Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
1993. március AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 23 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK VIII. BABÓCSA VÁRA (Somogy megye) Története A Drávába ömlő Rinya-patak mentén, a tatárjárás utáni évtizedekben építtetett várat a környéken birtokos Ti- bold nemzetség. A XIV. század végéig a vár az övék volt. 1398-ban a Tibold nemzetségből származott Babócsai család kihalta után Zsigmond király Marcali Dénesnek adományozta. 1474-ben a Marcaliak és a Báthoryak kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek. A Marcali család által 1450 körül átépíttetett vár a XV. század végétől - a Marcaliak somogyi és zalai uradalmaival együtt - Báthory birtok lett. 1532-ben a Kőszeg felé vonuló török hadsereg átvonult Babócsán, 1555-ben azonban, amikor Tujgon pasa hadjárata során elfoglalta Somogyot, Kaposvár és Korotna után Babócsát is bevette. A következő évben a Szigetvárt ostromló török had elvonulására Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás seregei vették ostrom alá. Török védői felgyújtották és elmenekültek, ezután tíz évig magyar őrség volt falai között. 1566-ban a Szigetvárt elfoglaló szultáni hadsereg kezére jutott. A század végén 1595-től három évig újból magyar vár volt, Zrínyi György és Herberstein vezetésével foglalták vissza. 1597-ben az ostromló törököket visszaverték, 1598-ban azonban elesett. A költő Zrínyi 1664-es téli hadjárata alkalmával török őrsége elmenekült, végleg azonban csak Kanizsa bevétele, 1690 után került vissza. 1700 körül császári parancsra elpusztították. A Rinya egykor mocsaras völgye felett emelkedő erdős dombon a vár sáncai még látszanak. Túraútvonal Babócsa vá. - Szabadságtér - Fürdőpark - Vár-hegy - Pasák kertje Az állomás mögötti úton balra (északra) kanyarodva rátérünk a község központjába vezető Kossuth Lajos utcára. Az utcában vegyesen váltakoznak a modernebb és régibb házak. Jobbra elhagyjuk a Rinya utcát, amelyben régi, szép falusi házakat láthatunk. Az állomástól kb. egy km után elérjük a község központját alkotó Szabadság teret. A parkszerű téren szép ezüstfenyő, hárs- és vérbükk fákat találunk. A park sarkán van az útelágazás Nagyatád, Barcs és Vízvár felé. A Kossuth utca folytatásában van a Rákóczi út. Itt találjuk az 1880-ban épült Somssich Viktor-féle kiskastélyt. Mi útunkat a barcsi útelágazáson folytatjuk és végig megyünk a park északi szélén. A park végén feltűnik az 1800-ban épült Somssich Adolf-féle nagykastély jellegzetes U alakú épülete, amelynek romos középső részét lebontották, két szárnyát pedig átépítették. A kastélytól a Fürdőpark felé vezető két régi lépcsősor egyikén menjünk le a hajdani angolparkba, amelyben még szépen diszlenek a 120-170 éves platánok, tölgyek. A parkot a benne kiépített fürdőről nevezték el Fürdőparknak. A fürdő stílszerű épületében egy nyílt és egy fedett medence van, amely vizét két termál forrásból kapja. A "budai forrás" vize 75 C fokos és gyakran gázzal együtt jön. Az ilyen lökésszerű vízadás esetén a gázt meg is lehet gyújtani. A másik forrás a park területén ered és 45 C fokos. A források vize fokozatosan lehűlve érkezik a medencébe. A kastélyhoz visszatérve a barcsi úton haladjunk tovább. Az út baloldalán a dombon feltűnik az 1790-ben épült r. k. templom. A műemlék templom első részét Somssich Béla később építtette. A templom után jobbra nyíló úton kanyarodjunk le a kb. 50 m-re levő bizonytalan eredetű "török kút"-hoz. A 40-es években még használható állapotban volt, jelenleg azonban nagyon elhanyagolt állapotban van. Mellette van a nagyméretű grófi pince, amelyet most raktárnak használnak. Visszatérve az útra, néhány perc alatt elérjük az út baloldalán levő általános iskola érdekes stílusú épületét, amelynek udvarát régi fal és boltozatos bejárat határolja. Eredete bizonytalan, vármaradvány vagy grófi pince. Az iskola mögötti domb a Vár-hegy. Az odavezető útakat itt elkerítették, nehogy a gyermekek felmenjenek a meredek domboldalra. Ezért legjobb, ha a templomhoz visszakerülve a mögötte húzódó Vár-hegy urcán megyünk végig. Leereszkedünk egy bokros mélyedésbe, a sáncárokba, majd az 5-6 m mély és 15-20 m széles árokból felfelé kapaszkodó ösvényt követve felmegyünk a Vár-hegyre. A fákkal bokrokkal benőtt tetőn megfigyelhetjük, hogy kettős kupon vagyunk. A tulajdonképpeni vár azon a dombon volt, amelyiken álunk, a másik dombtól a mély sáncárok választotta el, valószínűleg elővár lehetett és hídon közlekedtek a belső várban. A felrobbantott és földel behordott várban a falakból nagyon kevés: néhány boltív, faldarab és 2 alagútszerű boltozat maradt meg. Az iskolában bővebb felvilágosítást kaphatunk a várról és a kutatásokról, amelynek egyik jelentős darabja, egy bronzágyú a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban van. Ha időnk engedi, április-május hónapokban okvetlenül nézzük meg a "Pasák kertjét". Továbbhaladva átmegyünk a barcsi úton, átmegyünk a Rinya-hídon, majd a gyakran száraz Malom-árok hídján és kb. 1 km-nyi út után eljutunk egy régi gyümül- csöskerthez. Itt, a földgázkúttal szemközti nagy vaskapus bejáraton bemegyünk az út baloldalán elterülő kissé hullámos felszínű gyümölcsösbe. A földút néhány kanyar után sáncszerű árkon visz át keresztül. Itt volt a hajdani "török tábor" vagy Pasák kertje sánccal körülvett nagy területe. A 15-20 holdnyi területen az elvadult fehér nárcisz szinte hatalmas fehér szőnyegként borítja a gyümölcsfák alját.. Kellemes illatot áraszt és szemgyönyörködtető látványt nyújt a látogatóknak. Néhány lépésnyi területen hatalmas csokorral szedhetünk belőle. Az öreg gyümölcsfák között
