Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
1993. január AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 19 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK VI. OROSZLÁNKŐ VÁRA (CSÁKI VÁR) OROSZLÁNY (Komárom megye) Története: A vár maradványait a Vértes hegység belsejében bokroktól benőtt hegycsúcson találjuk. Ismert okleveleink csak a XV. századból említik. Gesztes, Vitány, Gerencsér és Csókakő várakhoz hasonlóan ez is a Rozgonyiak birtoka volt, sőt a gesztesi uradalomhoz tartozott. A XV. század végén elpusztulhatott, utolsó rávonatkozó adatunk 1473-ból származik, későbbi sorsa ismeretlen. Az 1740-es években a majki kolostor építkezéséhez innét is vittek bontásból származó kőanyagot. A XIX. század végén 5-7 m magasan álltak körítőfalai, amelyeket szabálytalan sokszögben övezték a hegy tetejét. Azóta elpusztultak falai és ásatás nélkül ma már nem állapítható meg sem formája, sem kiterjedése. Túraútvonal: Autóval Környe vasúti átjárótól a jobbra elágazó úton induljunk el. 3,5 km után, az autóbusz-megálló közelében a balra elágazó úton, az elágazástól 1,5 km-re elérjük Majk-pusztát. Innen hat km-re van Kőhányáspuszta. Itt parkoljunk és gyalogosan a K jelzésű turistaúton keressük fel a vár romjait. TATA VÁRA (Komárom megye) Története: A Dunántúli középhegység északi vonulatának, a Gerecse nyugati lábánál, festői tájban elhelyezkedő ősi kiemelkedő idegenforgalmi nevezetessége a romantikus tatai vár. Keletkezéséről, építkezéséről csak a néhány éve megkezdett kutatás befejezése után tudhatunk biztosat. Az eddig ismert történeti adatok szerint 1326-ban, amikor Károly Róbert király leverte az ellene lázadó oligarchiát, az egykor nagyhatalmú Csák nemzetség Fejér, Komárom és Veszprém megyei ősi birtokait elvette, Tatán még nem állt vár. Nem egészen száz év múlva, 1412-ben Zsigmond király a lengyel királyt már a tatai várban látja vendégül. Az uradalom a XIV. század második felében I. (Nagy) Lajos király kedvelt hívei, a Lackffyak birtoka volt. Lackffy István nádort, a Zsigmond-ellenes összeesküvés fejét, 1397-ben a kőrösudvarhelyi országgyűlésen felkoncolták, birtokait elkobozták. Ekkor került Tata Zsigmond kezére. A vár építését a legújabb kutatás ezek alapján Lackffy Istvánnak tulajdonítja. Zsigmond és Mátyás uralkodása idejénTata sokszor volt országos, sőt európai jelentőségű események színhelye. 1424-ben az akkor már német-római császár Zsigmond itt tárgyalt Palealogos Manuel bizánci császárral, 1435-ben itt fogadta a pápa és a bázeli zsinat követeit. Mátyás idejében politikai jelentősége kisebb volt, de ő építtette át reneszánsz formájába a várkastélyt, amelyet ekkor már külső, tornyokkal megerősített várfalak vettek körül és széles árok védte. A mohácsi csatavesztést követő belháborúban először János király számára foglalta el Komárommal együtt Ráskai Gáspár. Később Ferdinánd hadai szállták meg, 1529- ben pedig török segítséggel újra Szapolyaié lett. 1541-ben Komárom előváraként lázas sietséggel erősítették. A XVI. század közepén épült ki a ma is látható külső védőöv, de csak fapalánkból, sarkain kerek rondellákkal. Még el sem készült, 1558-ban máris elfoglalták a törökök. 1566-ban a győri táborból kiinduló Thury György foglalta vissza Gesztessel, Vitánnyal, Veszprémmel együtt. Ezután a Győri Katonai Építési Hivatal építészének, Suess Orbánnak tervei szerint kőből építették át a vár külső erődítményeit, 1567 és 1580 között. A középkori kastély tornyait visszabontották, belsejét a végvári háború céljaira alakították át. 1594-ben a Bécs elfoglalására vonuló Szinán nagyvezér foglalta el. Három év múlva Pálffy Miklós komáromi főkapitány visszavette, ettől kezdve a dunántúli végvárvonal elővára maradt. 1683-ban a Bécs utolsó ostromára induló török sereg még egyszer elfoglalta. A felszabadító háborúk után a bécsi udvar által pusztulásra Ítélt várak között volt Tata is, 1702-ben meg is kezdték bontását. A Rákóczi-szabadságharc megakadályozta megsemmisítését. 1705 késő őszén Bottyán generális, 1707-ben Rabutin császári tábornagy foglalta el. A katonai jelentőségét elvesztett várat 1727-ben vásárolták meg az Esterházyak. Az 1760-as években uradalmuk építészével, Fellner Jakabbal kezdték meg átépítte- tését, amelyet csak 1815-ben fejeztek be. 1893-ban eredeti formájától eltérve újjáépítették. A vár külső bástyás védőöve, kazamatái ma is állnak, bár eredeti kapuja helyett a XVIII. században újat épített Fellner Jakab. A XV. századi belső vár falait 1968- ban tárták fel. Szabályos alaprajzú, négy saroktornyos várkastélyból csak a tó felőli egyetlen szárnya maradt meg romantikus átépítésben, ebben helyezték el a múzeum kiállítási helyiségeit. Séta a városban: Ha valaki 1-2 napos túrája során nemcsak a várral, de egy festői városkával is meg akar ismerkedni, úgy a Győr- Hegyeshalom főútvonal mentén fekvő Tatát keresse fel.
