Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-07-01 / 7-8. szám

1992. júl.- aug. Amerikai Magyar Értesítő 15 Független Magyar Hírszolgálat-----------------------Szerkeszti: Stirling György-----------------------­1988-ban kezdődött meg a menekültek áramlása Ma­gyarországra. Az első évben 13 ezer, 1989-ben már 17,500 menekült érkezett az országba, csaknem kizárólag Romániából és többségük magyar nemzetiségű volt. Mire egy év múlva Magyarország csatlakozott a menekültek helyzetével foglalkozó 1951. évi genfi konvencióhoz, már 34 ezer menekült élt az országban, az öt év mérlegét elkészítve pedig azt látjuk, hogy jelenleg több mint százezer menekült van Magyarországon. Legtöbben 1991-ben érkeztek: össze­sen ötvennégyezren kértek menedéket a magyar határon, túlnyomó többségükben Jugoszlávia felől. A Magyarország­ra érkezettek közül 8-10 ezren továbbutaztak Nyugat felé, csupán néhány ezer tudott hazájába visszatérni. Ez a nagytömegű menekült természetesen számos problémát vet fel: nemcsak elhelyezésükkel és eltartásukkal kapcsolatban, de megteremti a feketemunka lehetőségét, hozzájárul a bűnözés emelkedéséhez és fokozza az idegenellenes hangu­latot. A kormány minden évben többet és többet kénytelen fordítani a költségvetésből a menekültek ellátására - 1992- ben egy milliárd forintot irányzott elő erre a célra. A WASHINGTON POST Budapestről keltezett tudósítást közöl, mely kifogásolja a jelenlegi magyar kormány túlzott német orientációját, több példával illusztrálva Ma­gyarország elkötelezettségeit. A HETI MAGYARORSZÁG című folyóiratban interjút olvashatunk a bécsi nácivadásszal, Simon Wiesenthallal, ab­ból az alkalomból, hogy Zétényi Zsolt magyar országgyűlési képviselő látogatást tett nála és beszélgetést folytatott vele a magyar parlament által magszavazott, de az Alkotmány- bíróság véleménye szerint alkotmányellenes un. elévülési törvényről. Wiesenthalnak természetesen nem tetszik, hogy bármilyen emberiesség elleni bűnre vonatkozóan egyáltalán felmerülhet az elévülés lehetősége, hiszen ő 45-50 évvel ezelőtt elkövetett bűnök felelőseit üldözi és állíttatja bíróság elé. "A gyilkosság mindig gyilkosság - mondta Zétényinek --, mindegy ki követi el. Ártatlan emberek gyilko­sait megkell büntetni. Ez ellen sem a kormány, sem egy parla­ment nem cselekedhet. Ez természetes!” /Ezeket Göncznek kellene mondania, nem Zétényinek.../ Zétényi Zsolt tájékoztatta házigazdáját, hogy a visszadobott törvény helyett most újjal próbálkoznak. "Teljes joggal teszik - je­gyezte meg Wiesenthal -, ezzel fölfognak zárkózni a civilizált világhoz. Kívánom, hogy a törvényt fogadja el a Parlament." No lám: a bűnösök felelősségrevonásának ellenzői azzal érvelnek, hogy mit fog szólni a Nyugat és a nyugati zsidóság, ha bíróság elé állítják a volt ávosokat. Hát ezt... Az ESTI HÍRLAP ismertet egy interjút, amit a budapesti televízió sugárzott Antall József miniszterelnökkel. Ebben a kormányfő kertelés nélkül, nyíltan beszél betegségéről, amiről - úgymond - most már annyi szó esik a hazai és a külföldi sajtóban is, hogy szükségét érzi elmondani a valósá­got. Eszerint a betegség olyan stádiumban van, hogy elhatal­masodhat, de amíg bírja a munkát - mondotta Antall József — ellátja kötelességét. Hogy erre meddig lesz szüksége, nem tudja...-Ez az emberileg rendkívül sajnálatos körülmény súlyos kérdéseket vet majd föl a magyar politikai életben és nehéz döntések elé állítja a parlamentet, melynek szükség esetén gondoskodnia kell majd az utódlás megoldásáról. Az önjelöltek már eddig is helyezkedtek, de elképzelhető, a miniszterelnök őszinte vallomása nyomán milyen tülekedés indul majd meg minden vonalon. Pedig Antall József pótlásáról nehéz lesz gondoskodni: hozzá hasonló európai alkatú politikus nemigen akad a mai hazai mezőnyben... Európa egyik legnagyobb pénzügyi csoportja, az Interna- cionale Nederlanden Group bankot nyit Budapesten egymilliárd forintos alaptőkével. A holland érdekeltségű pénzintézet főleg a magyarországi privatizációba bekap­csolódva kíván üzleti tevékenységet folytatni. A NEW YORK TIMES tudósítást közöl Magyarországról és a gazdasági helyzetről szólván megállapítja, hogy a reformok terén a magyarok messze vezetnek szomszédaik előtt. A magánvállalkozások száma az elmúlt két évben 5 ezerről 57 ezerre emelkedett. "Rabláncon Krisztusért" címmel jelent meg Bolváry Pál atya életleirása, mely kötetben két nyelven - magyarul és angolul - vall otthoni meghurcoltatásáról. A pittsburghi magyar templom plébánosának kétnyelvű könyve kitűnő ajándék amerikai ismerőseink számára! A Katolikus Ma­gyarok Vasárnapja kiadásában megjelent kötet megrendel­hető 8,00 US-dollár ellenében a KMV címén: P.O.Box 2464, Youngstown, OH 44509 Földváry Tibor "Az irányító csoport 1990-92" című rend­kívül érdekes kötetét hozta a posta Kanadából. A szá­munkra ismeretlen kanadai magyar emigráns az utolsó két év hazai politikai eseményeit annak a feltételezésnek fényében mutatja be, hogy ami ezen idő alatt történt Ma­gyarországon, egy, a háttérben működő un. Irányító Csoport jóváhagyásával ment végbe. A szerző logikusnak tűnő érveléssel támasztja alá fejtegetéseit /v.ö. az un. "Világkormány" teóriát/, de kár, hogy sem konkrét bi­zonyítékokkal, sem forrásokkal nem szolgál. Ez sokat levon a kötet értékéből és ugyanúgy óvatosan kell kezelnünk, mint az emigrációban egyre szélesebb körben terjesztett "Rózsadombi tizenhárom" 20 pontját, melynek létezése nagyon hihető, csak éppen nem lehet bizonyítani. A Katolilus Magyarok Vasárnapja két egymásután következő májusi számában is foglalkoztam Montgomery volt budapesti amerikai nagykövet kitűnő könyvével, mely Magyarországon második világháborús részvételéről szól. - "A kényszerű csatlós" című kötetről a müncheni Nemzetőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom