Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
10 Amerikai Magyar Értesítő 1992. február akarja ma bevallani, hogy végső fokon mindkettő egy erkölcstelen rendszert fogadott el, még ha meggyőződésből is. A kisebbik rossz vállalása még nem azonos a helyes választással. Ezzel szemben volt pár Széchenyi elvei szerint cselekvő egyén, ezek nem voltak hajlandók a németek kiszolgálására akkor, ha az elveikkel ütközött. Ugyanezek voltak azok, akik a szovjet diktálta marxizmust ugyanolyan határozottsággal utasították el. Mindszenty kardinális, Apor püspök, Teleki Pál alakja állnak itt példának. Ezek voltak a Széchenyi nyomában járó magyarok, akik sem Hitlernek, sem Sztálinnak nem lettek csatlósai. Érdekes módon ezeket nem emelik mintaképül azok fölé, akik mint lelkes partizánok harcoltak ellenük, szintén meggyőződésből harcolók ellen. Mert aki mint partizán a németek ellen harcolt, még nem lett különb magyar, mint az esküjét híven teljesítő magyar katona, aki szintén meggyőződésből nem tette le a fegyvert. Csak azok voltak különbek, akik középen jártak. De a történelem tragikus ismétlődése, hogy Széchenyihez hasonlóan ők is mindkét oldal támadásának célpontjai lettek. A végsőkig kitartók ezeket gyáva megalkuvóknak, sokszor kommunistáknak nevezték. Az átállók ugyanezeket reakciós, burzsoá, osztályellenségnek, sőt nácinak bélyegezték. Pedig valóban nem voltak mások, mint keresztény meggyőződésüket gyakorlatban is élő Széchenyi követők. A középen állás nem hasznos idiotizmus, nem is gyávaság, hanem a legnehezebb hely, amit ember elfoglalhat. Ezért tiszteljük Széchenyit, mint a legnagyobb magyart, mert volt bátorsága ostorozni az elmaradottságot és egyben szembeszállt a sokszor üres és meggondolatlan demagógiával. És ezt nem úgy tette, hogy csak a bajokat ostorozta, hanem ugyanakkor személyi áldozatokkal mutatott példát az orvoslására. Az üres forradalmiság - bármely oldalról jön is az - legtöbbször csak a bajok felsorolására szorítkozik. Erről mindig egy öreg donyeci bányász jut eszembe, aki azt mondta: "A mi kormányunk tudja, hogy mi a baj. Mi bányászok is tudjuk, melyik bányafa rothadt. A kormány mindent egyszerre akar megjavítani. Ha én minden korhadt bányafát egyszerre váltanék ki, bedűlne az akna. Ha egyet kiváltok, azonnal egy egészségessel kell pótolnom. Ezt ők nem tudják odafent?" Igen, a bajok ostorozása nem elég. Széchenyi ezt tudta és ezért volt feletteálló a mindent kritizáló kortársainak. Mert a keresztény elveket élő ember valóban gyengének néz ki. Nem kíván erőszakos megtérítést sem nemzeti, sem ideológiai vonalon. Egyet akar csak, erkölcsileg feletteállónak lenni azoknál, akik megelégszenek a "kisebbik rossz" választásával. Csak ez az erkölcsi álláspont érdemli meg a "legnagyobb" jelzőt. A pozsonyi Szabad Újság közlése szerint Duray Miklós, az ismert felvidéki politikus, az Együttélés elnöke lemondott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés politikai mozgalom közös parlamenti képviselői klubjának vezetői tisztségéről. A lap szerint a magyar parlamenti frakció irányítását ideiglenesen a klub eddigi alelnöke, Mihályi Molnár László vette át. A hírből nem tűnik ki mi az oka Duray lemondásának. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Nyári Iskolája Szeged, 1992. augusztus 23-29 Szeretettel hívunk minden olyan személyt, aki elmúlt 16 éves és tud magyarul. Az Iskola célja a magyar nemzettudat erősítése a valósághű magyar történelem oktatása révén. Résztvételi díj nincs. Kívánságra biztosítunk szállást (naponta kb.110 Ft), és ebédet (naponta kb. 60 Ft). Kemping elhelyezést is biztosíthatunk. Az első év tananyaga: a magyar történelem összefoglaló áttekintése, részletesen foglalkozunk a magyar őstörténettel, nemzeti szimbólumainkkal és a koraközépkori magyar birodalommal. Néhányan az oktatók közül: Bakay Kornél (Bp.), Bert Gyula (Bangkok), Csihák György (Zürich), Du Yaxiong (Peking), Endrey Antal (Hódmezővásárhely), Éredy Miklós (New York), Forrai Sándor (Bp), Kállay István (Bp.), Nagy Ákos (Adelaide), Nádasy Jenő (London), Vajay Szabolcs (Buenos Aires), stb. Jelentkezés és felvilágosítás az egyesület titkárságán 1992. március 31-ig válaszbélyeggel (vagy kuponnal) ellátott borítékkal. Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Titkársága. CH- 8047, Pf. 502 ☆ ANGOLUL ÉS MAGYARUL TUDÓ PROFESZOROKAT KERESNEK Az AMOSZ hírszolgálata jelenti: A Phoenixi egyetem olyan magyarul és angolul jól beszélő egyetemi tanárokat keres, akik közgazdasági (economics, accounting, finance and marketing), témakörökben részt tudnának venni magyar managerek képzésében. A kiképzésre kerölő magyar managerek feladata az lesz, hogy a Magyarországon folyó privatizációban kiképzetten résztvegyenek. A jelentkező egyetemi tanároknak legalább öt év gyakorlattal kell rendelkezniük. Az állás csupán részidős lenne és nem kell miatta Phoenix-be költözni. Érdeklődők hívják az 1-800-366-9699-es telefon számon (1120-as mellékállomás) Sharon Stanzen-t a Phoenix-i egyetemen. ☆ EGY SOR BUDAPESTI UTCÁT "kereszteltek" vissza a régi nevére: a soroksári Marx Károly tér ismét Gras- salkovich tér, a Geyer Flórián utca pedig Templom utca. Pesterzsébeten a Prieszol József utca visszakapta a Topánka utca nevet, Ságvári Endre utcából ismét János utca lett és a Turner Kálmánról elnevezett utcát újra Erdő utcának hívják. A kelenföldi Szakasits Árpád útból megint Etele út lett, a Szabados Sándor utca Albert utca. Rákospalotán a Csanádi György utca ismét Wesselényi utca, a Czabán Samu tér pedig Széchenyi tér. A Lenin nevével ékes utcatábla helyére megint Szentkorona utca került. Az Ifjú Gárda tér Fazekas térre változott vissza. Pestújhelyen Templom tér lett a Maxim Gorkij térből és Klebersberg Kúnó utca a Baj- csy-Zsilinszky utcából. Bár minden régi eltüntetése olyan egyszerűen menne, mint az utcanevek megváltoztatása.
