Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-07-01 / 7-8. szám
1992. júl.- aug. Amerikai Magyar Értesítő dombtetőn és a Mecseket észak-déli irányban átszelő léniában találjuk meg Kantavár ma már alig látható romjait. 2. Árpád-tető-Tripamerfa-Fehérkút-Kantavár, 5 km Az Árpád-tetői erdészháztól nyugati irányba kiindulva a K jelzés mentén induljunk el. Egy km után elérjük a Pécsiek egyik kedvelt kirándulúközpontját, a Tripamerfát. Itt asztalok, padok, szalonnasütők, esőbeálló szolgálja a kirándulók kényelmét. Innen F betűvel jelzett úton déli irányban a műutat keresztezve, mintegy 2-3 perces sétával érjük el a kirándulóközpont vízellátó forrását, a Zsolnay- kutat. Utunkat tuvábbra is a K jelzés mentén folytatjuk. A Kozári-vadászház mellett elhaladva mintegy 20 perces sétával érjük el a Fehérkuti turístaházat, ahol étkezési és szálláslehetőség is van. Innen a műúton folytatjuk utunkat. 500 m után felérünk a gerincre, a Kereszt-kunyhóhoz. Innen a P jelzésű úton déli irányba fordulunk és ezen elérjük Kantavár romjait. A romoktól nyugati irányban ereszkedünk le a Kantavári-forráshoz, majd a P jelzést követve Kisrét érintésével jutunk el a Dömörkapui turistaházhoz. MÁRÉVÁR - MAGYAREGREGY (BARANYA MEGYE) Története: A Mecsek keleti részén, a Pécset Bonyháddal összekötő útvonal mentén, a Magyaregregytől mintegy 5 km-re fekvő Vár-völgy kiemelkedő hegycsúcsán áll Márévár. Építésének ideje és körülményei még ismeretlenek. Valószínűleg római őrtorony helyére építették. Első írásos emléke 1316-ból származik, az addigi királyi tulajdonban levő várat ekkor adományozta Károly Róbert király Bogár Istvánnak. Utódai birtokolták később is, 1347-től azonban a Bácsmonostori Töttös és a tiszántúli Várday család kölcsönös örökösödési szerződése értelmében a vár és uradalma a Várdayaké lett. 1526-ban tuladonosa, Várday János elesett a mohácsi csatában. A gazdátlanul maradt várat Várday János Mihály nevű testvére foglalta el, tőle Bakics Pál segítségével vette vissza Várday János özvegye. Bakics Pál előkelő délszláv nemes úr volt, aki testvéreivel és több száz főnyi fegyveres kísérettel 1522-ben jött Magyarországra a török elöl. Itt II. Lajos királytól a Nándorfehérvár feladása miatt elítélt Héderváry Ferenc birtokait, majd 1526 után Szigetvárt, a somogyi Lak és a veszprémi Csesznek várát kapta meg. Bakics Márévárt magának tartotta meg. 1526 és 1537 között pécsi építőmesterekkel és kőfaragókkal reneszánsz várkastéllyá építtette át. 1543-ban a törökök elfoglalták Pécset és vele a baranyai várakat is. 1554 után egy időre ismét visszafoglalták, s Horváth Márk szigetvári kapitány és emberei birtokolták, sőt meg is erősítették. Pusztulása valószínűleg a XVI. század végétől számítható, 1698-ban már elhagyott rom. 1960-ban kezdték meg a vár feltárását, melyet 196625 ban fejezték be. A vár egyik szárnyában turistaszálló és helytörténeti kiállítás működik. Márévár szabálytalan alaprajzú erősség volt, közel 3 m vastag körítőfalakkal, amelyek kb. 20-szor 40 m-es területet zártak közre. A várfalak mellett különböző időben épült emeletes szárnyak álltak. Bejárata az északi oldalon volt, előtte XVI. századi nagyobb kiterjedésű elővár terült el. A déli oldalon nagyméretű ágyurondella állt, ennek csekély nyomai maradtak. A hegycsúcson álló várat a hegy oldalába vágott szárazárok övezte. Márévár vasúton közvetlenül nem érhető el. Kárász — Köblény-i és a Máza - Szászvár-i vasútállomásról jelzett turistaút vezet a várhoz. A vár autóbusszal legjobban a Pécs-Komló- Szászvár-Bonyhád-i útvonalon közelíthető meg. A Várvölgy bejáratánál minden járatnak feltételes megállója van. Autóval a festői Magyaregregyi völgyben húzódó portalanított kanyargós úton érhető el. A vár megtekinthető szombaton du. és vasárnap. Más időben csak szervezett csoportoknak mutatják be a várat. Belépődíjat kell fizetni. A várban kb. 16 főre szállás is van. (Folytatjuk) ÜDVÖZLET EGY ÍRÓ TÁRSNAK Nem nagy érték, ha öcsémnek hívlak! Sokszor nem a legjobb jelző, Jó barát, ki több mint egy rokon, Része önmagámnak, mint egy zárókő. Összetartja a boltívet és biztosít, Nem roppanthatja össze semmi nyomás, Balról vagy jobbról jövőt elutasít, Ez az, ami egy gerinces alkotás! Magam is mint alkotó, ha tollat fogok, A szóban nem bízok, átgondolom amit mondok, Te vagy, ki megteszi helyettem, formába szedi, Amit agyamban hordok, ő az, aki kifejezi! Toliamat eldobom, hogy senki se lássa, Ő az, aki távon át is mindig kiássa! Látom, nem egyedül vagyok ebben a hínárban, írásainkban kiáltjuk, hogy a világ is lássa! Szeredás Jenő A HORTHY MIKLÓS NEMZETI REPÜLŐ ALAP mátyásföldi BSZKRT kereténél 1944-ben végzett növendékek jelentkezését várjuk egy esetleges találkozó megszervezése miatt. Kérjük, írjanak Szabó Istvánnak Cím: H-3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 8. II. 1.
