Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. január Független Magyar Hírszolgálat---------Szerkeszti: Stirling György----------Györgyi Kálmán legfőbb ügyész indítványozta Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének, hogy a Parlament függessze fel Szűrös Mátyás mentelmi jogát, amire azért lenne szükség, hogy az ügyészség kihallgathassa a "guruló dollárok" ügyében. Mint ismeretes, állampolgári feljelentésre az ügyészség néhány hónapja nyomozást folytat azoknak a dollárösszegeknek az ügyében, amelyek a pártállam idején Magyarországról Moszkvába kerültek, a szovjet kommunista párt, illetve egy nemzetközi kommunista pénzalap támogatására. A nyomozó hatóságok a bűnügyben eddig Fekete János, a Nemzeti Bank hajdani alelnökét, Németh Károly volt "államfőt” és Tímár Mátyás, az ÁVH egyik volt vezetőjét hallgatták ki gyanúsítottként. Ezek vallomásai alapján indokoltnak látszik Szűrös Mátyás gyanúsítottként való kihallgatása is. Az eddig kihallgatot- tak egyértelműen Kádár Jánosra hárítanak minden felelősséget, mondván: az ő utasítására vitték a dollárral tömött aktatáskákat Moszkvába, illetve adták át azokat alkalmanként a budapesti szovjet nagykövetnek. Anélkül, hogy tudták volna, mi van bennük... Szűrös, aki ma az Országgyűlés alelnöke, azt nyilatkozta az egyik lapnak, hogy ő akkoriban "ellenezte, hogy az eladósodott ország keményvalutát adjon át egy nagyhatalomnak". Mondani lehet ezt, csak legyen, aki elhigyje. Kádár már nem él, ő nem tud cáfolni... A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége egyes köreiből éles kritika hangzott el Lantos Tamás ellen, aki - mint köztudomású - a hónap elején rövid körútat tett Közép-Európában és meglátogatta Jugoszláviát, Magyarországot s végül Romániát, ahol Melescanu külügyminiszternek ígéretet tett arra, hogy az amerikai kongresszusban támogatni foga a legnagyobb kedvezményért benyújtott román kérelmet. Ezt — a hírek szerint - anélkül ígérte meg hogy megfelelő garanciát kapott volna Bukarest nemzetiségi politikájának megváltozására. A látogatást bezáró sajtóértekezleten Lantos képviselő ugyan hangoztatta, hogy csak akkor állja szavát, ha a kisebbségi és emberjogi vonatkozásban megfogalmazott elvárásai valósággá válnak, de biztosítéknak ez kevés. Bukaresti tárgyalásai során Lantos felemlítette a kolozsvári magyar konzulátus és a Bolyai egyetem visszaállításának ügyét is, mire azt a román választ kapta, hogy ezek nem emberjogi problémák, ami pedig az egyetemet illeti, Melescanu azzal érvelt, hogy a múltban a románoknak sem volt anyanyelvi egyetemük pedig többségben voltak. (Ez persze nem igaz.) Végül Lantos képviselő ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába is, ahol órákig tartó eszmecserét folytatott a Szövetség vezetőivel. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, Antall miniszterelnök bizalmas munkatársa és külpolitikai tanácsadója december első felében a kormányfő személyes képviselőjeként Washingtonban járt és tárgyalásokat folytatott egyrészről a még hivatalban lévő republikánus vezetőkkel, másrészről kapcsolatot teremtett a jövendő Clinton-adminisztráció embereivel. Egyik küldetése az volt, hogy átadta Antall József kétoldalas levelét a Clinton nemzetbiztonsági csapatát szervező Sámuel Bergernek. Mint Kodolányi Gyula a magyar nagykövetségen tartott sajtóértekezleten elmondotta, megbeszélései igen eredményesek voltak és számos vonalat épített ki az új adminisztrációhoz. Egyebek közt eszmecserét folytatott a Pentagonban is, ahol találkozott a magyar-amerikai biztonsági vegyes bizottság tagjaival is. Alkalma volt beszélni a demokraták több vezető emberével is, így Brzezinskivel, Schifterrel és Lantos Tamással. Kodolányi államtitkár hasznosnak vélte küldetését, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a Bush elnökkel kialakult jó kapcsolatok Clinton elnöksége alatt se szakadjanak meg. A demokrata párttal és a most alakuló új amerikai adminisztrációval való kapcsolatok kiépítését célozta annak az SZDSZ küldöttségnek az útja is, mely ugyancsak december elején járt az amerikai fővárosban. Szent-Iványi István, Magyar Bálint, Rácskay Jenő és Tóth András szabaddemokrata országgyűlési képviselők (valamennyien a parlament külügyi bizottságának tagjai) szintén végiglátogatták a Fehér Házat, a State Departmentet és a Pentagont, ahol a magyar helyzetről tájékoztatták tárgyaló partnereiket, a demokraták főhadiszállásán pedig igyekeztek szorosabbra fűzni a két párt közti szálakat is. Aminek előzményei is vannak, hiszen az amerikai demokrata párttal már a magyarországi rendszerváltás előtt kapcsolatokat teremtett az SZDSZ és a FIDESZ, s ezek most kamatozhatnak. Egyébként a demokratikus játékszabályoknak megfelel az, hogy külpolitikai kapcsolatokat a kormány és az ellenzék is más-más vonalon egyformán ápolja. Antall József miniszterelnök tájékoztatta az Országgyűlést a Szomáliái válsággal kapcsolatos amerikai megkeresésről, amit Kodolányi Gyula államtitkár továbbított Budapestre. A Szomáliái beavatkozás nemzetközi jellegének hangsúlyozása miatt Washington az ENSZ minden tagját, így Magyarországot is megkereste, hogy az akcióban való részvételét kérje. A miniszterelnök leszögezte: mindez összhangban áll az ENSZ-alapokmánnyal és a magyar részvétel konkrét formájáról már nagyköveti szinten is megkezdődtek a tárgyalások. Fontosnak tartotta a kormányfő, hogy a humanitárius jellegű nemzetközi akcióban Magyarország is részt vegyen. Ez megfelelő előkészítés után egészségügyi, sőt kisebb, néhány századot kitevő katonai kontingenssel is elképzelhető, a parlament jóváhagyásával és szigorúan önkéntes alapon. (Király Béla főgenerálist kellene megbízni a kontingens vezetésével, köpönyeg nem kell, elég meleg van. S.J.)
