Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. szeptember Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán lui&ia SAKK Hogy mikor, melyik nép, nemzet fia találta fel ezt a szellemi tornát, valószínűleg örökre kétséges marad, akárcsak a gondolatközlés látható formája a betű felfedezése. Egy sakk történész (R. Eales) feltevése szerint bizonyíték volna arra, hogy Indiában már az V. században ismerték. A hun invázió azonban megsemmisítette ott a kultúrát, igy a sakkozás is megszűnt. Az első kézzelfogható nyom egy VI. századi perzsa írásban található. Spanyolországba a mórok közvetítésével került a VIII. században, innen 1000 körül áradt szét Európában. 1300-ban már a szerzetesek írásaiban is megemlítik. Népszerűsége ezidőtől kezdve rohamosan nőtt. 1495-ben Spanyolországban nyomtatják az első sakk-könyvet. 1600-ban már léteztek professzionista sakkozók, akik megélhetésüket a sakkal próbálták biztosítani. 1700-ban komoly vetélytársa támadt a játékkártyában, ez sok hívét elhódította. 1749-ben jelent meg "L"analyse des éches" című sakk-könyv. Ez rövid idő alatt 100 kiadást ért meg. 1769-ben mint szenzáció futja be a kultúrvilágot a verhetetlen sakkozógép, amelynek messze- földről csodájára jártak. A gép feltalálóját, a magyar Kem- pelen Farkast, megint elfelejtik megemlíteni. 1783-ban ját- szák le az első szimultán mérkőzést. 1813-ban jelent meg az első sakkrovat a liverpooli "Mercury" c. lapban. 1824-ben tartották meg az első levelező sakkjátszmát London és Edinburgh között. 1836-ban jelent meg az első sakkmagazin, a "Le Palamede". 1843-ban Párizs elvesztette a Budapesttel vívott városközi mérkőzést, emiatt Londonba tolódott át a szakmai vezetés. 1844-ben tartották az első táviró sakkmérkőzést Londonban. 1873-ban volt az első telefonon lebonyolított mérkőzés Derbyshire-ben. 1902-ben játszották le az első rádiósakkmérkőzést hajók között az Atlanti-óceánon. 1927-ben volt az első sakkolimpiász. 1921-ben folyt le az első ifjúsági mérkőzés a 20 éven aluliak részére. 1958-ban már komputerrel küzdöttek. 1967-ben pedig mindennek koronájául bevezették az Oszkár-díjat a sakkozóknál is. A Magyar Posta 1950-ben 3 drb. bélyeggel ünnepelte a nemzetközi sakk-világbajnokságot, amelyet Budapesten tartottak (1.-2. ábra). 1974-ben hét bélyegből álló sort adtak ki Magyarországon a Nemzetközi Sakkszövetség fennállásának 50. és a sakkolimpiák 21. évfordulóján. A vetélkedéseket Nizzában tartották. A bélyegsor képei: 40 fill-es; sakkjátékosok XII. századi kéziratban. 80 fill-es; királyi sakkparti egy XV. századi olasz szakkönyvből. 6 Ft-os; Nizza látképe és az olimpiász jelvénye. A sorozat további értékei: 60 fill-es; sakkjátékosok egy olasz fametszetről (3.ábra). 1.20 Ft-os; sakkjátékosok egy XVIII. századi rézmetszetről (4.ábra). 2 Ft-os; Kempelen Farkas sakkozó gépe. (5.ábra). 4 Ft-os; Maróczy György nagymester (6.ábra). 1979-ben a posta joggal büszkélkedik a kiadott 3 Ft-os bélyegén fénylő arany serleggel, amelyik az előző évben Buenos Airesben lefolytatott XXIII. sakkolimpia első díját jelenti. Ezt pedig a magyar sakkozók vitték nagybüszkén haza (7.ábra). A világ sakkozóinak ranglistáján a magyar sakkozók nagyon szép helyezéseket értek el. Polgár Zsuzsát a "Guiness Chess the Records" a következő szöveggel méltatja: The brilliant young Hungarian, rated as the World"s strongest woman at the age of 15" Polgár Judit pedig 1991. július 20-án nyerte el a nagymester rangot, amikor 148 nappal lépte túl a 15. születésnapját.
