Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. május FAGGYAS KATALIN AZ EGYHÁZI VAGYONT A KÖZ JAVÁRA FORDÍTJÁK BESZÉLGETÉS PÁLOS MIKLÓSSAL, AZ EGYHÁZI KÁRPÓTLÁS KORMÁNYFELELÖSÉVEL Teljesítették tervüket a volt egyházi ingatlanok sorsáról szóló törvény végrehajtói: 1992-ben ötszáz épület visszaadásáról született megállapodás. Az egyházi kárpótlás idei terveiről nyilatkozott Pálos Miklós kereszténydemokrata parlamenti képviselő, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára., a kérdés szakértője.-Annak idején meglehetősen nagy vita előzte meg az egyházak kárpótlásáról szóló törvény megszavazását, sőt, több politikus is azt nyilatkozta, hogy hiába születik meg a jogszabály, nem lehet majd végrehajtani a rendelkezéseit...-Magyarországon a rendszerváltás után megindult a kárpótlási folyamat. Ennek a része "a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről" szóló 1991/XXXII. törvény. Nem reprivatizációról van szó, hanem arról, hogy az egyházak által vállalt fontos társadalmi tevékenységekhez biztosítani kell a szükséges ingatlanokat. Soha a világon ilyen törvény nem született, jogtörténeti kuriózumról van szó. Némelyekkel ellentétben biztos vagyok abban, hogy a törvényt végre lehet hajtani. —Mire alapozza ezt? —A törvény tízéves végrehajtási időszakkal számol, ami az egyházaknak lehetővé teszi, hogy fokozatosan, erejükhöz mérten vegyék vissza az ingatlanokat a már meglévő lista alapján. Ez a tíz év arra is jó, hogy megkímélje az állami költségvetést a túlzott kiadásoktól. Az ellenkezőknek csak azt mondhatom: abból kell kiindulni, hogy az egyházakat 1948 után súlyos igazságtalanságok érték, miközben a társadalom fontos értékhordozói, és vagyonukat túlnyomó- részt mindig is a köz javára fordították.-Eddig mennyi kárpótlási igény érkezett önökhöz?-Tizenhárom egyház jelentett be igényt, mintegy 6200 ingatlanra. A katolikus egyház 3120, a református 2423, az evangélikus 450, mig a többiek a listán összesen csak mintegy 170 ingatlant szerepeltetnek. Az igénybejelentés időszaka lezárult, bár kivételes esetek lehetnek ugyanakkor van néhány megalapozatlan kívánság is: ezért nem tudok most még végleges számot mondani. —Tavaly hány ingatlant sikerült visszaadni az egyházaknak?-Összesen 478 került vissza hozzájuk, ami az összes igény több mint 8 százalékát jelenti. Elsősorban a hitéleti tevékenységhez szükséges objektumok szerepelnek közöttük - templomok, plébániák, parókiák, lakások, de akadnak közöttük iskolák, szociális gondozás végzésére szolgáló helyiségek, szerzetesrendi anyaházak, valamint kulturális célokat szolgáló házak, épületek. Tapasztalatunk szerint az egyházak fokozottabb szerepvállalást kívánnak a gyerek- és ifjúságvédelem területén is. —Idén hány ingatlan visszajuttatását tervezik?-Legalább a tavalyi szintet szeretnénk tartani. A törvény évente az összes igény legalább 5 százalékát rendeli visszaadni, hogy időarányosan teljesíthető legyen a végrehajtás. Az idei költségvetés 3 milliárd forintot szán erre a célra. Ez olyan kvóta, amelyből tudunk gazdálkodni. Igaz, valójában 2,5 milliárd forint áll rendelkezésünkre, hiszen 520 millió értékben már garanciát kellett vállalnunk 1993- ra, az áthúzódó ingatlanvásárlásokra, építkezésekre.-Az önkormányzatok miként állnak a törvény végrehajtásához?-Általánosságban elmondható, nem utasítják el, hanem igyekeznek együttműködni velünk. A kártalanításra a költségvetésből származó pénz több mint 60 százaléka az ő kasszájukba kerül vissza, s így nem járnak rosszul. Az önkormányzatok általában megtudnak állapodni az egyházakkal, s csak az esetek kisebb részében van szükség az egyeztető bizottságok tevékenységére. Ekkor sincs szó semmiféle nyomásgyakorlásról, inkább alkudozásról, amelynek során igyekszünk közelebb hozni egymáshoz a különböző érdekeket. A tanácskozásokon még sohasem szabadultak el az indulatok, ami nem csoda, hiszen az egyik oldalon jámbor emberek ülnek, akiknek alapvonásuk a békesség és a megértés.-Melyek a legjellemzőbb vitatott esetek?-Hármat említhetek: egyik a Közgazdaságtudományi Egyetem Lónyay utcai épülete, amelyet a református egyházközség, a másik a Radnóti Gimnázium, amelyet a MAZSIH1SZ, a harmadik pedig a zirci apátság, amelynek épületét a szerzetesrend szeretné visszakapni. Biztos vagyok abban, hogy 1993-ban sikerül megnyugtató megoldást találnunk e három kérdésben, úgy, hogy az igénylő egyházak is elégedettek legyenek, ugyanakkor az épületekben jelenleg működő intézmények is megfelelő elhelyezést kapjanak.-Többen úgy gondolják, az ingatlanok visszaadása nem elég, ha nem megfelelő az egyházak finanszérozása.-Teljesen egyetértek. Az egyházak anyagi ellátása két csatornán keresztül történik. Egyrészt híveiktől az egyházak adókat szedhetnek be, másrészt a költségvetés biztosít számukra központi támogatást. Ez 1992-ben 1 milliárd 900 millió forint volt, idén pedig két milliárd 900 millió forint áll rendelkezésre. Már működik az a törvény-előkészítő bizottság, amely kidolgozza az egyházak finanszírozásának megoldására szolgáló törvénytervezetet. Ez tartalmazza majd, hogy - nyugati demokráciákhoz hasonlóan - az állampolgárok az általuk befizetett adó egy részét önként átengedhetik az egyházaknak. Megjegyzem, vannak olyan országok, ahol maga az állam utalja át a beszedett adók egy részét az egyházaknak. Szeretnénk, ha az egyházak nem a
