Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
14 / Amerikai Magyar Értesítő 1992. április Független Magyar Hírszolgálat--------------------Szerkeszti: Stirling György---------------------A MAGYAR-AMERIKAI VÁLLALKOZÁSI Alap legutóbbi washingtoni igazgatósági üléséről kiadott tájékoztató szerint az Alap határozott arról, hogy milyen vállalkozásokat támogat a Kongresszus által megszavazott hatvanmilliós keretből. Noha amerikai részről a kelet- és közép-európai országok között Magyarországot modellértékűnek tekintik, nem mulasztják el megjegyezni, hogy a bürokrácia lassúsága akadályozza a tőke vállalkozókedvét. Kifogásolják a privatizáció körüli huzavonát is, aminek elsősorban az az oka, hogy még ma sem tisztázott egészen, a kormány meddig akar elmenni az állami vállalatok magánkézbe adásában. Az Alap elnöke, John Whitehead és ügyvezetője, Alexander Tomlison egyaránt annak a véleményének adott kifejezést, hogy gyorsítani kell a tempót, mert az Alap nyújtotta támogatás az adott körülmények közt csak vontatottan juthat be a magyar gazdaság vérkeringésébe. Whitehead egyébként helyesli, hogy a magyar kormány elvi okokból nem követi el a lengyel példát és nem kér adósságelengedést, sem fizetéskönnyítést, de ugyanakkor nem titkolja azt a véleményét, hogy a hét tőkés országnak kellene megoldást keresnie Magyarország terheinek könnyítésére. HETVENNYOLC ÉVES KORÁBAN egy telavivi kórházban elhunyt Menachen Begin volt izraeli miniszterelnök, egyike azoknak, akik még részesei voltak Izrael állam alapításának. Begin fiatal korában az Irgin nevű zsidó terrorszervezet tagjaként Palesztinában az angolok ellen harcolt és résztvett a britt hadsereg főhadiszállása ellen elkövetett merényletben, ahol a felrobbantott King David Hotel romjai alatt sokan lelték halálukat. Emiatt vérdíjat tűztek ki a fejére, bujkálnia kellett és csak 1948-ban bukkant fel újra. 1977-től 1983-ig Izrael miniszterelnöke. 1979-ben Carter elnök közvetítésével Camp David-ben találkozik Sadat egyiptomi elnökkel, akivel fegyverszüneti egyezményt köt. Ezért később közösen elnyerik a Nobel- békedíjat. AZ AIAPÍTVÁNY A KOMMUNIZMUS Áldozataiért utólagos jogorvoslatért fordult a magyar bírósághoz, hogy állapítsa meg, kiket terhel a felelősség a pártállam idején a nyugati országhatáron menekülés közben lelőtt magyar emberek életéért. A Katonai Főügyészség máris megkezdte az 1974 és 89 között hivatalban volt belügyminiszterek ellen benyújtott feljelentésben foglaltak kivizsgálását és annak megállapítását, hogy honnét származott a határőrség tagjainak kiadott tűzparancs. A feladat a határon meggyilkolt személyek halála körülményeinek vizsgálata és a büntetőjogi felelősség felvetése. Az Alapítvány adatai szerint az utolsó 18 évben 12 esetben lőttek le határsértőt a határt biztosító ávósok. (Az Alapítvány kezdeményezését csak helyeselni lehet, ám az nem világos, hogy miért csupán az utolsó két évtizedben elkövetett gyilkosságokra vonatkozik a feljelentés.) - A menekülők lelövéséért való felelőssé- grevonásra már precedens is van, mert Németországban két határőrt ítéltek el a berlini Falnál elkövetett emberölés miatt. Pedig ők is arra hivatkoztak, hogy parancsra cselekedtek. A vizsgálat most azt akarja tisztázni, hogy honnét származott a parancs. ANDRÁSFALVY BERTALAN MŰVELŐDÉSI miniszter és Charles Thomas, az Egyesült Államok nagykövete nemzetközi sajtótájékoztatót tartott abból az alkalomból, hogy Budapesten megnyílt a Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogramok Irodája, az ún. Fulbright-iroda. Ezt a programot Arkansas állam egykori szenátora, William Fulbright teremtette meg 1946-ban "az Egyesült Államok és a többi országok népei közti kölcsönös megértés elmélyítésére". A széleskörű oktatási program alapelve, hogy személyes kapcsolatok létesüljenek a diákok és a tanárok között. A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok 1990. december 6-án írta alá a megállapodást az oktatási cserebizottságok megalakításáról. Az ösztöndíjakat meg kell pályázni és a döntést egy vegyesbizottság hozza. A WASHINGTON POST FEBRUÁR 10-1 számában két magyar vonatkozású cikket is találhatunk: az egyik a "Visegrádi Hármak" országaiban történt külföldi befektetéseket sorolja föl s itt előkelő helyet foglal el Magyarország,Csehszlovákiával és Lengyelországgal szemben. A lap másik cikke az esztergomi Suzuki Gyár megnyitása körüli problémákkal foglalkozik: a gyakorlatra Japánba küldött magyar munkások elégedetlenek a japán fizetésekkel és az ellátással. Az ellentéteket a japán és a magyar vezetőség közös egyeztető tárgyalásokkal igyekszik elsimítani, amire egyelőre nincs sok remény. IDÉN VOLT 50 ÉVE ANNAK, HOGY a 2. honvéd hadsereget kivezényelték a szovjet frontra, ahol egy év múlva, a Don-kanyarban a hadsereg fele elpusztult. Ebből az alkalomból, éppúgy, mint tavaly, a budai Mátyás-templomban emlékező misét tartottak a Honvéd Hagyományőrző Egyesület szervezésében, ahol számos közéleti személyiség, köztük Göncz Árpád és Antall József is megjelentek. A mise után a Hadtörténeti Múzeumban rövid ünnepség volt, ahol Antall József beszédet mondott. Ebben a doni tragédiával kapcsolatban utalt Magyarország háborús kényszerhelyzetére és kijelentette, hogy az ország 1942-ben csak két alternatíva - a német vagy a szovjet - között választhatott és az akkori kormányok magatartása nem kifogásolhatóbb, mint Európa többi országaié. Kéri Kálmán képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyar honvéd a Donnál a magyar haza érdekében harcolt, hogy a kommunizmus minél távolabb legyen otthonától. - Antalit is, Kéri tábornokot is heves támadások érték szélsőbalról: történelemhamisítással vádolják őket és azzal, hogy a náci agresszió támogatását a kommunizmus elleni harc ürügyén akarják rehabilitálni. KOHL NÉMET KANCELLÁR ÉS HANS-DIETRICH Gén-
