Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
1993. március AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 19 EMLÉKÜLÉS A DONI KATASZTRÓFA ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJÁN (MTI) Második világháborús veteránok, hadtörténészek, a katonai tanintézmények oktatói és hallgatói emlékülést rendeztek a doni katasztrófa 50. évfordulója alkalmából a budapesti Hadtörténeti Múzeumban. A 2. Magyar Hadseregtörténetét a magyar hadtörténetírás monografikus mélységgel elemezte. Ismerjük a katonák frontra indulásának körülményeit, a harcok, a hadműveletek történetét, szövetségünk diplomáciai levélváltásait, a német birodalom vezetőinek utazásait és tárgyalásait. Ismerjük a német, olasz, román történészek munkáit is, de a szovjet levéltárak, sajnos, nem kínálnak megfelelő kutatási anyagokat - mondta bevezetőjébe Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. Rámutatott: az ötvenes évek "kemény diktatúrája" hazaárulónak, németbérencnek és nácinak tekintette azokat az egyszerű sorkatonákat is, akik eleget tettek a behívó parancsnak, "hagyták magukat kivinni a frontra", és ott teljesítették elöljáróik parancsait. Hozzátette: a diktatúráknak történész szolgálói is voltak, akik szinte egyedül kutathatták a II. világháború történetét, dokumentumait. Ezek a történészek egy idegen hatalmat, a szovjet megszállókat szolgálták - jelentette ki az államtitkár. Sohasem tudtam elfogadni, hogy a háború után egyes tiszteket politikailag megaláztak, kivégeztek. Ezért javaslom több tiszt rehabili- tását, így az 1945 után kivégzett Szombathelyi Ferenc vezérezredesét is - zárta beszédét Raffay Ernő. Az államtitkár után Szabó Péter történész szólt az egybegyűltekhez. Kijelentette: a II. világháborúban Magyarország első nagy katasztrófája a Don mellett játszódott le, azóta "a végtelen pusztaság jelenti a hiába hazavárt apák és fiúk temetőjét". A mintegy három hét alatt lezajlott Magyar honvédek egy zsákmányolt orosz aknavetővel Korotojáknál. tragédiában 120 ezer katona és munkaszolgálatos esett el, sebesült meg, tűnt el.. A rosszul felszerelt magyar csapatok megőrizték becsületüket; a téli csatát nem ők vesztették el, az a német vereségek következménye volt - hangsúlyozta Szabó Péter. Szakály Sándor történész a vitatott - általában negatívan megítélt - szerepű Jány Gusztáv vezérezredes életéről, sorsáról tartott előadást. Véleménye szerint rendkívül nehéz feladatot vállalt, amikor a 2. Magyar Hadsereg parancsnoka lett. Jányn legtöbben azt kérik számon, miért nem lépett fel keményebben a németekkel szemben, és miért nem képviselte jobban a magyarok érdekét - mutatott rá a történész. A válaszhoz azonban ismerni kell Jány Gusztáv mentalitását: fegyelmezettségét, engedelmességét, a parancsok feltétlen tiszteletben tartását. Jány Gusztávot a háború után kivégezték, előtte a rokonainak a következőt mondta: "tiszta lelkiismerettel halok meg, bűnöket nem követtem el, csak a kötelességemet teljesítettem". Az emlékülés után Raffay Ernő államtitkár megnyitotta a Magyar Királyi Honvédség 1922 - 1943 című kiállítást. * Nem sikerült felavatni, a doni áttörés 50. évfordulóján a Don-kanyarban elesettek áldozatainak emlékét őrző kápolnát: a pákozdi Mészeg-hegyen épülő kegyeleti hely ugyanis várhatóan csak tavaszra készül el. Az alapkövet ugyan már tavaly májusban lerakták, s az építkezést is megkezdték, ám a kápolnának alig fele készült el eddig. A 2. Magyar Hadsereg tragédiájára emlékeztető kegyeleti hely létrehozásához kevés a pénz: a szükséges hatmillió forint fele még hiányzik. A 2. Magyar Hadsereg fél évszázaddal ezelőtti doni katasztrófájára emlékeztek országszerte s koszorúzták meg a hősi emlékműveket. Magyar huszárok orosz hadifoglyokat kisérnek hátra az Oskol folyó völgyében (Sztary Oskolnál). (A képek Soós József felvételei)
