Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
1993. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 9 lampolgároknak gesztusokat tevő - például a képviselőházi választásokon szavazási lehetőséget ígérő - kormánykoalíció azonban elutasította ezt a javaslatot is. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy a fantom állampolgárok léte a gyakorlatban nem okoz gondot, másrészt az efféle "jogvesztő" szabályoknak rossz történelmi ízük van. Verebélyi Imre, a BM közigazgatási államtitkára például az alkotmányügyi bizottság ülésén emlékeztette a képviselőket arra, hogy a múlt században és 1945 után volt ilyen szabály, ám mindkettő az országból politikai okokból elmenekültek állam- polgárságtól való megfosztására irányult. Az efféle, politikai indíttatású korábbi szabályok okozta sérelmek jogi jóvátételére is gondoltak a törvényhozók. Az új törvény szerint ugyanis azok, akiket az 1945 utáni előírások alapján fosztottak meg állampolgárságuktól a magyar hatóságok, vagy akiket - kérelmükre - 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. között bocsátottak el e kötelékből, most a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal - minden külön eljárás nélkül - visszaszerezhetik magyar állampolgárságukat. (--) BESZÁMOLÓ a torontói Magyar Házban rendezett 1993. évi HŐSÖK NAP-i ünnepségről Minden év májusának utolsó vasárnapját a magyar nép a háborúban elesett és a Nemzet védelmében hősi halált halt fiai emlékének szenteli. Ez az ünnep sokáig tiltva volt Magyarországon és mindenki csak otthon titokban gyászolhatott. Ez a tilalom már megszűnt Hazánkban, de sok éven át egyedül az emigrációs magyarság őrizte ezt a hagyományt.. Idén Torontó magyarsága május 30-án du. három órakor gyülekezett a Magyar Házban, hogy kegyeletét lerója hős fiai emléke előtt. Sajnos más rendezvények is voltak egyidőben, ami nagyon lecsökkentette a hallgatóság létszámát. Ugyanakkor az ünnepség fényét emelte, hogy most először vettek részt magyar hadsereg katonái is ezen az ünnepségen. Az új magyar Honvédség nyelvtanfolyamra vezényelt tíz fős tiszti csoportja most együtt ünnepelt a háborút megjárt ősz hajú, vagy rokkant magyar bajtársaik csoportjával. Az ünnepséget Borbás Károly a Hadak Útján c. katona-újság szerkesztője rendezte. A műsorban Balogh Boglár, Meleg Gábor, Svat Richard szavalatokkal szerepeltek. A szavalatok között az Arany János iskola citera zenekara magyar katonadalokkal szórakoztatta a közönséget, akik maguk is lelkesen énekelték a közismert katona nótákat. Sok öreg katonának szökött könny a szemében. Maroskuty György vezényelte a citera-zenekart. Az ünnepi szónok Gaál Csaba volt, aki a Kanadai Magyarságnak, az emigráció egyik kiemelkedő hetilapjának szerkesztője. A szónok beszéde során kihangsúlyozta, hogy itt lenne az ideje a második világháború hősi halottainak is emlékművet állítani, hiszen minden civilizált nép elismeri fiainak önfeláldozását. De el kell választani a katonai hőst és a polgári élet mártírjait, akiknek az emlékét szintén tiszteletben kell tartani, de más formák között. Akik viszont nem óhajtanak a nemzet szenvedéseiben osztozni, azoknak más hazát kell választaniuk, mert a magyar nép elvárja hőseinek tiszteletét. Az ünnepségen a Csendőrtestületet Dr. Szalontai Sándor és Kiss Károly torontói bajtársaink képviselték. Résztvett az ünnepségen a BAJTÁRSI LEVÉL (csendőrök lapja) szerkesztője is. Az ünnepség végén az előcsarnokban elhelyezett Hősi Emlékmű megkoszorúzására került sor. Ez alkalomból az ifjú magyar tisztek is elhelyezték koszorújukat a Hősi Emléktábla előtt. Testületünk nevében Dr. Szalontai Sándor és Kiss Károly bajtársak helyezték el a M. Kir. Csendőrség hősi halottainak emlékére a koszorút. Az ünnepség után a magyar tisztek megtekintették a Magyar Fegyveres Erők Múzeumát. Ezt követően egy bajtársi beszélgetésre a Magyar Ház egyik különtermében gyűltek össze, ahol még sokáig együtt maradtak az ifjak és a veteránok. Kanada részéről a magyar tisztek mellé kirendelt kisérő egy vezérkari őrnagy, Major Tom. K. Kontra volt, aki maga is kifogástalanul beszélt magyarul. Dr. Szalontai bajtársunk megkérdezte, hogy nem-e rokona neki az a Kontra nevű vívómester, aki 1937-ben Budapesten a Böszörményi úti Csendőr Tisztképző tanfolyamona a vívást oktatta?-"Szegről-végről, mert ő az édesapám. En vagyok a legfiatalabb fiú gyereke." Ennél méltóbb befejezést, mi csendőr-veteránok el sem képzelhettünk volna a Hősök Napja alkalmából, hiszen egy derék csendőr-apa fia szolgálja most hűséggel Kanadát, de egyben a magyar csendőr jóhírnevét is. Domokos Sándor (Kanada) A helyi kereszténydemokrata pártszervezet meghívására Paskai László bíboros-érsek beszédet mondott Esztergomban és arra ösztönözte a híveket, hogy érdeklődjenek a politikai kérdések iránt és vegyék ki részüket az aktív politizálásból. A főpap hangsúlyozta, hogy kereszténység és politika között szoros kapcsolat van, mivel az egyház közvetve, tagjain keresztül politizál. Felszólította hallgatóságát, hogy segítse a keresztény szellemiségű pártokat és vegyen részt a választásokon. Végül a országban a szélsőséges liberálisok részéről tapasztalható egyházel- lenességről szólt Paskai László. - A beszédről véleményt nyilvánított Kuncze Gábor, a szabaddemokraták ország- gyűlési frakciójának vezetője és tiltakozott a Paskai László által mondottak ellen azzal, hogy az egyház ne használja fel politizálásra az emberek legbelsőbb magánügyét, a vallást. Kunczét mindez a két háború közötti ideológiára emlékeztette. - Egész más véleményt alkotott a beszédről Hasznos Miklós kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, aki hivatkozott a második vatikáni zsinatra, ahol már szó volt a keresztény ember fokozott közéleti felelősségéről. A keresztény értelmiségnek oda kell figyelnie a közéleti eseményekre és részt kell vennie abban, annál is inkább, mert a materialista értelmiségiek aktív politizálásukkal a baloldat erősítik.
