Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
14 Amerikai Magyar Értesítő MEGEMLÉKEZÉST TARTOTTAK hazánkban a Doni áttörés évfordulóján, amely a budai Mátyás-templomban ünnepi gyászmisével kezdődött. Beszédet mondott Antall József miniszterelnök, s ebben kimondta végre: hazánk magatartása a második világháborúban semmivel sem kifogásolhatóbb, mint Európa más országaié, éppen ezért szakítani kell végre az évtizedek óta kívülről és belülről ránkkényszerített bűntudattal! Az emlékülésen elhangzott beszédében a miniszterelnök rámutatott, hogy lehetetlen volt kimaradni az európai méretű konfrontációból, s Magyarország csupán a német vagy a szovjet alternatíva között választhatott. A jelen számára követendő útmutatásnak nevezte azt a " morális nemzeti összetartást", amely a Don-kanyarban harcolt második magyar hadsereget jellemezte. BUDAPESTEN TÁRGYALT Bosznia-Hercegovina külügyminisztere, Haris Szilajdzsin, aki elmondta, hogy Jugoszláviában ma még hiányzik az igazi demokrácia és ezek megvalósítása a fő feladat. Bosznia-Hercegovina egy történelmi egység - mondta ~, mely ezer év óta létezik, most nemzetközi elismerésre és függetlenségre törekszik, akárcsak a többi tagköztársaság. A küszöbönálló népszavazás ereménye szerinte nem lehet kétséges, a lakosság a függetlenségre fog voksolni. Újságírók kérdéseire Szolaj- dzsin elmondta, hogy náluk is szükség van a kéksisakosokra és reméli, hogy februárban meg is érkeznek a kicsi országba ezek a csapatok. Náluk szabadság van, demokratikusan választott parlament és kormány, szabad sajtó, nincs egyetlen politikai fogoly sem, ezért remélik nemzetközi elismerésüket. A tárgyalások után Jeszenszky Géza úgy tájékoztatta a sajtót, hogy napirenden van Bosznia- Hercegovina elismerése, és a többi köztársaság függetlenségének elismerése is. A HORVÁTORSZÁGI MAGYAR VÁLSÁGTÖRZS meghívására látogatást tett Eszéken Fodó Sándor a félig- meddig átalakított Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Szabó László az MVSZ főtitkárhelyettese. Felkeresték a horvátországi magyarok intézményeit, vezetőit, valamint a harcoló alakulatok magyar tagjait. Megbeszéléseik során áttekintették a háború által szétszórt horvátországi magyarság támogatásának módozatait, beleértve a menekültek kárpátaljai elhelyezését is. Eddig a rövid hír és én nem tudok vele mit kezdeni. Egyrészt a hírrel egyszerre érkezett a kárpátaljaiak segélykiáltása, a vészharang kétségbeesett kongatása: már több mint egy hete nem jelenhetett meg a kárpátaljai Igaz Szó c. napilap, mert annyira kimerült a pénztárcájuk, hogy papírra sem telt!!! Ez a naponta 39 ezer példányban megjelent magyar nyelvű újság az utolsó darabig elkelt és ez volt az egyetlen szál, ami összekötötte az ottani magyarságot. Létkérdés, magyarságuk kérdése a lap léte! Mint megtudtam, a lap fele részben a beregszászi tanács tulajdona, másik felerészben pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tulajdona. Ez utóbbinak elnöke Fodó Sándor (aki hevesen 1992. február kardoskodott Komlós Attila mellett a "közgyűlésen", mivel egyik rokona világszövetségi pénzen végzi tanulmányait Magyarországon!). Nem kellene saját háza táján segítenie? Nem kellene minden követ megmozgatnia a lap fenntartása, a pénz összekoldulása érdekében? Vagy most már minden gondja csakis a világszövetségé? És a másokon segíteni akarásé — mert az jobban látszik?? A másik elgondolkodtató dolog a rövid hírben: kinek jutott eszébe és miért, hogy a már nagyon is szétszórt horvátországi magyarságot még jobban, még nagyobb területre - egészen Kárpátaljáig! - szétszórja? És kinek segítenek ezzel? Itt kérek mindenkit, aki befektetéssel, részvényvásárlással vagy csak adománnayl segíteni tudna a kárpátaljai Igaz Szó újraindításában, legalább annyira, hogy ha nem is naponta, de hetente kétszer, de legalább egyszer megjelenhessen, az tegye meg! A legtöbbet teszi. IIA SZŰKSZAVÚAN ÉS FOGCSIKORGATVA tették is, kénytelenek voltak óriási sikerekről beszámolni a hazai lapok kozmoliberális tudósítói: "háromszorosára emelkedett hazánk devizatartaléka". Ez nem kis hír és nem kis öröm. Magyarország devizatartalékai tavaly október végén megközelítették a 4 milliárd dollárt - tűnik ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. Ebből a tartalékból 3,1 milliárd dollárban van a jegybank páncélszekrényeiben. Az utóbbi időkben felvett hitelek nagy része a tartalékokat növelte, ennek következtében sikerült az előző év végi 1 milliárdot a jezett összegre, közel háromszorosára feltornászni, ami azt is jelenti, hogy nem kellett másra költeni. Jelenleg megközelítőleg négy-öthavi importfedezettel rendelkezünk, ami lassan lehetővé teszi a forint konvertibilitását, bár szakértők szerint ehhez kb. félévi mennyiség szükséges, mert ha a forint konvertibilis lesz, a lakosság várhatóan megrohamozza a bankokat, hogy dollárra és márkára váltsa eddig gyűjtögetett pénzét. A devizatartalékok emelkedése mellett hazánk külföldi követelései egy év alatt csaknem hétszázmillió dollárral mérséklődtek. TÖBB MINT SZÁZEZER DOLLÁROS évi fizetésért Tripoli volt szovjet nukleáris szakértőket csábított el, hogy szupertitkos programokon dolgozzanak Líbia távoli, sivatagi területein - állítja a londoni Sunday Express című lap. A nyugati kormányok növekvő aggodalommal figyelik a volt szovjet atomtudósok elcsábítását és a nukleáris fegyverek és technikák esetleges szétszóródását. A Nyugat katonai szakértői 30-50 ezerre becsülik a nukleáris kutatómunkában jártas volt szovjet tudósok számát. Az értesülést szovjet részről természetesen cáfolták, ám a cáfolat alól kilóg a lóláb: "Egyetlen konkrét példát sem tudnék említeni az agyelszívásra, már ami a Szovejtunió atomtudósait illeti" - mondta Anatolij Zenszkov, az oroszországi atomenergetikai minisztérium illetékese a Népszabadságnak. Magunk sem gondoltuk, hogy kiadja az orosz atomtudósok eddig is titkos névsorát, de azt sem, hogy konkrét példákat sorol majd. Lehet, hogy valóban nem is tud konkrét példákról, hiszen ez nem egy minisztériumi illetékes feladata. Azt viszont tudjuk: a világ félelme teljesen jogos. A Szovjetunió
