Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. január kesztője maradt és most, amikor szakértők bebizonyították, hogy hamisított, palotaforradalom tört ki a televíziónál és kivitték az embereket az utcára, mert veszélyben a demokrácia Magyarországon. Ez a valóság. Higyjék el, nem más, mint egy hamisító munkaügyi pere, amiből bizonyos körök országos és nemzetközi botrányt csináltak, hogy Magyarországon lábbal tiporják a sajtószabadságot. És a kormány mindezt ölhetett kézzel nézte, ahelyett, hogy a ő emberei is telekürtölték volna a világot az igazsággal. Itt Dr. Hasznos Miklós felolvasott egy memorandumot, amit az általa vezetett Munkaszolgálatos Szövetség elnökeként ő szerkesztett ebben az ügyben. "Köszönetnyilvánítás” a nyilatkozat címe, amely így szól: "A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége MUSZ 51/56 tagozata köszönetét nyilvánítja mindazoknak, akik egy föltételezhetően csaláson alapuló fegyelmi munkajogi eljárásból országos, úgynevezett média-ügyet kavartak. A köszönetre okot az ad, hogy a média-ügy sajtókampánya kapcsán olyan ismertekhez juthatott a figyelmes érdeklődő állampolgár, amelyeket pártok és politikusok egyébként soha nem mondtak volna ki, vagy hitelt érdemlő bizonyítást sohasem nyerhettek volna. Soha egyetlen elenzéki párt nem mondta volna ki, hogy 1994. évi választási győzelmét nem programjának erkölcsi feddhetetlenségétől és gazdasági szakszerűségétől, hanem csakis a választók TV- és rádióadásokon keresztül történő félrevezetésétől reméli. Ugyanis egy program erkölcsi, gazdasági helyessége és megvalósíthatósága önmagáért beszél, nincs szükség sem megerősítő, sem ködösítő ténykedésekre. A TV és rádió alelnökök személye és intézkedései ellen megnyilvánuló sajtókampány alpári stílusa, mely minden korlátozás nélkül folyik az írott és elektronikus sajtóból, legfényesebb bizonyítéka a legteljesebb európai sajtószabadságnak. Ennél alaposabb bizonyítást semmilyen média-törvénnyel elérni nem lehetne. Nahlik Gábor elfogulatlanságát aligha lehetett volna másképp bizonyítani, mint ahogy ő tette, hogy munkajogi eljárását más földrészen készült szakértői véleményre alapozta. Ismerjük a köztársasági elnök úr aggodalmát a szolgálati médiákban megindult folyamat miatt a miniszterelnök úrhoz írt leveléből. Meggyőződésünk, hogy az ellenzéki pártok győzelmi esélyeit az 1994-es választáson csakis az állampolgárok politikai értékítélete veszélyezteti, ami elismerjük, kékcédula és háttérduma nélkül nem kis veszély. Bánó urat és társait pedig megilleti a jog minden védelme, de bizonyított tetteikért viselniük kell a jog minden következményét, mert ez a demokrácia megkerülhetetlen szabálya. Dátum: Budapest, 1993. november 5. Aláírás: a POFOSZ MUSZ-tagozat elnöksége, Dr. Hasznos Miklós elnök." A valóban frappáns memorandumot Hasznosék eljuttatták az összes magyar újságnak, de azok közül csak kettő akadt, amelyik publikálta. És ez jellemző a mai magyarországi sajtóra. A gyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták a memorandumot és egyetértésüknek adtak kifejezést. Ezután Hasznos Miklós arról beszélt, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt, noha tagja a kormánykoalíciónak, nem helyesli szolgai módon a kormány minden intézkedését és bizonyos kérdésekben megvan a saját véleménye, amit nem is rejt véka alá. Nem ért egyet például teljes mértékben a kormány gazdaságpolitikájával, kritizálja a privatizációt, a munkanélküliség kezelését és még sokminden mást. A kereszténydemokaták gazdaság- politikája sok vonatkozásban ellentétes a kormány elképzeléseivel. Elmondta Hasznos Miklós, hogy ő, mint a kormánykoalíció egyik pártjának alelnöke, ellene szavazott a költségvetésnek. A baloldali sajtó tudja ezt, de nem használja ki a ziccert, amit az jelentene, hogy a kormánykoalíció egyik tagja leszavazza a kormány törvény- javaslatát. Inkább agyonhallgatják az ügyet, mert nem akarnak még ilyen módon sem nyilvánosságot biztosítani a kereszténydemokratáknak. Végezetül a privatizáció visszásságait ecsetelte a szónok, aminek során mesterségesen lerohasztott, tönkretett vállalatokat potom pénzért adnak el külföldieknek. Aminek néhány év múlva az lehet a következménye, hogy kiárúsítják a nemzeti vagyont és azt nem a haza javára működtetik. Magyarország gyarmati sorba süllyedhet, ahol olcsó a munkaerő és ha nem avatkozik be a kormány, akkor az is elképzelhető, hogy pár év múlva a magyarok saját hazájukban gyarmati foglalkozáspolitikára kényszerülnek: a tulajdon már nem az övék lesz, de őket fogják alkalmazni munkásokként. Ebben a kérdésben sem ért egyet a Kereszténydemokrata Párt a kormánypolitikával. Ezzel kapcsolatban Hasznos Miklós még több példát hozott fel a hazai sajtóban uralkodó visszás állapotokra s a liberális baloldali média elfogultságára és ferdítéseire. Ismertette ezzel kapcsolatban a Népszabadság november 24-i számában megjelent hírt, mely éppen a clevelandi Kongresszusról szól és tendenciózus beállításban tájékoztat arról, hogy a magyar jobboldal talákozik itt az emigrációval. — De ilyen és ehhez hasonló hazai eseteket még tucatjával lehetne idézni - fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét az Újságírószövetség clevelandi gyűlésén Dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő. Az elhangzottakat még kiegészítette a magyar parlament tagjai közül szintén jelenlévő Király B. Izabella, hozzáfűzve a maga tapasztalatait. Ezekhez kapcsolódva még több kérdés hangzott el, majd az elnök az ülést berekesztette. A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége 1993. november 27-i clevelandi ülésén elhangzott felszólalások — elsősorban Hasznos Miklós tájékoztatója - értékes ismeretekkel gazdagították a vendégeket és a tagokat, megerősítvén őket abban, hogy a Szövetségnek még vannak feladatai és szükség mutatkozik működésére. Esetleg még átfogóbb keretek között, a becsületes és tisztességes hazai újságírókkal közösen, az egész világ magyar újságírótársadalmának összefogása érdekében munkálkodva. 1 ■ — • * » - — ■ Az Országgyűlés december 14-én elvetette azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely megadta volna a választó jogot külföldön élő magyaroknak.
