Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. április Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK KÉTIIELY VÁRA (Somogy megye) Története paszkodunk a Szőlőhegyre.. A présházak között kanyargó utat követve jutunk fel a tetőre, ahol egy 1813-as évszámot viselő kereszt van. Innen átmegyünk egy völgyön s a másik oldalon felkapaszkodunk az egész úton jól látható "Paraplé" dombra, amelyet az egykori gróf munkásaival kézben horda- tott össze és a tetejére állított ernyő alatt folyt a mulatozás. A dómról szép kilátás nyílik északon a Balatonra, nyugatra a Keszthelyi-hegységre és a Marcali-hátságra, a Baglyasra, keleten Kéthelyre. SOMOGYVÁR VÁRA (Somogy megye) A falu felett nyugat felé emelkedő dombháton, az egykori zsidó temetőben találjuk a XIV. századi kis vár árkait és sáncait. A falu története a XIV. századtól ismert, végvára azonban csak 1555 után épült. Ebben az évben foglalták el ugyanis a törökök Somogy megye déli és középső részét, aminek hatására a megye megmaradt észak- nyugati szögletében, valamint a szomszédos Zalában minden katonailag hasznosítható helyet megerősítettek. 1566- ban, Szigetvár elestének hírére őrsége felgyújtotta és elmenekült. Tahy Ferenc kanizsai főkapitány és utóda, Thúry György, a Kanizsa körüli kis várakkal együtt újjáépíttette. 1588 őszén a törökök több más kis vágházzal együtt felégették és elpusztították. A négyszögű erődítmény - négy sarkán egy-egy rondellával, körülötte mély árokkal, ezen kívül földsánccal, - palánkvárnak épült. Jellegzetes példája azoknak a kis erődítményeknek, amelyek százával álltak a nagyobb várak alkotta végvárvonal előtt, hogy feltartsák a 150 éven át megmegújuló török hódítást. A vasútállomástól kb. 150 m-t gyaloglunk a sínek mellett északi irányba, majd balra fordulva rátérünk a községbe vezető bitumenos útra. Egy km után elérjük a falu szélét, utána hamarosan a falu főterét. Szemben velünk az impozáns méretű, XVIII. századi barokk templom és plébánia crődjellegű tömbje emelkedik egy dombon. Balra a hasonló korú Hunyadi kastély áll, eléggé elhanyagolt állapotban. A Szentháromság-szobor szintén barokk és XVIII. századi. Utunkat a községben a Magyari utcán, az Ady Endre utcán folytatjuk, majd végig megyünk a főutcán a régi malomig. A balra nyíló Vár utcán végig haladva kb 250 m-re elmaradnak a házak és földútra érünk. Az utolsó házat elhagyva, a telek végében meglátjuk a négyszög alakú, fákkal és bokrokkal körülnőtt földvár, palánkvár maradványait. A várat körülvevő 8-10 m széles árok még mindig 5-6 m mély. A falakon, a fák között a régi zsidó temető néhány sírja látható. A vár belseje kb. 20-szor 20 m-es négyszög, négy kerek sarokbástyával. A rejtőtöltés egyrésze még most is jól megfigyelhető. A vasútállomástól egy másik túraútat is tehetünk. Kb. 350 m-re egy 5-6 m-es meredek lőszfal keskeny ösvény vezet át a szántóföldön egy bokros völgy felé. Itt leereszkedünk egy mély horhosban futó útra, majd fclkaTörténete A megyének is nevet adó földvárat a X. században emelték, építtetője a fejedelmi nemzetség somogyi ága, talán maga Koppány volt. Az államalapítás idejétől királyi ispán székhelye. 1091-ben Szent László király bencés apátságot építtetett a vár területén, a mai Kupa-hegyen. A földvár, ahogy az a terepalakulatokból látszik, két egymástól elkülönülő részből állt. Az északnyugati dombfokon feküdt a kolostor, a déli felében lehetett az ispáni vár. Somogyvár váráról okleveles emlékünk csak 1211-től maradt. A XIII. század végén, amikor a Dunántúl is az oligarchia nyílt fegyveres harcának színhelyévé vált, a Németújváriak Kőszegiek - és Csákok háborúja ezen a környéken, Somogybán és Zalában zajlott. 1292-ben Kőszegi Miklós a trónkövetelő Anjou Martell Károly számára foglalta el So- mogyvárt, emelyet csak 1296-ban foglalt vissza III. András király. Somogyvár várost és várát, a meglevő várfalakkal együtt Zsigmond király 1410-ben a Marcaliaknak adományozta. Az 1474-ben kötött családi egyezség értelmében a XV. század végén kihalt Marcali család birtokait, köztük Somogyvár városát is az Ecsedi Báthoryak örökölték. Ekkor, 1495-ben a várról már szó sem esik. Valószínűleg a XV. században pusztult el. 1555-ben, amikor a törökök a somogyi várakat elfoglalva megszállták a megye területét, fel akarták építeni. Későbbi története ismeretlen, feltételezhető, hogy a török tervből semmi sem lett, Somogyvár vára soha többé nem épült fel. A helyszínen az apátság 1895-ben feltárt és részben visszatemclett, részben sajnálatos módon azóta elpusztult romjai körül, tehát a domb északnyugati részén, valamint az ettől dél felé elterülő dombháton a földvár sáncai ma is láthatók. A vasútállomás mögötti úton indulunk cl. Egy öreg eperfán kis tábla tájékoztat a túrákról. Átmegyünk a vasúti sorompón, majd a Nagy-árok csatorna hídján. Ha végig tekintünk, jellegzetes szélbarázda és tektonikus eredetű somogyi völgyet látunk mindkét irányban, széles mocsaras, ligetes ártérrel. Utunkat keleti irányban folytatva, lassú emelkedéssel érjük cl a Széchenyi kastély parkját. Érdemes megtekinteni az 1850-ben épült romantikus stílusú
