Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. április Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György * Boross Péter miniszterelnök bejelentette, hogy részben a szlovákok magatartása, részben a Duna vízellátásának biztosítása érdekében a magyar kormány gyakorlati lépésekre kényszerül és úgy határozott, hogy az 1843. folyamkilométeres szakaszon Dunakilitinél ideiglenes jelleggel és kárelhárítási céllal fenékküszöböt épít. Mióta nyilvánvalóvá vált, hogy az Antall-kormány mulasztásai és késlekedése miatt sikerült Szlovákiának megvalósítania a Duna elterelését s a Hágai Döntőbíróságnál Magyarország hiába keresi az igazát, a mai vezetés kompromisszumos megoldásra törekszik s ennek egy részét képezi az a döntés, hogy Dunakilitinél fenékküszöböt épít a mederben. Ugyanakkor egyre több híve van annak, hogy mégis fel kell építeni a nagymarosi duzzasztógátat és csatlakozni kell a szlovákok által ma is előkészületben lévő erőműlétesítési munkálatokhoz. Egyes pártok, pld. a Köztársasági Párt, fel is vették programjukba, hogy a választások után szorgalmazni fogják Nagymaros felépítését. * Jelentést adott ki az ENSZ égisze alatt Bécsben működő Narkotikumokat Ellenőrző Nemzetközi Tanács (INCE) és elöljáróban megállapította, hogy a kábítószer problémája világszerte súlyosbodott. A kábítószer-maffiák egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak és mind nehezebbé válik ellenőrzésük. A szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem összefonódása közismert, ezért csak valóságos haditerv szerint lehet ellenük küzdeni. A jelentés megemlíti, hogy a jugoszláviai események miatt a Közel-Keletről Nyugat-Európa felé irányuló kábítószerútvonalak Magyarország területére helyeződtek át. Magyarország egyelőre még nem célország, de rövidesen az lehet, mert a kábítószer-fogyasztás az utóbbi két évben megháromszorozódott. A régebbi un. szipuzás mellett erősen növekedett a tűvel való kábítószerezés aránya. Az ENSZ-jelentés megemlíti a kábítószerek legalizálásának kérdését, amit néhányan javasoltak, de a többség végülis elutasított. * * VOLTAK., címmel nyílt meg fényképkiállítás Budapesten az Iparművészeti Múzeumben. A kiállítás azoknak a magyarországi műtárgyaknak a fotóit mutatja be, amelyek az elmúlt évtizedek alatt jogellenesen külföldre kerültek. Magyarán: amiket elloptak. Kis részüket még a visszavonuló német csapatok vitték magukkal, ám ezek majdnem mind megkerültek, de többségüket a szovjet hadsereg rabolta el hadizsákmányként. A nemzetközi jog értelmében kulturális kincs nem lehet hadizsákmány és ezek eltulajdonítása bűncselekmény. A Vörös Hadsereg által elhurcolt műkincsek többé-kevésbé pontos nyilvántartás szerint még ma is a volt Szovjetunió területén vannak, csak éppen nem hozzáférhetőek. A mostani orosz vezetők egy része mutat hajlandóságot a visszaadásra, de nem mindegyikük ilyen nagyvonalú és jóindulatú. Visszakerülésük elsősorban az orosz belpolitika alakulásának függvénye. A magyar kultúrkormányzat álláspontja az, hogy lemondani semmiről sem szabad, de nem lenne helyes türelmetlenkedni vagy erőszakoskodni sem. A mintegy hetven fénykép katalógusából megtudható, hogy egyes műkincsekre már rábukkantak osztrák, német, sőt amerikai magángyűjteményekben is. Ezeket valószínűleg a különböző nemzetiségű zabráló katonák révén kerültek oda, akik pénzzé tették a lopott értékeket. Ezek visszaszerzése majdnem lehetetlen, mert jelenlegi tulajdonosuk jóhiszeműen megvásárolta azokat és az eredet igazolása nagyon nehéz. * A Magyar Máltai Szeretetszolgálat központja Kozma Imre atya, protonotárius aláírásával gyászjelentést adott ki Csilla von Boeselager bárónő hirtelen haláláról. A bárónő hosszabb betegeskedés után németországi otthonában adta vissza lelkét a Teremtőnek, február 23-án. Csilla bárónőben a Máltai Szeretetszolgálat egyik alapítóját és jótevőjét gyászolja, aki rengeteget tett a magyarokért, főleg a délvidéki menekültekért. Néhány hónappal ezelőtt érkezett a hír, hogy több társadalmi szervezet No- bel-díjra javasolta Csilla bárónőt, karitatív tevékenysége elismeréséül. A Mindenható nem engedte megérnie, hogy földi kitüntetést kapjon áldozatos munkájáért, de kárpótolta őt az emberek hálája és szeretete, a túlvilágon pedig bizonyára elnyeri jutalmát. * Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió és az Európa Parlament magyar delegációjának elnöke díszpolgári címet kapott Budapest V. kerületi önkormányzatától. A Belváros polgármestere a Néprajzi Múzeum dísztermében adta át az erről szóló oklevelet s az azzal járó érdemkeresztet Habsburg Ottónak, aki meleg szavakkal köszönte meg a kitüntetést. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország szuverenitása változatlanul veszélyben van és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ország mielőbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen, mert az biztosíték lenne függetlensége megőrzésére. Habsburg Ottó főleg az orosz veszélyre hívta fel a figyelmet. * Közleményt adtak ki II. Alekszij Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának magyarországi látogatásáról. Az ortodox orosz egyház feje a magyar ortodox egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa meghívására érkezett Magyarországra, ahol találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel és több vezető politikussal.
