Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
1993. április AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 15 Bánkuti Géza jelentése szerint, 1993. január 21-én megbeszélést tartottak Budapesten 1956 szellemiségének hazai és külföldi elkötelezettjei, mintegy harmincán és elhatározták, hogy mozgalmat kezdeményeznek 1956 eszmeiségének töretlen és pártatlan helyreállítására. A mozgalom célja valamennyi 56-os szervezet tevékenységének összehangolása, aktiv részvétel a magyar- országi politikai életben, amihez tartozik az 1994-es választásban annak a pártnak erősítése, amelyik legjobban képviseli a történelmi magyar nemzet érdekeit, végül minden olyan program támogatása, amely a nemzet szellemi és gazdasági felemelkedését szolgálja, különös tekintettel a magyar ifjúság helyes történelmi és erkölcsi nevelésére. A fórum résztvevői teljes összhangban döntöttek a közös célokról és megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeresen találkoznak és egyeztetik az általuk képviselt szervezetek munkáját. A további szervező munkát a megválasztott Szervező Bizottság tagjai: Bánkuty Géza, Bükk János, az 56-os Szövetség budapesti elnöke és Szilassy György országgyűlési képviselő vállalták és a következő megbeszélést később meghatározandó időpontban áprilisra tűzték ki. Bulla Gábor komáromi újságíró legutóbb későn érkezett cikkének anyagtorlódás miatt már nem tudtunk helyet szorítani, de egy részletet közlünk a "Csöbörből vödörbe" című írásból: Magyarország immár történelmünkben nem először haláltusáját vívja: belső gyengesége, megosztottsága, belső árulói, ellenségei miatt. Az utóbbi két évben kísértetiesen ismétlődnek nálunk azok a jelenségek, amik a Károlyi-kormányt jellemezték 1918-ban, hogy "békés átmenettel" átadják a hatalmat Kun Béla terroristáinak. Az a gyilkos eszközökkel folytatott szalámitaktika ismétlődik, amivel Rákosiék 1945 után megszerezték a hatalmat. Akik ezeket a figyelmeztető hasonlóságokat nem veszik észre politikai életünkben, azok vagy vakok vagy a cinkos árulók közé tartoznak. Most is van egy bábkormányunk, amely nem él a ráruházott hatalommal, a sajtó pedig ugyanúgy egy szűk maffia kezében van, mint azokban az időkben. A magyar népnek csak az iga húzását szánták és ha merészel szólni sorsa ellen, rögtön lesújt a liberális korbács. Ez a korbács csattog immár két éve rajtunk, vérzünk már ezer sebből. De meddig?... A franciaországi képviselőválasztások március 21- én, vasárnap tartott első fordulója a jobboldal elsöprő győzelmével végződött: az eddig uralmon lévő szocialista párt a konzervatív ellenzéki koalíció pártjai mögött alig tudta megszerezni a szavazatok egynegyedét s ez olyan helyzetet teremtett, hogy Mitterrand elnök utolsó két hivatali évében kénytelen lesz egy vele szemben ellenséges parlamenttel és kormánnyal vinni az ország ügyeit. A Szocialista Párt az utolsó 25 év legsúlyosabb veresége elé néz. AZ AMOSZ HÍRSZOLGÁLATA JELENTI Király Károly, az erdélyi magyarság egyik ismert vezetője, aki a Ceausescu-diktatúra idején üldöztetést szenvedett ellenzéki magatartása miatt, február végén Washingtonban járt, két erdélyi lelkész, a református Szegedi László és az unitárius Harrington Anikó társaságában. Az amerikai fővárosban Király Károly és kísérői George Beach, viennai unitárius lelkész vendégei voltak és a gyülekezet előtt beszámoltak az erdélyi magyarság küzdelmeiről. A előadás előtti vacsorán résztvettek Pásztor László és Boissenin Ilona, akik az AMOSZ részéről Király üldöztetése idején mindent megtettek helyzete könnyítéséért és sok helyen eljártak érdekében. Pásztor László ismertette a vendégekkel azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az AMOSZ az erdélyi magyarok sorsának javításáért kifejt, amit Király és társai jólesően vettek tudomásul, megjegyezvén, hogy az erdélyi magyarság nehézségeinek növekedéséhez az is hozzájárul, hogy a magyar értelmiség nagy számban hagyja el Erdélyt. Épp ezért külön is elismerésre méltó, hogy Harrington Anikó unitárius lelkész, aki Amerikában végezte a teológiát, most költözött vissza Erdélybe (amerikai férjével együtt) és ott egy magyar gyülekezetét vezet. Sajnálatos, hogy Királyék útját inkább amerikai egyházi vonalon készítették elő és a magyar közösségek legtöbbje nem is tudott ittlétükről, úgyhogy csak kevés helyen volt lehetőség számukra előadást szervezni. K A P II A T Ó: Slirlingné Tárczy Kovács Erzsébet énekművésznő színes nótacsokra hangszalagon. A felvétel Marosvásárhelyen készült, Rózsa Béla és cigányzenekara kíséretével. A 12 számból 4 számot marosvásárhelyi kollégájával, Madaras Gáborral ad elő a művésznő. A szalagon mindenki kedvére való nóták találhatók: 1/ Piros rózsa..., 2/ Darumadár..., 3/ Rózsabokorban..., 4/ Ez a legény..., 5/ Ahogy én szeretlek..., 6/ Zöld a kökény..., 7/ Nem hiszek a szerelemben..., 8/ Búzavirág..., 9/ Pántlikás kalapom..., 10/ Bujdosik az árva madár..., 11/ Vett a rózsám pántlikás kalapot..., 12/ Gyere velem akáclombos falumba... A művésznő kazettái megrendelhetők az alábbi telefonszámokon: 703/553-0473 vagy 415/345-8878, illetve a 4301 Columbia Pike, apt. 729, Arlington, VA 22204 A Szlovákiai Magyar írók Társaságának megállapítása szerint a szlovák kormány az ún. alternatív iskolák létrehozásával arra törekszik, hogy a magyar nemzetiségű tanulók mintegy negyven százaléka nem anyanyelvén szerezze el végzettségét.
