kapitán másikat ad helyette. Hosszabb küzdelem után Hubiár kopjája Kapitán sisakján eltörött. Erre ún. hegyes tőrrel mentek egymásnak. Kemény harc közben Kapitán György a jobb keze fején megsérült, és kiejtette kezéből a fegyvert, majd csakhamar előrántotta másik hegyes tőrét is. Majd buzogányt ragadott, és azzal ütötte, meg is szédítette a törököt. Utoljára handzsárral viaskodtak. Ez is kemény küzdelem volt, amelynek során Kapitán az arcán is megsebesült. Ezt látva az igazlátók, véget vetettek a viadalnak. A küzdő felek egymástól búcsút véve, seregeikhez, majd azokkal váraikba, a törökök Szandára, a magyarok Bujákra tértek vissza, ahol nagy vígasság fejezte be a vitézi próbát. Az 1656-os vizsgálat megállapítása szerint a vár már rossz állapotban volt. a javítást azonban úgy látszik, nem végezték el, mert 1663-ban újra elfoglalta a török, és végleg csak Sobiesky János lengyel király hadai szabadították fel 1683-ban. Rákóczi szabadságharcában már nem volt számottevő a vár, 1711 után pedig csak az elhagyott romjairól tudunk. A vár a XIV. század elején épült. Ma a XV. századi kiépített formájában látjuk, de az újabb kori ásatások kiderítették, hogy a XVI-XVII. században is átalakították. Az elmúlt századok alatt sokat rongálódott, és a törmeléktől erősen feltöltődött vár ma felmérhető falai szerint szabálytalan alaprajzú külső- és belső várból álló elrendezésű. A belső vármag falai meredek sziklára épültek, még ma is három emelet magasságban állnak. Északi és és nyugati oldalról falszoros övezi, amely észak-keleten hegyesszögben zárul be. A belső vár keleti felében hatalmas, vastag falú, ötszögű öregtorony áll. A torony legalsó szintje ovális alaprajzú, a következő két felső szintnél a fal- vastagság lépcsőzetesen csökken, vagyis a helyiségek térfogata tágul, s így tágasabbak. Az egyes emeletosztó födémek nyoma itt még jól követhető. Emeletenként egy-egy ablak, legfelül egy nagyobb nyílás, valószínűleg ajtó nyoma látható. A palotaszárny a belső vár nyugati és északi oldalán "L" alakban húzódik, és ezen két épülettömb különböztethető meg. Észak-keleti sarka oválisán lekerekített és egy kis védőtornyot alkot. Az öregtorony és a palota között egy kis háromszög alakú udvar fekszik. A vár déli oldala teljesen elpusztult. Keleten még állnak a bejárat kapuzatra emlékeztető maradványai. Hollókőre célszerű autóbusszal utazni, de a gyalogtúrák iránt érdeklődők vasúton is felkereshetik, a Buda- pest-Hatvan-Salgótarján vonalon Pásztóig vagy Mát- raszöllősig utazva vonaton. SZANDA VÁRA (Nógrád megye) Története Szanda község mögött kettős hegycsúcs emelkedik. A magasabb, vulkanikus eredetű bazaltkúpon állt egykor Szanda vára. A Vár-hegy a Cserhát legszebb kilátóhelye. Nyugat felé a pilisi és börzsönyi hegyek, észak-kelet felé a Mátra és a Karancs, dél felé a budai hegyek láthatók. Szanda eredetileg királyi vár volt. A XIII. században már állt, de okleveles adatunk csak a XIV. század óta van róla; 1301-ben várnagyát említették. 1387-ben Zsig- mond király a várat a Csetneki családnak ajándékozta, 1424-ben Borbála királynőé, akitől Albert király elvette, hogy feleségének, Erzsébetnek adományozza. A huszita háború során, 1460-ban Szanda tőszomszédságában véres csata folyt. Többszöri elzálogosítás után XV. században a vár a Rozgonyi családé lett és a nánai Kompoltiaké. A vár még ezután is többször cserélt gazdát. A XV.sz. végén a Báthoryak birtoka. 1546-ban került török kézre, de Hoivát Bertalan, a balassagyarmati kapitány 1551-ben felszabadította és állítólag leromboltatta, nehogy a törökök visszafoglalják. Mindenesetre az adóösszeírások 1570-ben a szandai vár alatti települést mint pusztát tartották számon, pedig a mohácsi vész előtt már mezőváros jellegű volt. (A régi település házainak és templomának romjai, a XIX. században még álltak a község Ó-Szandra nevű dűlője környékén.) A várból nem sok maradt ránk. A szórványosan álló, csekély falmaradványokból a vár eredeti elrendezésére még következtethetünk. Legjellegzetesebb része egy vaskos, négyzetes torony maradványa, amely kb. 7 m magasságban még áll, mellette 4 m átmérőjű, sziklába vésett vízgyűjtő medence. REFORMKOMMUNISTA DALA A subámat kifordítom Belül marad aki voltam, Komcsi székért tologattam Mégis felszínen maradtam. Ide-oda Janus-arcom Most vagyonra fordítgatom, Mindenáron gazdagodni Váltás terhét nép nyakába varrni. Vigan vagyok nincsen gondom Úgy igaz ez ahogy mondom, Mit nekem a magyar nemzet A jó élet nekem kedvez. Mercedesem ragyogása Nyugdíjasok nyomorgása Mit nekem a magyar nemzet Hisz' a rendszer nekem kedvez. Benedek László FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA
