Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-01 / 11. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. november Az MDF a korrupció ellen Boross Péter és Salamon László szavakról és tettekről Manapság másról sem hallani a villamoson, buszon, utcán és a munkahelyeken, mint hogy mennyire eluralkodott nálunk a korrupció, a jogtalan vagyonszerzés, a maffiaszerü összefonódás s ezekben élen járnak a hatalmon lévők, vagyis a koalíció, a politikusok és a hozzájuk csapódó “vazallusok”. Nem lehet struccként homokba dugni a fejünket, s legyin- teni, hogy mindez “szamárság”, mert közelednek a választások. Mi most két olyan embert szólaltatunk meg, akinek van hitele és tekintélye az ország széles közvéleménye előtt. Megerősíteni a bűnüldözést- A korrupcióról szóló hírek újra, meg újra történő fölröppentése alkalmas arra, hogy fölkorbácsolja a közhangulatot - mondta lapunknak Boross Péter belügyminiszter. - Némelyek szeretnek általánosságban vádaskodni, ahelyett, hogy egyes ügyekben konkrét feljelentést tennének! A korrupció, vagyis a vesztegetés valamilyen megjelenési formája, mindig egy adott eset. Aki ilyenről tudomást szerez, annak feljelentési kötelezettsége van. Ezután a rendőrséghez, ügyészséghez, bírósághoz kerül az ügy. A korrupcióról szóló általános igehirdetö jelleg csak a közvélemény megzavarására jó - ha nem közük hol, mikor és kik követték el a bűncselekményt.- De az a tény, hogy húsz milliárdos bankbotrány, olajmaffia, a honvédségnél elkövetett gazdasági bűncselekmények borzolják - joggal - az emberek kedélyét...- Ezekben az esetekben szerteágazó nyomozás folyik, van, ahol a vádemelés is megtörtént - s eppen a rendőrség fellépésének köszönhető, hogy ezek az ügyek napvilágra kerültek! Mi igenis a legszigorúbb, leghatékonyabb eszközökkel kívánunk fellépni a bűnözés, és ezen belül a gazdasági bűnözés ellen - tekintet nélkül arra, ki az elkövető. Ami a korrupciót illeti, rendkívül nehéz felderíteni, hiszen nincs közvetlen sértettje - hanem a jogrend és a társadalom egésze -, mindkét fél bűncselekményt követ el, s nincs tanúja, írásos dokumentum róla. Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy hathatós eszközöket kapjunk ezen ügyek felderítésére.- Mire gondolf- A Parlamentnek módosítania kell a BTKgazdasági csomagját, s a büntetőeljárási törvény módosítására is sort kell keríteni. Meg kell valósítani a bűnözés elleni hatékony fellépésre képes, erős rendőrség működésének törvényi hátterét. El kell fogadni az ügyészségi törvényt, amely egyebek között szól a bűnüldözésben való egységes kormányfelelősség érdekében az ügyészségnek a kormány, illetve az igazságügyminiszter alá való törvényi rendeléséről.- Igen ám, de kétharmados törvényekről van szó! Vajon megszavazza-e ezeket a T. Ház?- Az ellenzék most bizonyíthat, hogy tényleg szívügyének tekinti-e a gazdasági bűnüldözés elleni hatékony fellépést? Ez az államigazgatás, a bűnüldöző szervek hatékony munkája feltételeinek megteremtése nélkül nem megy. Mindenesetre különös, hogy olyan politikai irányzatok képviselői lépnek fel harcosan a korrupció és a gazdasági bűnözés ellen szavakban - akik ugyanakkor a kormányzat, az igazgatási és rendészeti szervek működésének korlátozását szeretnék elérni! Szavak helyett tetteket!- A Magyar Demokrata Fórum alapvető fontosságúnak tartja a gazdasági bűnözés elleni fellépést - jelentette ki Salamon László, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke. - E jelenség a társadalmat joggal irritálja, és számtalan kedvezőtlen következménnyel jár, elég csak az adóbevételek elmaradására, a költségvetési egyensúly felbomlására utalni. Akik figyelemmel kísérték az MDF törekvéseit, azok jól tudják, hogy e kérdéskört a kezdetektől első számú problémának tartottuk és tartjuk.- Milyen eszközökre van szükség a gazdasági bűnözés visszaszorításához?- Örülök, hogy gazdasági bűnözést mondott, és nem “korrupciót”, mert ez utóbbi csak egyik - igaz, nem elhanyagolható - része, megjelenési formája a gazdasági bűncselekményeknek. Nos, először is szeretném leszögezni: ez ügyben nem beszélni, hanem cselekedni kell. Ezért nem értettünk egyet a Körösi Imre és Király Zoltán által javasolt parlamenti vizsgálóbizottság felállításának gondolatával. Ezt pótcselekvés nek tartottuk, amely nem segítette volna elő a kérdés hatékony megoldását. Például olyan vizsgálatok lefolytatására akarták felkérni az Állami Számvevőszéket, amelyeket az amúgy is köteles elvégezni.- Akkor az MDF milyen utakat lát e kérdés megoldásáraf- Egy jogállamban mindig nehezebb fellépni az ilyen esetekben, mert a személyi szabadságjogokat, az állampolgárok védelmét maximálisan figyelembe kell venni. Két dolgot tehetünk. Az egyik: meg kell erősíteni a bűnüldözésre szolgáló eszközöket, s ebben kulcskérdés a rendőrségi és az ügyészségi törvény elfogadása. A másik: a társadalom és az egyes állami szervek - APEH, Állami Számvevőszék, vámhatóságok - adjanak konkrét jelzéseket, adatokat a bűnüldöző szerveknek, ha bűncselekményt vagy gazdasági visszaélést észlelnek. Úgy érzem, a társadalomban nincs meg az igazi elszántság a gazdasági bűnözés elleni fellépésre. Az emberek morognak, panaszkodnak, hogy “itt mindenütt bűnözés van” - de konkrét példákat keveset mondanak, feljelentést pedig nem tesznek, bizonyítani nem tudnak. Hathatós segítséget kérünk tehát a társadalomtól, az emberektől, hogy eredményesebben léphessünk fel a vesztegetők, csalók, sikkasztok ellen, mert mint a mondás tartja: “néma gyereknek az anyja sem érti a szavát!” Faggyas Katalin
