Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. április tetve lakóhelyként. Azt ajánlotta a jegypénztáros, utazak oda (Vuzlovéra), ne Bátyúba. Vettem a lapot, s mondtam: jó, akkor oda kérem a jegyet, ha tudnak adni...Ilyen nevű állomás viszont a jegyzékben nem volt, így végül Munkácsig kaptam mega bilétát. Sokat mondanak számunkra településeink utcanevei. Érdekes, hogy utalásokat ezekre csak az ötvenes évektől kezdődően találunk a levéltárakban. Igaz, azt megelőzően is meg volt minden utcának a neve a mindennapi szóhasználatban. Az emberek így igazodtak el az utcanevekben: "Arról a Dcmjén Józsiról van szó, amelyik a Vasút utcában lakik". így volt Bátyúban Szódás út (itt lakott a szódás), Metsző út (itt lakott a zsidó metsző), stb. A régi utcanevek közösségi eredetűek voltak. A falu elöljárósága nem adta, hanem tudomásul vette a lakosság által használt utcaneveket. Ezek az elnevezések minden esetben valamilyen helyi jelleget tükröztek, mint például a Temetőhát utca, Templom út, s így tovább. Az utca nagyságára-hosszúságára utalt a Kis út, a talajminőséget jelezte a Homokgödör út. Egy-egy útnak több neve is volt. A Templom, Dobronyi, Bótrágyi és Csűrüskert út egy-egy szakaszát jelölte ugyanannak az utcának, vagyis a Fő utcának. 1950-től kezdve "rendet teremtettek". Minden település főutcája Lenin út lett, emellett leggyakoribb elnevezések lettek az ilyenek: Május 1. út, Micsurin út, Zalka Máté út, Makarenko út, Októberi Forradalom útja, Győzelem út, Gagarin út, Borkanyuk út, stb. Falumban mulatónak Petőfi Sándor út is volt, amely azonban a nyolcvanas években "hosszúnak" találtatott, így megfelezték, s egyik feléből kreálták az Októberi Forradalom útját. (Nem tartozik közvetlenül e tárgyhoz, ezért zárójelben jegyzem meg, hogy az utcanevek elidegenítése (elszlávosítása) nem egyedüli vétség a falu ellen; tényként szögezhető le, hogy a vasút építése ürügyén ekkor kezdődött meg az idegen nációk hivatalos betelepítése falunkba; úgy is mondhatnám, hogy e vasútépítési "szakemberek" és családtagjaik százai az azon frissiben rittyentett Októberi Forradalom útján masíroztak be községünkbe.) Azt gondolom, itt az ideje, hogy visszaállítsuk az utcák régi nevét és az adott helyi sajátosságok figyelembevételével nevet adjunk az új utcáknak. Mindeközben a következő szempontokat kívánatos szem előtt tartani: 1. -Ragaszkodjunk a régi, mindennapi szóhasználatunkban ma is érvényes utcanevek visszaállítására. Bátyúban például maradjon meg a Vasút, Kis út, stb. 2. -Nevczzünk el utcát a falvainkban született emberekről és azokról, akik jártak itt vagy tettek valamit a faluért. így kaphatna útcát Nagydobronyban Bartók Béla (népdalokat gyűjtött itt), Bátyúban Balogh Edgár (írt a faluról). Simon Menyhért költő Bátyú szülötte, az ő emlékét is meg kell becsülni egy utcanévvel. 3. -Azokat a régi dűlőneveket is meg kell mentenünk a feledéstől, amelyek már beépültek. Ilyenek Bátyúban: Gyepű, Szárazmalom, Homokgödör, stb. Fontos, hogy a helytörténészek, az adott község ismerői a lakosokkal együtt odafigyeljenek az utcanevekre, megfontoltan tegyenek javaslatokat azokra. Minden településnek megvan a maga történelme, abból kell kiindulnia. 4.-A magyar és ukrán irodalom-történelem nagyjairól sem feledkezhetünk meg. A magyarok közül valószínűleg Kossuth, Petőfi, Rákóczi neve fog leginkább felmerülni a legtöbb községben. Váriban viszont indokoltan kézenfekvő Esze Tamás nevének megörökítése. Bátyúban - többszöri előzetes megvitatás után - januárban döntött a képviselők helyi tanácsa az utcanevekről. Eszerint Bátyú utcanevei a következők: Kossuth Lajos út, Lónyai út, Szernye út, Vasút, Kis út, Simon Menyhért út, Petőfi Sándor út, Új út, Munkácsy Mihály út, Balogh Edgár út, Sevcsenkó út. Az utóbbival megjegyezném: annak, hogy az ukrán nép e kiválóságáról is utcát neveztünk el, jelzésértéke van. Nyitottságunkat, a többségi nemzet egyik nagy alakjának elismerését tanúsítjuk általa. Ezt a gesztust nyugodt lélekkel megtehetjük, s talán meg is kellene tennünk minden községben. Bátyúnál maradva jómagam szerettem volna megmenteni a Gyepű, az Égerfa dűlőneveket is; sajnos ez nem sikerült. Talán ezért hangoztatom meggyőződéssel továbbra is: arra kell törekednünk, hogy az utcanevek minél inkább tükrözzék a település arculatát, történelmi múltját, hagyományait, utaljanak iparára, kereskedelmére, a jellegzetes helyi foglalkozásokra, stb. Summa summárom: feladatunk, hogy megmentsük a jövő számára a régi utcaneveket. Az idősebb lakosok még emlékeznek, kérjük ki a véleményüket, vegyük figyelembe tanácsaikat. Bagu Balázs ISMÉT LETÖRÖTT A ZÁSZLÓ A Kárpátaljai Alapítvány ungvári irodáját sokan nem is az épületről, hanem a kitűzött piros-fehér-zőld zászlóról ismerték. Tavaly egy ízben valakik letörték a zászlót. Akkor újat tűztünk ki. Néhány hete már nem törtek, hanem "kulturáltan" kivették a trikolórt a zászlótartóból. Igazán nem tudom, mi az oka annak, hogy valakit, valakiket ennyire bosszant, zavar egy jelkép. Jó lenne, ha az ismeretlen tettes(ek) eljönné(nek) hozzánk, s egy baráti beszélgetés keretében megvitatnánk a zászlóproblémát. Addig is igyekszünk beszerezni egy újabb lobogót. Horváth Sándor Nemzetiségek Szövetségi Tanácsa néven újjáalakult az Ukrajnában élő 27 nemzeti kisebbséget és népcsoportot képviselő szervezet. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális szövetségét Kovács Miklós képviselte, aki egyik felszólalásában felrótta az ukrán kormánynak, hogy Ungvár környékén ukrán és orosz betelepülők hatalmas területeket vásárolnak fel. Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra!
