Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. május Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán FELFEDEZŐK Henry Shackleton /Í874-1922/. ír származású angol sarkkutató, 1901-ben vitorlázott először a Délisarkra. 1907-ben parancsnoka lett az expedíciónak, melynek kifejezett feladata volt a Déli-sark felkutatása. 1908-ban telepet létesített a Ross-tengernél. Elsőnek hatoltak fel az Erberus vulkán 4023 m magas csúcsára. 1909.-.ben expedíciója volt az első amelyik átlépte a sarki fennsík határát. 117 km-re közelítették meg a pólust, de egyike a sarki viharoknak vissza űzte őket. Ezen az úton határozták meg a déli mágneses pólus pontos helyét. 1914-1915 között megkísérelte átszelni a kontinenst, a Weddel-tengertől a Ross-tengerig. Az időjárás, a terep nem engedte. 1915-ben hajóját a jég körül zárta és az áramlat eltérítette céljától. 1921-ben indult utolsó útjára. Célja a kontinens körülhajózása volt. Dél-Georgia közelében azonban meghalt. Georgia szigetén temették el. Bár főcélját nem érte el, sok adattal gazdagította a tudományt. Munkáját lovagi ranggal jutalmazták. Egyik könyve "South the story of Shackleton 1914-17 expedition" magyarul is megjelent. Felolvasó kőrútján Budapestet is meglátogatta. Roald Amudsen /1872-1928/. Norvég sarkkutató. 1897-1899 között már részt vett egy Antarctic expedícióban. 1903-tól 1906-ig, első kutató utján, az északnyugati átjárón keresztül, a jégtáblák közé szorult hajóját a tengeráramlat átsodorta az Atlanti-ból a Csendes-óceánba, Észak-Amerika fölött. 1910-1912 közötti útján, 1911 december 14-én elérte a Déli-sarkot. 1918-ban ismét a tengeráramlat segítségével próbálta elérni az Északi-sarkot. Most sem sikerült. 1922- ben ismételten sikertelenül kísérelte meg egy hajó-repülő út kombinációjával. 1926 májusában végre siker jutalmazta, egy 72 órás léghajós utazással, az amerikai Elsworth és az olasz Nobile ezredes társaságában. Ekkor bizonyúlt be, hogy az északi pólus tengerét jégtakaró fedi. 1928-ban Nobile, sarki útján kényszerleszállást végzett. Amundsen önként indúlt megkeresésére. Csak gépének roncsait találta meg a mentőexpedíció, augusztus 31-én. Robert Scott /1868-1912/. Angol sarkkutató. 1900-ban kinevezték a "National Antarctic Expedition" paranscnokának. 1901 -ben főhadiszállását ugyancsak a Ross-tenger partján állította fel. Kutatás közben elérte a 81 ;17 szélességi fokot, nem egészen 9 foknyi távolság a sarktól. Azonban egy rendkívüli heves hóvihar visszafordulásra kényszerítette. 1910-ben második kutató útjára indult. 1912 január 17-én, 2.964 km gyilkos út után elérte célját, a Déli-sarkot. Azonban azon már ott lengett Amundsen 5 héttel hamarább kitűzött norvég zászlaja. A kegyetlen csalódás, valószínűleg hozzájárúlt a tragikus véghez. A Déli-sark kíméletlen éghajlatával, a komisz tereppel a lelkileg, testileg meggyötört emberek nem tudtak már megbirkózni. Egyik társuk balesete, aki a Beardmore glecseren lezuhant. Egy másik társuk elvesztése aki, hogy társaik ellátását segítse, önként szembement a viharral, már a vég közelségét jelezte. Scott túlélte társait. A mentőexpedíció a sátrában találta tetemét, mindössze 18 km-re a főhadiszállásától. Utolsó feljegyzése szerint, március 29-én hunyta le örökre a szemét. Naplója, feljegyzései, gyűjtött mintái értékes segítséget jelentettek a Déli-sark megismerésének. Egyetlen könyve a "The Voyage of Discovery" 1905-ben jelent meg. Richard Byrd /1888-1927/. USA sarkkutató. 1925-ben parancsnoka volt egy repülő egységnek, amelyik Grönland szigetén végzett kutatásokat. 1926-ban elsőnek repült át az Északi-sark fölött. 1928-1930-ig a Déli-sarkon felépítette a Kis Amerikának elnevezett főhadiszállását. Csoportjával 388.300 négyzet km-t térképezett fel. 1929-ben először repült keresztül a pólus fölött 1933-1935 között második sarki expedícióján, meteorológiai megfigyeléseket végzett, különös tekintettel a sarki sugárzásokra. Újabb 1.165.000 négyzet km-nyi területet kutattak át. 1939-1940 között harmadik sarki látogatásán, négy légi útat szervezett. Több hegységet, nagykiterje- désű jégmezőket fedezett fel. Ennek egyharmadát fel is térképezték. 1946-1947-ben negyedik sarki útját főként meteorológiai megfigyeléseknek szentelte. Ezenkívül katonai felszereléseken, fegyvereken vizsgálták a rendkívüli hideg hatását.
