Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
1992. március Amerikai Magyar Értesítő 13 MAGYARORSZÁGI LAPSZEMLE Szerkeszti: Stolmár G. Ilona AZ SZDSZ PARLAMENTI FRAKCIÓJA a tatai edzőtáborban tanácskozott, majd nyilatkozatot adott ki: az MDF, illetve a kormány utóbbi időben folytatott politikája által teremtett légkörben nem indokolt az SzDSz és az MDF között semmiféle olyan tárgyalás, amely a két párt közeledésének látszatát keltheti A párt vezető tisztségviselői érdemi, politikai kapcsolatot csak a párt vezető testületéi által ellenőrizhető módon, és egyértelmű tárgyalási pozícióban tarthatnak a kormánypártok vezetőivel és más politikai erők képviselőivel — szól a nyilatkozat, amely pontosan azt jelenti, hogy az SzDSz nem óhajt beszélő viszonyt a kormánnyal és az MDF- fel. Az ügy előzménye, hogy Antall József miniszterelnök és Tölgyessy Péter, az SzDSz nemrégiben nehezen megválasztott elnöke négyszemközti megbeszélést folytatott az ország politikai helyzetéről. Ez óriási felháborodást váltott ki az SzDSz-ben, pedig Tölgyessy már megválasztás előtt kijelentette, hogy legfontosabb feladatának a pártok közti "beszélő viszony" helyreállítását tartja, ami minden társadalomban teljesen ésszerű dolog. Tardos Márton, az SzDSz parlamenti frakciójának vezetője újságíróknak nyilatkozott a két pártelnök négyszemközti megbeszélésén elhangzottakról, például olyanokat, hogy a felvetődött, hogy Antall József "kézben tudja tartani" a Csurka István-féle "jobbratolódásokat", és hasonló hazugságok tömegét mesélte Tardos. A kormányfő titkársága sajtóközleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy ilyesmiről szó sem volt közöttük, nem is lehetett, mert sem ez, sem már, a két párt belső életére vonatkozó dolog nem tartozott az általános politikai helyzet témakörébe, és érdekesnek tartják, hogy a megbeszélésen jelen nem lévő frakcióvezető meséli el - a "mesélés" szó szerint értendő! —, hogy miről volt szó ott, ahol ő nem volt jelen. A fenti határozattal az SzDSz tulajdonképpen elítélte Tölgyessyt, emellett a pártelnök megválasztása után mégis létrehozott "országos elnökség" ellenőrzése alá vonta az elnököt, ami már az elnökség megválasztásakor is várható volt: nem engedi a régi törzsgárda, hogy tisztességesebb politika, ill. normális párbeszéd alakuljon ki az ország két legnagyobb politikai pártja között, és nem engedi, hogy az elnök befolyása érvényesüljön a pártban, hiszen Tölgyessy azt is kimondta megválasztása előtt, hogy sokkal patriótább -- értsd: hazaszeretőbb! — pártot óhajt kialakítani. Az új-régi elnökséget az sem érdekli, hogy a párttagok Tölgyessyt éppen az erre való igényük miatt választották meg. De hogy senkinek ne lehessen kétsége afelől, hogy az SzDSz nem az ország érdekeiért, sőt, inkább az ellen munkálkodik, idézem a Tardos Márton Magyar Hírlapban közölt válaszát egy újságírói kérdésre: "Az SzDSz képviselői legfontosabb feladatuknak azt tekintik, hogy megfékezzék a kormányzat centralizációs törekvéseit". A nép által választott kormány megfékezéséről beszélt! S az ország érdekei, felemelkedése, a sokat emlegetett gazdasági bajok teljesen mellékesek. A NAGYVÁRADI POLGÁRMESTERI Hivatal közlése szerint 5000 lej pénzbüntetésre Ítélték Tőkés László református püspököt, az RNDSZ tiszteletbeli elnökét, mivel nem volt hajlandó részt venni a januári népszavazáson. Ez 25 dollárnak megfelelő összeg, de Romániában félhavi átlagfizetésnek felel meg. Tőkés annak idején bírálta a népszámlálási kérdőíveken megfogalmazott, a nemzetiségekre és vallásra vonatkozó kérdéseket, amelyeket úgy tettek fel, mintha Romániában "csak románok és ortodoxok élnének”, s neki lett igaza! CSÖKKEN AZ INFLÁCIÓ MAGYARORSZÁGON. A Statisztikai Hivatal február közepén közzétett jelentése szerint januárban 3,2 százalékkal emelkedtek az árak, szemben a tavaly januári 7,5 százalékkal. A KSH másik közleménye szerint tavaly a bolti kiskereskedelem forgalma értékben 2,7 százalékkal, mennyiségben viszont 28,8 százalékkal esett vissza. MARTONY1 JÁNOS KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR a Le Monde-ban megjelent cikkében sürgette az Európai Közösségnek a közép-európai országokkal való kibővítését, a csatlakozás feltételeinek gyors kidolgozását. Azt írta: Magyarországnak az az érdeke, hogy az EK megerősödjék, s az integrációs folyamat a politikai és egyben katonai unió felé tartson. Ki vitathatná, hogy Magyarországnak a legnagyobb szüksége az EK katonai védelmére, ill. a szükség esetén joggal elvárható védelem garantálására lenne szüksége? Különben örvendetes, hogy egyre többször fordul elő, hogy hzai politikusaink külföldi lapokban publikálnak. Ez elsősorban Jeszenszky Gézára jellemző, aki néhány amerikai cikk után a legnagyobb japán lapokban is írt. Ez a tevékenység nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hazánkról helyes kép alakuljon ki a világban - az ellenséges propaganda ellenére! A PARLAMENT EGYHANGÚLAG MEGSZAVAZTA azt a törvényt, amely semmissé nyilvánítja az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt hozott ítéleteket. A korány szerint a törvény jogi keretet ad a kárpótlási törvény alkalmazásához, és egyben ítéletet mond az elmúlt korszak törvénytelenségeiről. A CSEHSZLOVÁK PARLAMENT FEBRUÁR 18-i döntése alapján a magyar és német nemzetiségű állampolgárokat is kárpótolják az 1948 utáni vagyoni károkért. Az eredeti törvény kizárta azokat, akiket 1945-ben Benes elnök rendeleté kollektív bűnösöknek nyilvánított. Ez a mostani változás minden bizonnyal a német kormány nyomására változott meg: a csehek és szlovákok féltek, hogy elesnek a magyarországihoz hasonló segítségtől. ALÁÍRTÁK BUDAPESTEN A NÉMET-MAGYAR államszerződést. Az ünnepélyes aláírásra Kohl kancellár érkezett a magyar fővárosba, hiszen, mint Antall József hangsúlyozta: most a háború két legfőbb vesztese fogott kezet, nem külső nyomásra, hanem szabad népekként és önszántukból. Igen, ez az igazi pofon a minket súlyosan és
