Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
1992. november Amerikai Magyar Értesítő 15 Független Magyar Hírszolgálat---------------------Szerkeszti: Stirling György----------------------LASSAN FELDÉSBE MEGY A DÁTUM, de a harmadik évforduló jó alkalom arra, hogy felidézzük: 1989. szeptember 10-én nyitotta meg a magyar kormány az országban összegyűlt és sorsukra váró keletnémet menekültek előtt a nyugati határt, hogy Ausztriába s azon keresztül Nyugat- Németországba juthassanak. Ez volt az a nap, amelyen az első tégla kiesett a berlini falból és az Európát két részre osztó vasfüggöny recsegni-ropogni kezdett. A németek nem felejtették el ezt a humánus tettet, ami akkor, amikor a Szovjetunió még viszonylag erős volt és az orosz csapatok még az országban voltak, nem kevés rizikóval járt. Rita Süssmuth, a német képviselőház, a Bundestag elnöke ebből az alkalomból köszönőlevelet írt Szabad Györgynek, a magyar országgyűlés elnökének és az egész német nép nevében kifejezte háláját a német menekültek továbbengedéséért. Süssmuth asszony idézte a magyar szabadságharcok, 1848 és 1956 emlékét, hansúlyozván, hogy akkor ezek szellemében járt el Magyarország, mely ezzel a szabad Európa oldalára állt és a délkelet-európai reform- folyamat élére került. MÍG a vezető kormánypárt, a magyar DEMOKRATA FÓRUM belpolitikai helyzete nem mondható stabilnak és a párt népszerűsége hanyatlik, külpolitikai téren sikert könyvelhet el Antall József, aki mint a párt vezére legutóbb Madridban járt, ahol az MDF-et fölvették a világ kereszténydemokrata és konzervatív pártjainak szövetségébe, a Nemzetközi Demokraikus Unióba. Madrid volt a házigazdája az 1983-ban alakult Unió ötödik kongresszusának, amelyen több mint ötven párt képviseltette magát négy kontinensről. A kongresszus egyhangúlag megszavazta a Antall József vezette Magyar Demokrata Fórum felvételét, első teljes jogú tagként Kelet-Közép- Európából. A magyar kormányfő a középeurópai térség problémáit ecsetelő beszédben mondott köszönetét a pártját ért megtiszteltetésért. ÚJABB FELHÁBORÍTÓ DÖNTÉS MAGYARORSZÁGON a múlt bűneinek feledtetésére: a győri katonai ügyészség vezetője, bizonyos Váradi Gyula ezredes, akinek állampolgári feljelentés nyomán az 1956. október 26-i mosonmagyaróvári gyilkos ávós sortűzért felelős Dudás István ellen kellett volna megszerkeszteni a vádiratot, megtagadta a nyomozást. Váradi elvtárs úgy nyilatkozott, hogy átanul- mányozta a hatályos jog minden idevonatkozó rendelkezését és úgy találta, hogy a büntatő törvénykönyv második paragrafusa a visszaható hatály tilalmát írja elő. A feljelentésben foglaltak több emberen elkövetett emberölésnek minősülnek. Ennek büntethetősége 15 év alatt évül el az akkor hatályos törvények szerint. "Megdöbbentőnek tartjuk ezt a döntést és természetesen panasszal fogunk élni ellene" - jelentették ki a büntetőeljárás kezdeményezői és ép erkölcsi érzékű embernek nem is lehet más véleménye. A mosonmagyaróvári tömeggyilkos ávósok a fegyvertelen tüntetők közé lőttek s ezért a gyalázatos tettükért soha senki sem vonhatja őket felelősségre? Mi ez, ha nem a törvény és a jog megcsúfolása, az igazság arculcsapása?... MINTHA CSAK A FENTI HÍR KIEGÉSZÍTÉSE lenne, olvassuk a hazai sajtóban, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Csépi Béla országgyűlési képviselő nyilatkozott pártja nevében az igazságtételről. Azt mondotta, hogy a KDNP álláspontja: az 56-os bűnösöknek felelniök kell tetteikért. Hozzátette: a párt véleménye szerint az 1956-ban elkövetett tömegyilkosságok háborús bűncselekményeknek minősülnek s azok a nemzetközi jogszabályok szerint sohasem évülnek el. MINT ISMERETES, A MAGYAR PARLAMENT külügyi bizotsságának küldöttsége Pozsonyban járt, hogy a szlovákai magyar kisebbség helyzetéről tárgyaljon ottani illetékesekkel. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Josef Prokes ezt "arcátlan beavatkozási kísérletnek" nevezte és tiltakozott azellen, hogy a magyar kormány beleszóljon Szlovákia nemzetiségi ügyeinek megoldásába. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ADATAI SZERINT a magyarországi átlagkereset augusztus hónapban havi 23,491 forint volt. A fizikai dolgozók 18,554 forintos átlagbérével szemben a szellemi munkások átlagosan havi 35,119 forintot vittek haza. A fizikaiaknál legmagasabb keresetek a bányászatban voltak -- 34,370 forintos havi átlag --, míg a legalacsonyabb munkabérek a textil- és a ruházati iparban voltak, 12,579 forintos átlaggal. GÖNCZ ÁRPÁD KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK KÉT külföldi illetőségű magyarnak nyújtott át magas állami kitüntetést: az első volt Kada Lajos érsek, bonni apostoli nuncius s a második Josef von Ferenczy "neves németországi média- vállalkozó". A katolikus főpap kitüntetése megérdemelt volt, mert még vatikáni évei alatt sokat tett a magyarságért, de a második kitüntetettre nem tudunk még csak megközelítőleg sem hasonló tisztelettel nézni. A kitüntetés indokolása szerint von Ferenczy azért az "áldozatos tevékenységért" kapta azt, amit "az itthon maradt és az emigrációba kényszerült magyarság megsegítése és integrálása érdekében kifejtett". Az illető úrnak már nem ez az első kitüntetése, amit a hazai kormányzattól kap, csakhogy az első előzményei még a kádári időkbe nyúlnak vissza: 1986-ban tűzték azt von Ferenczy mellére, a battonyai gyér-
