Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 23 1993. júl.- aug. Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XII. SÁRVÁR VÁRA (Vas megye) Története: A Rába fontos átkelőhelyének védelmére, lezárására épített Sárvár a XII. század végén királyi vár volt. 1273-ban IV. László király a Ják nemzetségnek adományozta, de a következő század elején ismét királyi birtok volt. Az Anjouk idejében a vár alatti falu - amely a környékkel együtt a várhoz tartozó uradalom része volt - virágzó mezővárossá fejlődött. Ezt az uradalmat kapta meg a XV. század elején Filippo Scolari, Zsigmond király firenzei származású politikusa és hadvezére. Scolari, közismertebb nevén Ozorai Pipo 1424-ben elcserélte Sárvárt a Kanizsaiakkal Simonlornya váráért. Ettől kezdve Sárvár a Kanizsai család dunántúli uradalmainak központja. Ez a hatalmas vagyon a család utolsó tagjának, Kanizsai Orsolyának kezével 1532-ben Nádasdy Tamásé lett. Az ő idejében kezdték el az itt álló korábbi várból a mai vár építését. Nádasdy Tamás, II. Lajos király udvari titkára Itáliában tanult, onnét hozta magával a humanizmus szeretetét és ismeretét. Sárvári kastélya a dunántúli szellemi élet egyik XVI. századi központja lett, a kezdődő magyar nyelvű irodalom fellegvára, a bibliafordító Sylvester János, a református Dévai Bíró Mátyás és Tinódi Sebestyén otthona. A XVI. század török világának és a magyar katonai hősiességének "lantosa" 1556-ban Sárváron halt meg, s a közeli Sár községben temették cl. Nádasdy Tamás először horvátit bán, később dunántúli főkapitány, 1554-től Magyarország nádora volt. A hazai politikai élet európai kultúrájú vezetőjének otthona, a sárvári vár az 1550-es évektől az akkori ország szellemi központjává vált. Nádasdy nádor itáliából hozatott mestereket, sárvári, kanizsai, lékai, kapuvári várának, sop- ronkeresztúri kastélyának építésére. Halála (1562) után felesége, később fia, Nádasdy Ferenc, a hires törökverő "feketebég" folytatta a megkezdett építkezést, sőt 1588-tól az addig fából készített külső palánkot is téglából emelt, bástyás védőövvel váltották fel. A munkát 1615-ben fia, Pál fejezte be. A várkastély gazdag korabarokk belső alakítása a negyedik Nádasdy, Ferenc országbíró nevéhez fűződik. 1653-ban készült a kapu feletti nagyterem mennyezetének olaszos ízlésű stukkódísze és abban a dunántúli török harcokat megörökítő freskősorozat. Nádasdy Ferencet a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért 1670-ben kivégezték, birtokait elkobozták. Sárvárt az udvari kincstár 1677-ben Nádasdy vejének, Draskovich Miklósnak adta el. A Draskovichok idején jelentős változás nem történt Sárváron. Tőlük az lnkey, később a Szily család szerezte meg a várat. Szily Ádám festette ki a a soproni Dorffmeister Istvánnal, a magyarországi későbarokk művészet jelentős mesterével. 1787-ben a Genovából idekerült Pallavicini család, 1803-ban pedig Habsburg Ferdinánd estei és mode- nai herceg vette meg a várat és uradalmát. A XX. században a bajor királyi családé volt. Túraút: A vasútállomásról a Sylvester János utcáig sétálunk, ahol jobbra fordulva a Geschrey Sámuel által épített klasszicista evangélikus templomhoz jutunk. Innen már látni a várat, de mielőtt bemennénk, nézzünk körül a város főterén. Jobbra áll a r. k. barokk templom, amelynek egyik érdekessége a homlokzati erkély. Kerüljük meg és úgy jöjjünk vissza a várhoz, mert így az ovoda előtt is elmegyünk. Ez az épület valamikor iskola volt, emléktábla hirdeti, hogy 1884-ben Gárdonyi Géza is tanított benne. Feltehető, hogy Sárvár első iskolája, amelyet az 1519-es összeírás megemlít, ezen a helyen állt. A téren még egy 1701-ből való szép barokk Krisztus-oszlopot is megfigyelhetünk. A vár étterem előtt, a Vár kerület 27. sz. alatt nyílik az arborétum, amelyet a XIX. század elején Nábicht Antal uradalmi kertész telepített. A botanikus kert legősibb fái a több száz éves mocsári tölgyek. Ezek abból az időből maradtak meg, amikor még a várat nádas, mocsár vette körül. A várban művelődési központ van könyvtárral, múzeummal. SZOMBATHELY VÁRA (Vas megye) Története: A püspöki székesegyház északi oldalán elterülő, Járdányi Paulovits István régészről elnevezett romkertben találjuk az egykori szombathelyi vár csekély maradványait. A város, amely a római Savaria helyén települt, a XI. századtól kezdve a győri püspökök birtoka volt. A település középpontjában emelkedő középkori várat valószínűleg a tatárjárás utáni évtizedekben építették. A XIII. század végén, a dunántúli főurak egymás elleni háborújában a püspöki jobbágyok sikeresen védelmezték, ezért 1291-ben a püspöktől birtokot kaptak. A nagy forgalmú, gyorsan fejlődő város a XV. századra teljes önállóságot vívott ki magának. 1407-ben a püspök felmentette várnagyainak hatásköre alól. 1441-ben a Cilleiek hada Szombathely alatt verte meg I. Ulászló király híveit. A király által személyesen vezetett sereg ezután elfoglalta a várat s itt kötött békét Ulászló a Cilleiekkel. A század végén, 1490- ben Habsburg Miksa király foglalta el Szombathelyt Kőszeggel együtt, innét nyomult tovább Székesfehérvár elfoglalására. A sikertelen hadjáratról visszavonuló király csapataitól a győri püspök katonái vették vissza 1491-ben. A város 1525-ben és 1532-ben kétszer is leégett, csak a vár
