Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. május Mint köztudott, a washingtoni külügyminisztérium évtizedek óta minden eszrendőben összefoglaló jelentést készít az emberi jogok helyzetéről a világ országaiban. Az idei jelentés néhány hete került nyilvánosságra és arról mondott bírálatot Dr. Varga László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökhelyettese a párt legutóbbi sajtókonferenciáján. Varga László amerikai emigráns élete idején is mindig figyelemmel kísérte ezt a jelentést és ha szükségét látta, a State Department tudomására hozta egyetértését vagy kifogásait. Az idei jelentést Dr. Varga félrevezetőnek minősítette, mert annak fogalamzása olyan, hogy az ellenzék propagandáját hirdeti s ez a tárgyilagosság rovására megy. A kereszténydemokrata politikus nem tartja helyesnek, hogy a jelentés azt írja: a kormány ellenőrzése alá akarja vonni a rádiót és a televíziót, mert csak arról van szó, hogy objektív és etikus hírszolgálatot kíván. A rádió és a televízió szerkesztőinek többsége kiszolgálta az elmúlt rendszert és mivel a jelenlegi változások számukra ellenszenvesek, kommentárjaik elfogultak. Tévedés a jelentésben az is, hogy az úgynevezett médiatörvény a kormány hibájából késik. A valóság az, hogy a rádió és televízió működését rögzítő jogszabály az ellenzék magatartásán futott zátonyra. Elfogultnak tartja Dr.Varga azt is, hogy az amerikai jelentés túlzottan nagy teret szentel az un. Csurka-ügynek, ami kizárólag magyar belügy, amiről a polémiát helytelen a határokon kívülre vinni. A KDNP elnökhelyettese ezt a véleményét eljuttatta Warren Crito- pher külügyminiszternek is és a State Department emberi jogi osztályának is, melynek munkáját - úgymond - mindig igen sokra értékelte. Mint emlékezetes, március közepén Fidesz- küldöttség járt Washingtonban s annak vezetője, Szájer József több amerikai vezető politikussal, egyebek közt Gore alelnökkel is tárgyalt, akit - mint elkötelezett környezetvédőt - tájékoztatott a Duna, illetve a bősi vízlépcső körüli vitáról. A fideszesek ugyanakkor meg is hívták az alelnököt Magyarországra, hogy személyesen győződjön meg a helyzetről. Erről Szájer József hazautazásakor a repülőtéren nyilatkozott, mondván, még nem dőlt el, kinek a vendége lenne Budapesten A1 Gore, ha elfogadná a fideszesek és Jeszenszky külügyminiszter csaknem ugyanabban az időben átadott meghívását. Ezzel kapcsolatban a washingtoni magyar nagykövetség az alábbi nyilatkozatot adta ki: "Gore alelnök úr esetleges magyarországi útjából nem lenne szabad, mert az elemi udvariassággal ellentétes lenne, pártpolitikai kérdést csinálni. Az amerikai kormány, mint eddig is, nagy rokonszenvvel követi és segíti Magyarország demokratikus átalakulási folyamatát. Ennek következtében szívesen tart kapcsolatot a magyar denokratikus pártokkal és képviselőiket is szívesen fogadja. Találkozók szervezésében a nagykövetség sokszor részt vesz, hiszen ez a feladata. Nem szerencsések azonban azok a próbálkozások, amelyek ezekből a kapcsolatépítő találkozásokból pártpolitikai előnyöket kívánnak szerezni." A genfi népesedési konferenciáról Budapestre visszaérkezett Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és sajtókonferencián számolt be tapasztalatairól. A konferencia úgy ítélte meg, hogy 2020-ra, azaz nem egészen harminc év alatt a föld népessége a jelenlegi 5,3 milliárdról körülbelül 8 milliárdra növekszik. A gyarapodás főleg a fejlődő országokban lesz rohamos és ez súlyos problémákat fog okozni a jövő század emberének. A hazai népesedési helyzetről feltett kérdésekre a KSH elnöke azt válaszolta, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2040-ben a magyarság létszáma másfél millióval lesz kevesebb a jelenleginél. Hozzátette: a természetes fogyás a múlt évben szomorú rekordot ért el: 26 ezer fővel csökkent Magyarország lakossága. — Ezt olvasva eszünkbe kell jusson, hogy az emigráció még ma sem fogadja el, hogy a kormány végképp lemondjon a Trianonban elcsatolt területekről és kinyilvánítsa: sohasem kívánjuk a határok megváltoztatását. Sajnos, ezt ma már nem kell szavakban megfogalmazni: a magyar nép fogyása már önmagában is a területi igényekről való lemondást jelenti. Mert joggal mondhatják a szomszédaink, az utódállamok, ahol kivétel nélkül mindenütt magas a természetes szaporulat, hogy mit akarnak a magyarok, ha még saját országukat se tudják benépesíteni. És erre nagyon nehéz lenne válaszolni... A Thürmer Gyula-vezette és néhány hete Munkáspárt néven szereplő kommunista utódpárt nagygyűlésen tiltakozott a parlament előtt fekvő törvénytervezet ellen, mely betiltaná a vörös csillag és a sarló-kalapács jelkép használatát. A pártelnök bejelentette: nyílt levéllel fordul Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, hogy akadályozza meg a "csak a zsidótörvényekhez hasonlítható" törvény elfogadását s ugyanakkor kéri a parlamenti ellenzék pártjait is, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. A Munkáspárt szerint a törvénytervezet alkotmányellenes, diszkriminatív és antidemokratikus. És - úgymond - a törvényesen bejegyzett poltikai erők közül egyedül csak a Munkáspártot sújtaná. (Ami tegyük hozzá - önmagában még nem lenne baj, mert a szűkkörű pártocska hívein kívül más aligha kívánja vissza a vörös csillagot, de bármennyire is viszolygunk a látásától, azt meg kell állapítani, hogy egy ilyen tiltó törvény valóban ellenkezik a demokrácia szellemével. Hogy egy másik végletet említsek, normális ember éppígy érez például a horogkereszttel szemben is, Amerikában mégsincs betiltva egyik sem: mindenki olyan hóbortnak hódol és olyan jelvényt aggat magára, amihez kedve van. Ettől még nem dől meg a demokrácia. És azért is vigyázni kell az ilyen tiltó törvényekkel, mert senki sem tudja, hol lehet a határ: hátha jön majd egy másik kormány, amelyik meg a vallási jelképeket, mondjuk a keresztet tiltja be... Az amerikai kormány washingtoni nemzetközi
