Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
1 1992. szeptember kezdték átalakítani. A háború után évekig gazdátlan volt, 1955-től azonban Baranya megye saját költségén fokozatosan helyreállíttatta. A várban szálloda és étterem működik, egyes részeiben pedig múzeum van. A KÖZSÉG ÉS KÖRNYÉKE Bár az országos viszonylatban jelentősnek számító vár Siklóson van, turisztikai szempontból nem választható el Harkánytól és Máriagyüdtől. Ez a 3 km-es körzetben elhelyezkedő három község - amelynek összevonását tervezik - tájegységet képezve Pécs után Baranya megye leglátogatottabb és legkedveltebb kiránduló-célpontja. A vonattal vagy gépjármüvei érkezőknek már messziről feltűnik a környéket szinte uraló várépület erőteljes tömege. Az évekig tartó gondos rekonstrukció eredményeképpen a régi vár megújhodva turisták ezreit, tízezreit fogadja. Érdekes a várban található börtönmúzeum és a várban rendezett kiállítások, fesztiválok sora. Ma már hagyomány, hogy minden év június második vasárnapján a várudvarban rendezik a Siklósi Várfesztivált és fúvószenekari találkozót. Ezen a magyar fúvószenekarok mellett külföldi zenekarok is részt vesznek. A hatalmas épület egy részét ízlésesen berendezett, hangulatos szállodává alakították ki, amelynek ablakaiból pompás kilátás nyílik a déli síkságra és a Tenkes-hegy oldalára. A vár pincéjében éttermet rendeztek be, a látogatók legnagyobb örömére. Siklós 6500 lakosú nagyközség. Erőteljesen fejlődik, a régmúlt emlékét őrző vára mellett megjelentek a környék iparosodásának fontos bázisai is (Kesztyűgyár, Cementmű, stb.). Jelentősen fejlődik a villány-siklósi borvidék. Aki szereti a "hegy levét", ne mulassza el felkeresni a Villányi Oportó kisvendéglőt, vagy a borkóstolót, ahol a híres villányi vörösborok kaphatók, vagy a máriagyüdi romantikus pinceborozót, ahol a siklós-gyüdi borvidék finom borai kostólhatók meg. A Siklósra látogató turista nem mulaszthatja el Harkányfürdő felkeresését sem. Ez a ma már nemzetközileg elismert gyógyfürdő az utóbbi időkben rengeteget fejlődött. A fürdő területét többszörösére növelték, új szállodák, éttermek nyíltak meg és egy kis üdülővároska épült a fürdő szomszédságában, a Siklós felé vezető műuttól délre. A műút északi oldalán arborétumot alakítottak ki, amelynek árnyas fái között pihenőkkel tarkított úton egyórás sétával juthatunk Siklósról Harkányba. SZIGETVÁR VÁRA (BARANYA MEGYE) TÖRTÉNETE A mai vár elődjét a középkori Somogy vármegye egyik vezető családjának, a Tapsonyi Anthimiaknak ősei építették a XV. század első felében. Központja a Anthimi Oszvald által 1410-1420 körül építtetett kisméretű, négyzetes alaprajzú, zárt udvaros kastély volt, amelynek alapfalait az észak-nyugati bástya belsejében tárták fel. Melette 27. állt az 1566-os ostromban is meglevő kerek torony. Már ekkor széles vizesárok vette körül és talán külső falöv is. A várossal híd kötötte össze. A várat övező mocsaras tó területét széles földtöltéssel kerítették, amely a tó vizét nem engedte elfolyni. 1474-ben Anthimi Miklós Szigetet szerződéssel eladta Enyingi Török Imrének. A város és a kastély a XVI. század elején fiáé, Török Bálinté volt. A mohácsi csata után Török Bálint először János király, később Fer- dinánd híve volt. A két király közötti belháború idején, 1530-ban János király serege Nádasdy Tamás, Mesztegnyői Szerecsen János és Kápolnai Ferenc vezetésével eredménytelenül ostromolta a Sziget várába húzódó Török Báli- tot. A várat ekkor mégcsak vesszősövények, mögöttük töltések védték és megközelíthetetlen mocsár övezte. Az ostrom után kezdte Török Bálint a vár komolyabb erősítését. 1541-ben, Buda megszállása idején Szolimán szultán elfogatta Török Bálintot és fogolyként vitte magával Isztan- bulba. Felesége Sziget várát 1543-ban átadta Ferdinánd király biztosainak, s a vár ettől kezdve királyi kézben volt. Ebben az évben került török uralom alá Székesfehérvár és Pécs, velük Fejér, Tolna és Baranya megyék területe. Sziget várának további erősítése, a vár teljes kiépítése ekkor kezdődött. Az erős végvárrá kiépített Szigetvár a törökök dunántúli terjeszkedésének egyik legfőbb akadálya volt. Ezért az 1540-1550-es években állandó támadásokkal igyekeztek a vár építését akadályozni, lovas portyákkal pedig a vár uradalmát pusztították. Egy 1554-es sikertelen ostrom után 1555-ben, Tujgon budai pasa nagy sereggel vonult a somogyi várak meghódítására. Ko- rotna, Kaposvár, Görösgál és Babócsa elfoglalásával elvágta Szigetvárt, és a következő évben utóda, Ali pasa mintegy 25 000 főnyi sereggel vette ostrom alá. Egyhónapi ostrom után sikertelenül vonult el, mert Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás dunántúli hadai Babócsa és több kis vár visszafoglalásával háta mögé kerültek. A vár védőinek parancsnoka, Horváth Márk a következő években nemcsak kijavíttatta, hanem tovább építtette a falakat, bástyákat, Paolo Mi- randola tervei alapján. 1561 őszén meghal Horváth Márk, a szigetvári kapitányságot ettől kezdve Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány töltötte be. Az első ostromot tíz évvel később követte a közismert 1566-os szigetvári ostrom. Zrínyi a szultán 54-56 000 főnyi seregével szemben 2300 főnyi védősereg élén közel másfél hónapig tartotta a várat. Az Újváros, az Óváros, majd maga a külső vár eleste után a tarthatatlan belső várból kitörve vesztette életét Zrínyi, kevés megmaradt várvédőjével együtt, 1566. szeptember 7-én. Az ostrom ideje alatt halt meg a vár alatti táborában II. Szolimán, az Ozmán Birodalom legnagyobb hódító uralkodója. 1566 után a törökök átépítették a várat. Ekkor épült fel a most is látható téglavár, négy sarkán ágyúlőréses bástyákkal. Formája később sem változott, csupán jelenlegi kapui és turistaszállónak használt kazamatái épültek a XVII. század végén és a XVIII. század elején. A felszabadító seregek 1689-ben foglalták vissza, a jelzett változtatások ezt követően történtek. Csak a XVIII. század végén került polgári kézre. Az elhanyagolt, de a magyar történelemben fontos emlékű várat több évi munkával 1966-ra, a nagy ostrom 400. Amerikai Magyar Értesítő
