Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. május A kutatás eredményei alapján vált ismeretessé, hogy az egykori várban álló tornyot a XVI. század elején építették reneszánsz stílusú ajtó- és ablakkeretekkel. A torony körül egyéb épületek is álltak, amelyeket cölöppalánk vett körül. Séta a várhoz A Budapest-Pécs közti útról kereshetjük föl legkönnyebben Tolna megyének Simontornya és Ozora mellett legfontosabb középkori várát, illetve annak aránylag épen megmaradt tornyát, amely a restaurálás befejezése után egyben helytörténeti múzeum is. A vár megközelíthető a főtérről, a ferencesek 1786-ban épült barokk temploma mellett a Templom utca jobb oldalán, a volt ferences kolostorral (ma gimnázium) szemben nyíló kis utcácskán át. A komor vártorony mellől szép panoráma tárul elénk. A valamikor nagy kiterjedésű vár közvetlenül a Duna partján, 15-20 m magas lőszdombon állt. Időközben szabályozták a Dunát, a vár előtti részt feltöltötték és kikötőt, uszodát, sportpályát, parkot létesítettek a vár alatt, sőt utcasor is épült körülötte. A várból jól látható dél felé a jóval magasabb Kálvária vagy másképpen Öreg-hegy, valamint az alatta elterülő városrész a Solt-Dunaföldvár közti vasúti-közúti híddal. A Duna túlsó oldalán hatalmas sziget nyújtózkodik, amely ártéri erdejével, a körülölelő Duna-ág zátonyaival, apró szigeteivel nemcsak a horgászoknak és természetkedvelőknek, hanem a festőknek, fényképészeknek is sok örömet, élményt kínál. Ha nem sajnáljuk a fáradtságot és felsétálunk az Öreg-hegy tetejére, onnan teljes félkörívben elénk tárul a Duna-Tisza köze tanyáival, a solti homokdomb szőlőivel. Észak felé pedig Dunaújváros vörös felhős kéményei látszanak. OZORA VÁRA (Tolna megye) Története A Sió-parti dombok között települt falu közepén, kisebb emelkedésen áll a kétemeletes, magtárrá átalakított, egykori várkastély. Építtetője Filippo Scolari, Zsigmond király firenzei bankárcsaládból származó hadvezére volt. Scolari, vagy a- hogy már saját korában is nevezték, Ozorai Pipo, királyi engedéllyel 1416 és 1426 között, apósa kisebb kúriája helyére emeltette kastélyát. Építésze valószínűleg ugyancsak firenzei Manetto Ammannatini volt, akit Ozorai Pipo 1405- ben hívott Magyarországra. A vár a korabeli olasz várkastélyok mintájára, szabályos alaprajzzal, belső zárt udvarral, négy sarkán az épület tömbjéből ki nem nyúló tornyokkal épült. Udvara valószínűleg árkádos volt. A várat 1438-ban Hédervári Lőrinc nádor kapta meg. Utódaié volt a XVI. századig. A mohácsi csatavesztés utáni polgárháború idején, 1537-ben foglalta el az akkor Ferdinánd-párti Török Bálint Hédervári Ferenc özvegyétől. 1543-ban Székesfehérvár elfoglalása után a környékkel együtt Ozora is törökök kezére került, s török vár volt 1687- ig. Ekkor ostrommal vették vissza a Budáról dél felé vonuló felszabadító seregek. Az ostrom hatására romossá váló várkastélyt azután 1739-ben magtárrá alakították át Török Bálint egykori birtokainak örökösei, az Eszterháziak. A zárt, négyzetes tömb formájú, belső udvaros épület ma dél felől, XVIII. század végi, későbarokk kapuzaton át közelíthető meg. Eredeti bejárata a nyugati oldalán volt, felvonóhidas kapujának befalazott helye itt látható. Az épületet a domb szélén tornyokkal erősített kőfal védte. Pincéi és részben földszinti helyiségei is boltozottak és eredetiek, felső részeinek belsejét azonban a XVIII. századi magtárépítés alkalmával szétbontották. A látható csekély nyomok alapján valószínű, hogy Ozora vára a XV. század első felében az akkori Magyarország egyik, a királyi várakkal vetekedő pompájú várkastélya volt. Séta a várhoz A községen átgyalogolva a római katolikus vártemplomnál már megpillanthatjuk a várat. Innen 1-2 perc alatt fel is jutunk a várkapuhoz. A mai elhanyagolt állapotában is impozáns várkastély minden irányból magára vonja a figyelmet. A Balatonból a Duna felé igyekvő Sió itt dombok közt folyik. A jobb partján meredeken kimagasló dombháton épült négyszögletes, tömör épületet csupasz, lejtős térség veszi körül, amelynek déli, Ozora község felé néző részén jól felismerhetők az egykori függőkertek falai, amelyek később védelmi célokat szolgáltak. A várdomb egy magasabb domb nyúlványa, amelyre érdemes felsétálni, hogy felülről tekinthessünk a várra és környékére. A vár alatt szép ívelésű vashíd vezet a Sió Fejér megyei oldalára. A hídról igen szép rálátás nyílik a várra, mert a folyó jobb partja igen meredek és itt nincs előtere a várkastélynak. SIMONTORNYA VÁRA (Tolna megye) Története A község közepén áll, 1967-72 között helyreállított, tekintélyes méretű vár, a magyarországi várépítés egyik történetileg és építészetileg egyaránt érdekes emléke. Története a XIII. század második felében kezdődik. A Döröcske nemzetségből származó Simon az 1260-70-es években volt itt birtokos. Az általa emeltetett torony lett a település névadója, bár minderről csak a község neve vall. A várat egy 1324-ből fennmaradt oklevél említi, ekkor kapta meg Károly Róbert királytól Hencs budai bíró. Családja 1347-ig volt a vár birtokosa, amikor a velük rokon Lackfiaké
