Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. december Története A községtől nyugat felé, a Zala-menti vizenyős láprétből kissé kiemelkedő szigeten állt a Békavárnak is nevezett Szentgyörgyvár. A közelmúltban ásott csatornával déli részét elpusztították, a felszínen egyébként sincs nyom, amelyből a vár alaprajzára következtethetnénk. Békavár középkori várainkhoz viszonyítva elég késői eredetű, oklevelekben csak a XV. század közepétől szerepel. A Balaton délnyugati vidékén és a Zala völgyében birtokos Marcali család vára volt, valószínűleg ők is építtették. Középkori életéről számtalan peres irat emlékezik, amelyek várnagyaik viselt dolgait örökítették meg. Az 1440- es években a zalavári apátság falvait és Keszthely városát rabolták ki több alkalommal. A Marcaliaktól 1474-ben az Ecsedi Báthoryak örökölték nagy kiterjedésű somogyi és zalai uradalmaikat, Szentgyörgyvár, Kereki és Babócsa várával, Zákány és Puta kastélyaival. A XVI. század közepén, amikor a Pécset és Székesfehérvárt elfoglaló török Somogy és Zala megyét pusztította, Szentgyörgyvárát is megerősítették, Szigetvár eleste, 1565 után pedig a Kanizsai Főkapitányság székhelye Zalaegerszeg vára lett. Szent- györgyvára a zalavölgyi várakkal, Hidvéggel, Zalavárral, Szentgróttal védte a mögötte fekvő vidéket. Egy XVI. század végi ábrázolás szerint négyzetes, kőből épített belső várát külső palánkvár védte a Zala mocsaraiban. 1696-ban még 36 zsoldos katona élt benne, a Rákóczi-szabadságharc eseményeiben azonban már nem szerepelt. A várat valószínűleg 1702-ben pusztították el császári parancsra. Sajnos az egykori várból úgyszólván semmi sem maradt. Köveit a lakosság építkezésekhez széthordta, így ma már csak a helyét mutogatják, ami csak begyepesedett árkokban mutatkozik. A vár a községtől nyugatra húzódó Zala folyó egyik mocsaras szigetén épült, azért is nevezték Béka-várnak. SZIGLIGET VÁRA (Veszprém megye) Története A Tapolcai-medence Balatonba nyúló két öble között emelkedik Szigliget hármas dombja. Közülük a falu felett álló, meredek sziklatarajú Vár-hegyen találjuk a vár romjait. Szigliget tatárjárás után épült váraink közül azon kevéshez tartozik, amelynek építési idejét és épittetőjét is ismerjük. IV. Béla király 1260-ban kelt oklevelében azzal az indokolással adományozta Szigligetet a pannonhalmi apátságnak, hogy ott várat építtesen. Favus pannonhalmi apát két év alatt fel is építtette, Béla király azonban 1262- ben visszavette tőle, s más birtokkal kárpótolta. A királyi kézben levő várat a XIII. század végén, valamikor 1275 és 1289 között Héder nembeli Péter veszprémi püspök foglalta el, és a Győr megyei, de a Szigliget körüli birtokos Pok nemzetség itt őrzött kincseit elraboltatta. Ez volt az alapja annak a királyi adománynak, amellyel később a vár és uradalma a Pok nemzetségből származó Mórichidai család kezébe jutott. A XV. században a Gersei Petők, Némái Kolosok, 1445 után pedig Újlaki Miklós birtokolta a várat. 1524-ben, Újlaki Lőrinc halála után II. Lajos király a Tóti Lengyel családnak eladta a várat. A Lengyeleké volt azután 1702-ig, amikor császári parancsra lerombolták. A 60-as évek közepén folytatott régészeti feltárás nyomán ismerjük annak építéstörténetét. A Favus apát által építtetett XIII. századi vár valószínűleg a sziklagerinc d. végén magasodó toronyból, az ahhoz észak felé csatlakozó, elpusztult palotaszárnyból és az előttük álló kápolnából állott. Ezt az épületegyüttest vették körül vastag kőfallal a XIV. században. A XV. században további épületekkel bővült a felső vár, amely alá az alsót 1531 és 1540 között Török Bálint építtette tiszttartójával, Martonfalvi Imre deákkal. Török Bálint fogságba esése után visszakerült a Tóti Lengyel családhoz. 1547 és 1573 között Magyar Bálint - Lengyel Brigitta férje és a kiskorú Lengyel örökösök gyámja - a volt Győri Főkapitánysághoz tartozó vár kapitánya. *Thúry György és *Gyulaffy László mellett a Dunántúl harmadik nagyhírű katonája volt, egyben Fonyód kapitánya is. Közel 30 esztendőn át, embertelen körülmények között védte végvári vitézeivel a Balaton vonalát a törökök megmegújuló rohamai ellen. A török hódoltság megszűnése után a csak nagy költséggel fenntartható várat tulajdonosai a sorsára hagyták. 1702-ben a már korábban leégett várat elpusztították. A szigligeti strandfürdő felett emelkedő szabályos kúp alakú Óvár, vagy "Királyné szoknyája" nevű domb tetején, az erdőben kisebb romot találunk. A közel 2 m vastag kőfalakkal épített, 41-szer 15,5 m alapterületű építmény déli, Balaton felé néző oldalán ötszögű, az északin négyszögletű "torony" alapfalai vannak. Szigliget kutatói feltételezik, hogy minden bizonnyal hadi célokra emelt építmény, talán a vár elővára volt a török időkben. Túraútvonalak 1. A vasútállomástól a Lesence-patak, majd az Eger-víz hídján át az öreg erdő szőlője alatti útelágozásig megyünk, innen a szigligeti malomhoz, majd az Antal-hegyi szőlők megkerülésével az Avasi templomromhoz. Egykor itt község állhatott, a régi Réhely, a toronyrom alul négyszögletes, felül nyolcszögletes románstílusú, bazaltból épített torony. Környékén terül el a XVII. században Szigliget hadi-kikötője, amely a török elleni harcban jelentős szerepet játszott. Az Avasi-toronytól az országúton jutunk be a községbe. A Fő utcán át elérjük a vár alatt álló kis templomot. A templom mögött vezet fel az út a várba. A hegy legmagasabb pontján állott a vastag falú öregtorony, amelynek déli falai most is jól láthatók. Az öregtorony mellől tárul elénk a költők, írók által annyiszor magasztalt kép, amelyhez hasonlót keveset találni hazánkban. Délre a mélyben a Balaton tükre, nyugat felé a Szentmihály-domb és északnyugatra az edericsi Sárkány-hegy hatalmas fennsíkja húzódik. A zsidi nyergen át rátekinthetünk a Rezi-hegy lapos tetejére, majd a szép
