Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
1992. január nagymértékben hozzájárult. A miniszter hozzátette azon a találkozón, amelyen Rudi Sova budapesti jugoszláv nagykövettel folytatott, hogy a jégkárvédelem szempontjából káros természeti következményekkel járhat, ha a közös érdekű határfolyószakaszon - a Duna, Dráva a jégtörő hajók a személyi biztonság hiánya miatt feladatukat nem tudják ellátni. A nagykövet válaszában kilátásba helyzte a MÁV-val szembeni tartozás jelentős részének készpénzben történő törlesztését, hamarosan. A Duna említett szakaszán történő hajózást immár biztonságosnak ítélte, az egyéb problémákat pedig továbbítani szándékozott a jugoszláv hatóságoknak. DECEMBER 31-ÉN DÉLUTÁN, huzamosabb ideje éjjelnappali rendkívüli ülésezés és hosszúra nyújtott ellenzéki obstrukció után, megszavazta a magyar Országgyűlés az 1992. évi költségvetést. A keveset nehéz volt elosztani, s az ellenzék semmivel sem volt megelégedve, mindent át akart csoportosítani. A költségvetés, illetve a sok napos éles, személyeskedésektől és mocskolódásoktól sem mentes vita egyetlen óriási eredménye Csurka István író, MDF-es honatya kiváló egyéni módosító indítványának "másfélszeres" elfogadása. Csurka István azt indítványozta, hogy a Magyar Televízió hatalmas költségvetési támogatásából vegyenek le 1 milliárdot és azt tegyék az oktatási és szociális költségekhez. Mire a szavazásra került a sor — más javaslattevő támogatók jóvoltából -- másfél milliárdra emelkedett a tévétől elvonni kívánt összeg. Tegyük hozzá: az elvonás rendkívül jogos, hiszen mégiscsak túlzás, hogy nemzetellenes propaganda folyik állami adópénzeken! A végeredmény az lett, hogy nem vették ugyan el ezt a másfél milliárdot a televíziótól, de az összeget zárolták, bizonyos feltételek teljesítéséig. Ez sem utolsó eredmény és nagy érvágás lehet a magyarságot mocskoló, volt internacionalista-bolsevik vezetőség és riportereik, munkatársaik zsebére! DECEMBER 27-ÉN KIADTÁK AZ igénybejelentőknek az első negyven kárpótlási jegyet, amely így "kézzelfoghatóvá" vált. A meghosszabbított határidő utolsó napjáig több mint 800 ezer igénylés érkezett be a hivatalokba, de sajnos, többségük hiányos, így pótlásra szorul majd. Hogy mikor, az kérdéses, mert ezt a hatalmas mennyiséget, illetve jó részét még iktatni sem voltak képesek, az átütemezett munkarendekkel sem. A legtöbb igény termőföldekért nyújtották be. MIKÖZBEN DÉLI HATÁRUNKNÁL folyik a háború és a románok most már határozott és egyértelmű fenyegetést is tettek hazánk felé - ráadásul kiderült, hogy a románok még Ceausescu idejében egyezményt kötöttek a szerbekkel, amely magában foglalja a közös védelmet, a kisebbségek elleni közös fellépést (ez egyértelműen a magyarokar vonatkozik), a biológiai és kémiai fegyverek közös kikísérletezését és gyártását --, a parlament honvédelmi bizottsága, bár megtehette volna, a szűkös honvédelmi keret ellenére nem fogadta el a hadiköltségvetéshez benyújtott módosító indítványt, amely több milliárddal növelhette volna a 21 védelemre fordítható keretet. Borz Miklós (FKgP) 7 milliárdos emelést indítványozott a meglévő 60 milliárd mellé. Ezt leszavazta a bizottság, és Szabó Miklósnak (SzDSz) az indítványát fogadták el, amely semmiféle emelésre nem ad lehetőséget. Ez is egy módszer a hon elvesztésére. Nem is rossz hatásfokú! A TOYOTA, JAPÁN LEGNAGYOBB autógyára első eladási- és szervízhálózatát hozta létre Kelet-Európábán, mégpedig Magyarországon. A vegyesvállalat a japán autók importjára létesült, neve Toyota Motor Hungary Kft. Alaptőkéje mintegy 500 ezer dollár, és fele részben a Toyota, fele részben a japán gyár kereskedelmi részlegének, a Toyota Tsusónak a tulajdona. A tervek szerint 1500 teherautót és kisebb méretű személykocsit, köztük a Corolla típusút importálja Magyarroszágra kereskedelmi vállalatán keresztül. A cégnek már van érvényes szerződése hazánkkal, amelyet tavaly kötött 1300 mentőautó szállítására. A JUGOSZLÁVIAI HÁBORÚBAN december 28-án, szombaton este első ízben vetett be nagy robbanóerejű földföld rakétákat, a horvát főváros közvetlen körzetében. A szovjet gyártmányú R-65-ös rakéta Zágrábtól 15 kilométerre délre lévő Velika Goricánál csapódott be. A légiriadó elkésett ebben az esetben: a szirénák egyszerre vijjogtak a Zágrábot megrázó detonációkkal. Számos lakóépület összedőlt, de azt még nem tudni, hogy hány emberáldozatot követelt az újabb, egyre vadabb szerb őrültség, s azt sem, hogy voltak-e azon a környéken horvát katonai létesítmények. A jugoszláv hadsereg az ünnepek után sem állt meg, Szlavóniában, elsősorban Károlyváros térségében folytatta véres akcióit. A Népszabadság első oldalán a károlyvárosi templom szinte újjáépíthetetlen romjai látszanak, hiszen mindenütt legelőször a templomokat bombázzák le, lövik szét, azután az iskolát, kórházat, a többi csak ezek végeztével következik! SZINTE MEGDÖBBENTŐ AZ A IIÍR, amelyet az Új Magyarországban olvashattunk. Karácsony másnapján bukarestiek százai keresték fel a Ceausescu házaspár sírját a főváros Ghencea temetőjében. Virágokat helyetek el és gyertyákat gyújtottak a kivégzett diktátor és felesége emlékére. A zarándoklatokról a televízió esti híradója is beszámolt. A megszólaltatottak a létbizonytalanság táplálta nosztalgiával azt ecsetelték, hogy annak idején jobb volt az élet, nem volt vágtató infláció és ekkora szegénység, s Ceausescu jó ember volt, csak nem fejezhette be, amit elkezdett. - Az ember szinte nem hisz a szemének. Persze, ha arra gondolunk, hogy Sztálint is megsiratták, de legutóbb még Kádárt is ezrek temették, majd látogatták sírját... Ki érti ezt? VÁRATLANUL ELHUNYT KÖTELES Pál, Magyarországon élő erdélyi író, az Erdélyi Magyarság c. folyóirat főszerkesztője. 65 éves volt s halála óriási veszteség az összmagyarság számára. Köteles Pál volt az, aki szembeszállt Lancrajannal, amikor az dákoromán történelmét, s a magyarok betolakodását hirdette köteteiben, cikkeiben. Amerikai Magyar Értesítő
