Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
1992. január Amerikai Magyar Értesítő 25 elvakult alak (sok ám ott az olyan!) hátulról lepuffantja, vagy bezavarja a tűzvonalba, hogy bosszút álljon azért, mert éppen mi adtuk el azoknak a túlsó felén a fegyvert. Mindenki gyanús, aki nem az uralkodó nemzethez tartozik. Az egységének a felét magyarok és szlovákok képezik, akik nem akarnak harcolni, szöknek, ahol érnek, vagy szabotálnak, ahol csak lehet. Az egység másik felét az "igaziak" képezik. A halott rengeteg, sokat közülük evakuálni sem lehet, kutyák eszik a húsukat. Értesülései szerint egyes helyeken hastífusz uralkodik. Pár napja a repülők tévedésből a sajátjaikat bombázták. Más csoda érdekes dolgokat is mesél. Pl. megvizsgálta a falusiak vérnyomását és pulzusát. Mindenki valamire panaszkodik, s az orvos ilyenkor ezzel kezdi: kivétel nélkül, a kisgyerektől az aggastyánig mindenkinek a szívverése ott van a 100-110-nél. Mindenki idegroncs - jól látható vagy jól leplezett - mindegy... ...én is úgy vagyok, mint a többi ember. Amióta elmentél, kétszer gyorsabban öregszem; egy év alatt két évet, két év alatt négyet. S ami most történik, énrám is kihat. Havonta öregszem egy évet. Cselekvésképtelen az ember. Fogoly. Ebben égek el. Ha nem lenne elég tartalék erőm, nem lenne jó. Én sem bírnám ki. Mi az őrültek országában születtünk, s itt kell élnünk... * X.Y., aki halottak napján átment a Duna hídján Bácskából Baranyába, vagyis Bezdánnál Kiskőszegre, (ma Batina a neve), mely Baranyában van, hogy ősei sírját rendbehozza, így írja le a helyzetet: "A hídon csak 6-17 h-ig lehet átmenni a felszabadított területre, azaz a horvátoktól elvett Baranyába. Igazoltattak mindkét oldalon, gépágyúk és tankok sorfala között. Hová megyünk, s minek? Mondom, én bezdáni vagyok, Batinán van a családi sírboltunk, megyünk rendezni halottak napjára (kapa, gereblye, metszőolló a csomagtartóban). O.K fél ötig vissza kell jönni (Bezdán és Kiskószeg mindmáig magyar községek). El is mentünk a temetőbe, S-nek megmutatom egy kicsit Batinát. A templom zárva, a katolikus papot (aki horvát, de megtanult magyarul is) úgy összeverték, hogy utána ideggyógyászatra kellett vinni és mikor rendbejött, átszökött Magyarba, nincs is most mise, temetés, stb. Mindezt egy idős néni suttogva mesélte a temetőben, amikor megmondtam, hogy a sír, amit ápolok, a dédszüleimé. Utána elmentünk M. unokatestvérünkhöz. M. arra kért, meg ne mondjuk, hogy nála jártunk, mert azt neki jelenteni kéne az új felszabadító hatalmaknál. Elmondták, hogy napi két órát van áramuk, sötétedés után kijárási tilalom van, mindenhez engedély kell, pl. ahhoz is, hogy a saját szőlőjében szüreteljenek. A faluban férfi (60 évnél fiatalabb) alig van, a magyar és sokác nőket viszik kényszermunkára, kukoricát törni, almát szedni, stb. Előttük mennek a katonák, műszerrel tapogatják, hol van akna, oda botot szúrnak, nehogy rálépjenek (Most beszéltem Szabadkával, barátom fiát besorozták és HÁROM NAP kiképzés után kidobták aknaszedőnek a frontra!!! Ugyanakkor beográdi ismerősöm erősítgeti: "itt Belgrádban csend van, s nincs sorozás, inkább csak a horvátok verekszenek, most kezdték Splitet lőni, szégyen és gyalázat..." és mindezt el is hiszi!! Szerinte ez, amit mi itt hallunk, külföldi propaganda!) Különben amit leszednek, viszik át"Szerbiába", nehogy az "usztasáknak" maradjon. Batina szellemfalu, borzasztó érzés, alig türtőztettem magam, hogy ne sírjak ...Közben átjött a falu magyar orvosa, akit nem engednek dolgozni, mert "horvát" szolgálatban volt, tehát nem az ő emberük, pedig nagyon kellene az orvos. Végülis visszaindultunk. Ismét ellenőrzés, hol voltunk? A temetőben. Ismét átrázták az autót mind a két oldalon, nincs-e fegyver nálunk. És kié a kocsi? Saját tulajdon. Mert ha nem, felhatalmazás kell, hogy hajthassam!! Fájó, megalázó érzés a gyerekkor falujába így visszamenni... Minden száz lépésnél fegyveresek géppisztollyal, alig vártuk, hogy beérjünk Bezdánba. És arról beszéltünk, hogy nem lehetetlen, hogy ez nemsokára minket is utolér... Ja, a Batináról elmenekültek házait lepecsételték és majd az "új hatalom" népbírósága dönt róla, hogy az elkobzás után kit telepítsenek oda. Nem is folytatom, fáj a lelkem. 45-ben a front után nem éreztem így magam, amikor először mentem át a Dunán." Idáig a levél. Magyarországon kb. negyvenezer a menekültek száma, jórészt magyarok. Ceausescu csak akart lerombolni falvakat, de nem sikerült neki és nem is küldte az éjjelente otthonaikból összegyűjtött magyar fiúkat vágóhídra nagy Romániáért. Itt tiszta magyar falvak halnak ki és lesznek betelepítve szerbekkel. Ilok a Duna nyugati oldalán a nyáron még kb. 5000 lakosú község volt. Ma jó, ha 2000 lakosa van. Pedig valamikor Kapisztrán Szent János oda húzódott meg a Nándorfehérvári Csata után, ott is halt meg és lett eltemetve. Ez a cirillbetűs történelemnek már nem lesz fontos. CSELEKEDJÜNK, AMÍG NEM KÉSŐ! A visz látásig, ölel... UTSZÉLI FÁK Megjelent Dr. KÖNNYŰ LÁSZLÓ: UT-i SZÉLI FÁK, 1945-ben elkobzott versei-, nek II.kiadása (Kaposvár,1991).- Száz, hazafias, vallásos, régi vers halot-{ taiból feltámadottl - Ara 10 dollár és egy dollár portóköltség. Cim: 5410 Kerth Rd. , St.Louis MO' 63128 USA /Előre fizetendő/ Terjessze lapunkat!
