Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
1992. november Amerikai Magyar Értesítő 21 egy-egy lőrésszerű ablak emlékeztet arra az időre, amikor ezek a házacskák a vár védműveinek kiegészítő részei voltak. Mielőtt besétálnánk a Belvárosba, hogy megcsodáljuk az egymás mellett sorakozó patinás XVII-XVIII. században épült polgárházakat és a bennük levő múzeumokat, haladjunk tovább a körúton, majd a vele párhuzamos Színház utcán. Ez utóbbiban szinte minden 3-4. ház udvarára bepillantva nyomon követhetjük a belső vár patkó alakban húzódó falait. Különösen jól láthatók a falak a Színház utca 17., 19., 25. és 31. sz. házak udvarán. A Színház utcai séta után balra fordulva érjük el a Templom utcát. Ezen végig haladva most már belülről láthatjuk a várfalak maradványait. Térjünk be a 14. sz. házba, ahol a boltozatos kapu alatt ülőfülkék fogadják a látogatót. Az udvaron ismét a várfalat pillantjuk meg. Sopront szinte gyűrű alakban vették körül az egykori belső és külső vár falai. Az ősi tűztorony erkélyéről a figyelmes szemlélő észak-északkelet felé tekintve nyomon követheti az egykori védművek vonalát. A Május 1. tér, a Szedres, Fapiac, Híd, Poda Endre, Bástya, Patak és a Múzeum utcák vonala a külső várfalak mentén alakultak ki. Az Előkapu térről átvágva a körúton térjünk be az Ikva-híd utcába. A Szentlélek-templom mellett kis kanyargós, hangulatos utcácskákon keresztül jutunk ki a Sas térre. Innen tovább menve Fertőrákos, Tómalom felé, majd a Pozsonyi utcán, jobbkéz felé a temető és a Szt. Mihály- templom mellett újra megpillanthatjuk a külső várfalak maradványait. Tovább haladva balra befordulunk a Bástya utcába. Itt a temető és a szőlők mellett haladva ugyancsak láthatjuk a falak egy-egy részét. A Bástya utcából balra a Patak utcába térünk be és ezen haladunk végig. Itt is, ott is feltünedezik a várfal. Először a 17. sz. háznál, majd a MÁVAUT pályaudvar mögött hosszan, 1-1,5 m magasan. A falmaradványokon még jól láthatók az egykori lőrések nyomai. A falak mögött néhány méterre a modern Sopron házai emelkednek. ☆ TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓK, ESEMÉNYEK NOVEMBER 2. 1938. Az első bécsi döntés. (Visszakaptuk a Felvidék déli részét.) 4. 1956. Az orosz orvtámadás a forradalom leverésére. 5. 1031. Szt. Imre herceg halála. 6. 1726. Bercsényi Miklós halála (Rodostó). 7. 1701. Rákóczy Ferenc megszökik az osztrák börtönből és Lengyelországba menekül. - 1928. Tóth Árpád költő halála. 9. 1431. Rozgonyi megveri a cseheket Illavánál. - 1864. Magyar László Afrika-kutató halála. - 1909. Gyulai Pál költő halála. 10.1444. A várnai nagy veresség a töröktől. 11. 1606. A zsitvatoroki béke a törökkel. - 1938. Bevonulunk Kassára. 12. 1330. Bazarád oláh vajda tőrbe ejti I. Károly királyt. (Csak Szécsi Dezső önfeláldozása által menekült meg.) 13. 1848. Jancu románjai feldúlják Alvincot. 1918. IV. Károly király lemond. 14. 1202. Velence elfoglalja Zárát Magyarországtól. - 1887. April Lajos erdélyi költő halála. 16. 1919. Horthy Miklós bevonul Budapestre. 17. 1370. Nagy Lajost lengyel királlyá választják. 18. 1664. Zrínyi Miklós költő, törökverő hős halála. 19. 1231. Magyarországi Szt. Erzsébet halála. 1855. Pesten meghalt Vörösmarty Mihály költő. 20. 1670. Thököly föladja Árva várát. - 1856. Bólyai Farkas matematikus halála. - 1886. Laborfalvi Róza színésznő halála. 21. 1830. Pesten meghalt Kisfaludy Károly költő. - 1916.1 Ferenc József halála. 22. 1877. Ady Endre születése. 24. 1494. Kinizsi Pál törökverő hadvezér halála. 26. 1703. Ocskay László kurucaival elfoglalja Lévát a labancoktól. - 1883. Babits Mihály költő születése. - 1947. Kivégzik Jány Gusztáv vezérezredest, a doni hadsereg parancsnokát. 28. 1604. Az osztrák Básta leveri Bocskai felkelőit Edelénynél. 29. 1780. Mária Terézia királynő halála. - 1943. Meghalt Harsányi Zsolt író. 30. 1204 Imre király halála. - 1847. Az ország- gyűlés elrendeli a "közteherviselést". - 1867. Vaszary Jenő festőművész születése. ☆ 1092 - 900 ÉVE TÖRTÉNT Május 20. A magyarországi főpapság I. (Szent) László elnökletével és a világi előkelők közreműködésével, a papság és a nép tanúskodása mellett Szabolcson zsinatot tart és határozatokat hoz. A zsinati határozatok képezik I. (Szent) László király ún. I. törvénykönyvét. Határozatai: 1-4.: korlátozza a papok házasságkötését; 5., 6., 23., 24.: védi az egyházak vagyonát; 7., 8.: rendelkezik a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről és felszereléséről; 9.: áttelepítéssel akadályozza a megkeresztelt izmaeliták - böszörmények - visszatérését a mohamedán vallásra; 10.: tiltja, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak; 11-12., 14-16., 25-26., 31., 37-38.: előírja az egyházi ünnepeket, összejövetelek, a böjtök és a templom mellé temetkezés megtartását; 13., 20.: bünteti a házasságtörést; 17-18.: intézkedik a külföldről érkező egyházi személyekről; 19.: kényszeríti a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjék meg; 21.: 35-36., 39.: határoz az apátok és szerzetesek helyzetéről; 22.: fellép a pogány áldozás ellen; 27.: 30.: 33.: 40.: szabályozza a tized szedést; 28.: tanuk jelenlétéhez köti az istenítéletek megtartását; 29.: korlátozza a sátorban való misézést; 32.: bünteti a nemi erőszakot; 34.: elítéli az erkölcstelen nőket és a boszorkányokat; 41- 42.: rendelkezik a királyi bíráskodásról.
