Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

18 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. május ez a megállapítás vonatkozik Pozsonyra és Szlo­vákiára is. Megkaptuk a hálát érte: magyarok kiű­zése a háború után, és most Bős. Tudott dolog, hogy Magyarországon több „há­borús bűnöst" végeztek ki, mint a vesztes orszá­gok összességében, beleértve Németországot is. Sok-sok tízezer magyar szenvedett börtön- büntetést, internálást, csak azért, mert kereszté­nyek és magyarok voltak, és így bolsevistaellene­sek is. Több százezerre megy azon egyszerű pol­gárok száma, akiktől minden életlehetőséget el­vettek és így az éhenhalás elől menekültek kül­földre. Amikor a nép nem bírta tovább a rabszolgasá­got, a mindennapi megaláztatást, példát mutatva az egész világnak, puszta kézzel rontott neki tan­koknak, orosznak, ÁVO-nak, mindennek, ami az elnyomást jelentette. A győztes forradalom csodálatos tettei közé tartozik, hogy néni érte bántódás a zsidóságot. Csak a vétkesek megvetése volt a büntetés. A so­kat szenvedett nép hihetetlen erővel vitte győze*- lemre „a szent őrületet7' és a harcok zsidó hősei­nek emlékét is máig megőrizte. A forradalom leverése után - tanulva Sztálin súlyos hibáiból - a szovjetek vigyáztak arra is, hogy az új vezetőség ne tevődjön össze kizárólag zsi­dókból. Mint ki is jelentették Rákosival kapcsolat­ban, nen^ lesz többé zsidó királya Magyarország­nak. A retorziókkal is olyan magyarokat (?) bíztak meg, mint Csermanek János, Münnich Ferenc és a többiek. A bosszúállás, népirtás, nemzetvesztés háttérből lett irányítva! Magyarország rövid hónapokon belül siralom­házzá változott! Alig van család, melyiknek vala­mely tagját ne érintette volna 1956 és az utána kö­vetkező vérkorszak! Bűn lett Magyarországon magyarnak lenni. Ismét mi lettünk a fasiszta nép. Itt álltunk ismét legyőzve, megalázva, üldöztctve saját hazánkban. Aki tudott, menekült. 1956 után fokozódott a „bűnös nép" sziszte­matikus kiirtása! 1945-től 1989-ig 4 1/2 millió ma- gy^j" lett az abortusznak nevezett magyar holoca­ust áldozata. Elsők lettünk a világon minden rosszban. Abortusz, alkohol, öngyilkosság, válás, korai halálozás stb. Sehol a világon annyi nikotint, kávét százalékarányosán nem fogyasztanak, mint hazánkban. Nincs paragrafusa a világ bármely törvény- könyvének, melynek pontjait népünk ellen el ne követtek volna a láthatatlan, meg nem nevezhető ellenségeink! Utalni sem szabad a bűnösökre, mert akiket érintene, fölszisszennek, süvöltik, hogy is­mét fellángolóban az antiszemitizmus! Az elmúlt rendszer vérengzői most demokráciára, toleranci­ára, krisztusi megbocsátásra hivatkoznak, és még a római pápát is igénybe veszik, ha bűneikért a fe­lelősségre vonás szóba kerül! Fasiszták, neonácik, szélsőjobboldaliak lettünk ismét. A népgyilkosok itt élnek közöttünk. A sajtó, rádió, televízió naponta 24 órán keresztül mocs­kolja magyarságunkat, vallásunkat; puszta létün­ket. Indirekte vagy direkte buzdít öngyilkosságra, erkölcstelenségre, reménytelenségre. A szabadon megválasztott kormány ellenére, a nép tovább szenved, éhezik, tűri a rendszer meg nem változását. A régi és az új pártok „arisztokra­tái" tovább fosztogatják, krajcárokért árulják az országot. Milliókat érő luxuskocsik, nyaralók, úszómedencékkel pompázó, kacsalábon forgó kastélyok igazolják eredményes nemzetvesztő tevé­kenykedésüket. Haladunk a tízmillió koldus, rab­szolga Magyarországa felé. Tilos a nép szellemi, anyagi romlása előidézőinek, fenntartóinak, to- vábbvivőinek említése, megnevezése! Különben nem lesz több turizmus," többé nem hajbókolhat, süvegelhet az egykoron büszke nép ivadéka a ló- kupecek, szatócsok, vigécek hada előtt - így szólt l antos Úr ultimátuma a magyar néphez. - Nem lesz több befektetés! - Pedig akkor talán maradna az országban egy kis hely, melyet sajátjának tud­hatna a nép. Bár sohase valósult volna meg az a fajta turiz­mus, privatizáció, befektetés, amiről Lantos Úr beszélhet manapság! Bár követhetnénk Európa szabad népeinek ön­álló politikáját! Bár ne kellene azon vitatkozunk, lázonganunk, hogy vajon Berlinben, New Yorkban, Moszkvában vagy más fővárosban döntenek helyettünk, felet­tünk! Bár követhetnénk a világ azon szabad népeinek példáját, kiknek nem kell eladni unokáik jövőjét! /Hunnia/ Ladislaus Csatay ERDÉLY MAGYAF r FÖLD HARCOLJUNK 1 ÉRTE

Next

/
Oldalképek
Tartalom