Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
20 Amerikai Magyar Értesítő' 1992. november Séta a Monostorhoz Pannonhalma vasútállomástól egy órás sétával juthatunk fel a 282 m magas, dombon épült Monostorhoz. Győrből vagy Veszprémből autóval vagy autóbusszal érjük el a falut. Innen balrafordulva külön út vezet a vár előterét képező, 28 holdas, természetvédelem alatt álló botanikus kert mellett a Monostorhoz. Az úton haladva egyedülálló kép tárul a látogató elé. A domb lábánál a falu, jellegzetes hegyi település, a hegyoldalba felhúzódó házakkal. A távolban jál látszik a megyeszékhely, Győr és a Szigetköz. Fontos tudnivalók: Pannonhalma megközelítésére, ha nem autóval utazunk, inkább az autóbuszt ajánljuk, mert a vártól a vasúiig helyi autóbusz-csatlakozás nincsen. Pannonhalmán sem szálloda, sem turistaház nincs. Szállást csak magánházaknál kaphatunk. SOPRON VÁRA (Győr-Sopron megye) Története A város belső része, a történelmi Belváros, ma is nagyjából épségben megmaradt középkori várfalai között él. A városfalak közelmúlt régészeti építészeti kutatása tisztázta a soproni vár építésének történetét, s ezzel több évtizedes vitát zárt le. A honfoglaló magyarság a X. század elején megszállta a Bécsi-medencét és a későbbi határ előtt széles gyepűterületet alakított ki. Ennek a gyepűnek belső oldalán építették ki az államalapítás idejében a nyugati határvár- rendszert, amelynek Sopron fontos pontja volt. A királyi megyerendszer központját, a soproni ispáni várat az oklevelek csak a XII. század közepétől említik, a korábbi krónikákból azonban tudjuk, hogy már 1044-ben idáig hatolt III. Henrik császár támadása. Pozsony, Moson és Kapu várai mellett Sopron vára fogta fel a német császárok XI. századi támadásait. 1096-ban Kálmán király Sopron kapui előtt tartóztatta fel az első kereszteshadjárat 40 ezer főnyi seregét, és csak annak vezérével, Bouillon Gottfrieddel történt megegyezés után engedte átvonulni azt Magyarországon. A XII-XIII. században a királyi várbirtokok tömeges elajándékozásával Sopron is kikerült a megyei is- pánság hatásköre alól és hamarosan, 1277-ben szabad királyi város lett. A XIII. század végétől, 1297-től szólnak a történeti adatok a város "nagy öregsége miatt" tönkre ment falainak újjáépítéséről. Ez az építkezés az 1340-es évekig tartott. A későbbi, XlV-XV-századi adatok a város falainak javításáról beszélnek. Bécs sikertelen első török ostroma, 1529 után indult meg Sopron újabb erődítése, bár kedvezőbb földrajzi helyzete miatt ez nem volt olyan nagyméretű, mint pl. Győr átépítése. 1616-1617-ben átépítették, javították a városfalakat. Ebben az időben a várost is falakkal vették körül. 1642-ben építették a Hátsó-kapu előtti védőműveket. XVII. századi volt a város délnyugati sarkán álló olaszbástya, ekkor építették a keleti oldalon ma is látható rondellát. A török háborúk a várost elkerülték. 1605-ben Bocskai hajdúi hét hétig ostromolták, de nem tudták bevenni. 1619-ben Bethlen Gábor azonban kardcsapás nélkül vonult be Sopronba. 1705-1706-ban Bottyán generális dunántúli kuruc hadai ostromolták sikertelenül. A XVIII. században a vár árkaiban már kertek voltak, s a század végére megindult a várfalrendszer bontása és beépítése. A második világháború okozta sérülések nyomán indult meg a város középkorának nagyobb lendületű kutatása és a megmaradt városfalak helyreállítása. Az eddigi kutatások nyomán vált ismertté, hogy Sopron XI. századi vára a Belváros területén volt és a római Scarabantia romjaira települt. A középkori várost a történeti és régészeti adatok szerint hármas falöv vette körül. A három fal közül a középsőt 34 kis, belül nyitott torony szakította meg. A hatvanas években végzett ásatások bizonyították, hogy ez a fal külső vonalában mindenütt Scarabantia későrómai falait követi. A népvándorlás utolsó századaiban, vagy talán a X. században az akkor már romos római falak mögé gerendavázas földsáncot emeltek. A tornyos középkori várfal építésével egyidejűleg 1297 és 1340 között a sánc tetején építették fel a belső falövet. A nagy építkezés utolsó lépéseként készült el a külső, harmadik fal. Előtte 1340-1344-ben 25 m széles, vízzel telitett árkokat ástak. Ez a hármas falrendszer védte Sopront a XVIII. század elejéig, a barokk város kialakulásáig. Északi oldalának közepén, az Ikva-patak felé nyílott a város főkapuja, az Előkapu. Barokk stílusban átépített kaputornya a Tűztorony ma Sopron jelképe. A város keleti kapuja, a Hátsókapu tornyát és védőmüveit 1821-1823-ban bontották le. A városfal nyugati, északi és keleti szakasza részben szabadon láthatóan, részben a házak között, mindkét oldalról beépítve áll. A keleti oldalon levő nagy rondella körül - a hármas védőfalrendszer középső, tornyos falának alsó részén - a római városfal faragott kő kockákból épített szakaszát is bemutatták. Séta a városban A Széchenyi téren kezdődik Sopron szíve, a híres patkóalaku Belváros. A Széchenyi téren jobbra fordulunk és rátérünk a körútra. Baloldalon először a 100 és a 102. sz. házak udvarára lépjünk be. Itt ismerkedhetünk meg a soproni vár középkori falaival, amelyek az egykori római cas- trum quaderköves alapfalain nyugszanak. Néhány lépés után magas lábakon álló, modern lakóház (98. sz.) elé érkezünk. A ház mögött megpillanthatjuk a vár teljesen épségben maradt falait, körbástyáját. A lakóház alatti átjáróból néhány lépcsőn jutunk le az "udvarra" és máris és előttünk tornyosulnak a belső vár épségben maradt erődjei. Továbbsétálva elérjük az Előkapu teret. Mint neve is jelzi, itt állt valamikor a fő városkapu. Az itt lévő házak sora - még napjainkban is - engedelmesen követi az egykori erődítmények vonalát. A házak úgy sorakoznak egymás mellé, hogy mindegyik szinte a vállával fordul az utcának. Mindegyik vállon, a földszinten és az emeleten is,
