Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
1993. december AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 21 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XVI. rész SÜMEG VÁRA (Veszprém megye) Története A város felett emelkedő, messziről látható, mész- kőszírten álló vár nemcsak a Dunántúl, de egyben Magyar- ország legnagyobb kiterjedésű vára. Azok a múlt századi hagyományok, amelyek szerint itt már Koppány vezér idejében vár állott, vagy hogy a vár első épületeit a templomos lovagok építtették, és hogy IV. Béla király a tatárok elől menekülve 1241-ben a várban lakott volna, az újabb kutatások szerint tévedések. A várat a tatárjárás után építették a veszprémi püspökségnek a Marcal forrásmedencéjében elterülő birtokaik védelmére. Első okleveles említése 1301-ből származik. Várnagyai a püspökök benső, bizalmi emberei voltak, gyakran közeli rokonai, ami a vár és uradalma fontosságát jelzi. A korai vár a mai öregtorony helyén levő kisebb lakótoronyból és a körülötte épített, szabálytalan alaprajzú, falakkal körülvett területből állt. Ezt a várat az Albert király halála után kitört polgárháború idején, 1440-ben, Erzsébet özvegy királyné hívei sikertelenül ostromolták. 1442 után bővítették a várat a mai méreteire. Támpilléres falakkal övezett belső udvara körül akkor emelték a ma már csak romjaiban meglevő püspöki palotát és a többi lakó- és gazdasági épületet, valamint a külső és belső lakótornyot. A sümegi vár fénykora a XVI. században kezdődött. 1552-ben Veszprémet elfoglalták a törökök, a veszprémi püspökök ettől kezdve kétszáz éven át itt székeltek. 1553 és 1568 között Kövess András püspök és várnagya, Ormányi Józsa átépíttette a várat. A korai belső várból hatalmas ágyúbástyát alakítottak, az észak-keleti sarkon pedig emeletes bástyát építettek. Sümeg vára a veszprémi püspökök magánváraként a dunántúli végvárak második sorában védte a megmaradt országot. Kedvező adottságai miatt a nagy hadjáratok elkerülték, csak 1664-ben ostromolták meg a szentgotthárdi csatatérről visszavonuló törökök. 1605-ben Bocskai, 1619- 20-ban pedig Bethlen Gábor hadai szállták meg. 1705-ben Bottyán generális kurucai előtt nyitották meg kapuit rebellis érzelmű kapitányai. 1705 és 1709 között a kuruc hadak dunántúli hadműveleteinek egyik legfontosabb központja volt. 1709 nyarán Heister generális császári seregei foglalták el, fegyverzetét Győrbe szállították és 1712 körül felgyújtották. A használhatatlan romot elhagyták, püspöki tulajdonosaik a vár alatt már korábban felépített kastélyukba költöztek. 1954-64 között helyreállították a tornyokat, a kápolnát és néhány melléképítményt. Az öregtorony helyiségeiben múzeumot rendeztek be. A vár a XIII. századi vár területéből kialakított belső, és a XV-XVII. században épített külső várból áll. A külső vár előtt a külső kaputoronytól a belső kapuig keskeny falszoros húzódik. A külső vár nyugati oldalán találjuk az egykori palotaszárny, keleti oldalán pedig a sütőház, a konyha, a gazdasági melléképítmények, istállók, kaszárnyák romjait. A nagy várudvar észak-keleti szakaszában, a Köves-bástyára vezető falszoros előtt volt a vár vízgyűjtője. A belső várban az öregtorony, a kápolna és a püspöki belső lakóhelységek kaptak helyet. Séta a városban A sümegi vasútállomásról indulunk a községbe. A Kisfaludy téren találjuk Kisfaludy Sándor költő szülőházát, ma emlékmúzeum. Előtte a falon emléktáblák sora. Ez a sümegi Pantheon, amelynek márványtáblái a városka nagy és érdemes szülötteire emlékeztetnek. A romantikus hangulatú városias jellegű térség végén a volt ferencesek temploma és rendháza áll, balra az egykori Püspöki Palota kertje, utána pedig a vidéki barokk építészet egyik gyöngyszeme, a volt Püspöki Palota. Sümeg vára a Kis-Alföld messze kitáruló rónája szélén áll, ott, ahol a Bakony hegység véget ér. A tágas völgyből a magánosán álló kúp alakú hegyen impozánsan emelkedik ki a Dunántúl legnagyobb romvárának falai. A Balaton környéki várak közül aránylag a legjobb állapotban van. Több mint félszáz helyiségével, helyreállított tornyaival, nagy kapujával, farkasvermével és Köves-bástyáival ma szépen példázza a középkori és törökkori várépítészet jellegzetes formáit. A Vár-hegy természetvédelmi terület. Sümegen járva érdemes megtekinteni még a Deák Ferenc utca nyugati végén lévő plébániatemplomban Maulbertsch híres freskóit, amelyek a templom egész belső falát kitöltik. A városka temetőjében nyugszik Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza. A városból az Árpád és Táncsics utcán át jutunk el Sümeg kivételes élményt nyújtó látnivalójához, az ötezer éves ősbányához, amely hazánk legrégebbi kovakőbányája. 1960-ban Vértes László, a híres vértesszöllösi ősemberi település feltáró régésze hozta napvilágra ezt az újkőkori bányát. Védtetővel ellátva, szabadtéri múzeumként látható. Inkább sümegi séta, mint kirándulás a városka közvetlen környékén levő Sarvaly-kút. Alig 5 km-re fekszik ez az idillikus fekvésű szép forrás, a sümegiek kedvelt kirándulóhelye. Homokkőből faragott klasszicista ízlésű forrásházikóból tör elő a kitűnő víz. A forrás környékén szalonnasütő tűzhelyek teszik kedvessé a csörgedező vizű Sarvalyt. SZENTGYÖRGYVÁR (BÉKAVÁR) (Veszprém megye)
