Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
18 Amerikai Magyar Értesítő 1992. június ISMÉTELT ALKOTMÁNYSÉRTÉS Mint ismeretes, Antall József miniszterelnök az Országgyűlés kulturális bizottságához fordult azzal a kéréssel: állapítsa meg, hogy Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke alkalmas-e feladatának ellátására, pozíciójának betöltésére. Ennek oka az emigrációban is közismert állam- polgári tiltakozások tömege a rádió magyarellenessége miatt és az egyházak tiltakozása a vallásos műsorok likvidálása, illetve a csak nagyon kevés helyen fogható URH adóra történt önkényes "kihelyezése" miatt. Az illetékes parlamenti bizottság egyhangúan megállapította Gombár Csaba alkalmatlanságát, már csak azért is, mert alkotmány- és törvénysértő módon, előre megírt nyilatkozatának felolvasása után elhagyta a termet, így megakadályozta a vizsgálatot, amelynek bármikori lefolytatását törvény írja elő számára. A bizottság ezek után levelet küldött a miniszterelnöknek, amelyben felszólítja, hogy tegye meg a lépéseket a köztársasági elnök felé a Rádió elnökének azonnali felmentésére. Göncz Árpád, mint az várható volt, szadeszos pártérdekből ismételten megtagadta az aláírását, s erről 1992. május 19-én levélben tájékoztatta Antall József miniszterelnököt. Emlékezetes, hogy az alelnökök kinevezésekor a kormány kénytelen volt az Alkotmánybírósághoz fordulni, hogy állapítsa meg, joga van-e az elnöknek az aláírása megtagadásához kinevezések vagy visszahívások esetében. Az AB akkor egyértelműen kimondta, hogy ilyesmihez a köztársasági elnöknek nincs jogköre! A mostani aláírásmegtagadás után a kormánykoalíció képviselőinek majdnem összessége — kivételt csak az otthon nem tartózkodók képeztek — összeült és még aznap éjféltájban, hosszas és felháborodott vita után a következő nyilatkozatot adta ki: A KORMÁNYKOALÍCIÓ KÉPVISELŐCSOPORTJAINAK NYILATKOZATA A Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Rádió elnöke felmentésének megtagadásával megsértette a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Az Alkotmánmybíróság 48/1991 (IX.26.) számú határozata — mely mindenkire, így a köztársasági elnökre nézve is kötelező —, értelmezi az Alkotmánynak a köztársasági elnök döntési jogkörére vonatkozó szabályait. E határozat szerint - mely a kinevezésre, előléptetésre, felmentésre, a tisztségben való megerősítésre és a jóváhagyási jogra vonatkozik — a köztársasági elnök akkor dönthet az eléje terjesztett javaslattal ellentétesen, "ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná." Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a megtagadáshoz "olyan súlyú indokok kellenek, mint az Ország- gyűlés rendkívüli összehívásához vagy feloszlatásához.” A köztársasági elnök akkor oszlathatja fel az Országgyűlést, ha annak magatartása következtében nincs kormány, azaz egyik hatalmi ág, a végrehajtó hatalom nem létezik. Az Ország- gyűlés rendkívüli összehívására hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén van lehetősége. A Magyar Rádió elnökének felmentése - értékelje bárki bármilyen fontosnak ezt a tisztséget - súlyában semmiképpen nem azonos az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt helyzetekkel. Súlyosbítja az alkotmánysértést, hogy a köztársasági elnök annak a rádióelnöknek a felmentését tagadta meg, aki az Alkotmányban és a kinevezéséről szóló törvényben előírt kötelezettségének teljesítését megtagadva, megakadályozta parlamenti bizottsági meghallgatását. Antall József miniszterelnök e törvénysértő magatartásra tekintettel kérte a Magyar Rádió elnökének azonnali hatályú felmentését. A taxisblokád óta nem érte alkotmányos rendünket ilyen erős támadás. Göncz Árpád most már nem is titkoltan pártpolitikai álláspontot képvisel. Amennyiben mégis kitart döntése mellett, vállalnia kell a teljes felelősséget. A köztársasági elnök ezzel a határozatával kétségbe vonta a többségi elven működő parlamentáris demokráciát, amely a szabad válsztások eredményeként jött létre. Az Országgyűlés koalíciós képviselőcsoportjai felszólítják a köztársasági elnököt, hogy változtassa meg alkotmány- ellenes döntését. A három képviselőcsoport emlékeztet: a koalíció bizalmával és szavazataival döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az Országgyűlés 1990-ben a legmagasabb közjogi méltóságba emelte Göncz Árpádot. Budapest, 1992. május 19. * Kérjük Kedves Olvasóinkat és minden Magyart, írjon tiltakozó levelet és követelje Göncz Árpád azonnali leváltását, mivel nem először cselekszik alkotmányellenesen, márpedig a demokráciák és jogállamok alapja, hogy a törvények mindenkire egyformán kötelezőek. Hogyan várhatja el bárki, hogy Magyarországon törvénytisztelők legyenek az állampolgárok, ha maga a köztársasági elnök sorozatosan sérti meg azokat? Az ellenzéket a nép érdekeivel ellentétes, magyarellenes és a rendszerváltoztatást nagyban gátló ügyekben teljesen kiszolgáló elnök az ország kárára döntött és megcsúfolta a magyar nép választásban megnyilvánult akaratát. A magyar nép még csak tanulja a demokráciát, nem tud mindenkor élni törvény- és alkotmányadta lehetőségeivel. Ezért kellene felvilágosítani arról, hogy népi kezdeményezéssel le lehet váltatni a köztársasági elnököt is. Egyetlen bársonyszék sem végleges, ha a NÉP úgy akarja! Még a köztársasági elnöki sem! Leveleiket az Országgyűlési Képviselői Irodaház MDF-frakció címére küldhetik, Bp. 1357 Széchenyi rpt. 19. Aki hajlandó arra áldozni, hogy tiltakozása mielőbb célhoz érjen, faxon is elküldheti: 36-1-153-1555 számra. (A tiltakozás másolatát célszerű akár az Országgyűlés elnökének, Dr. Szabad Györgynek, akár dr. Antall József miniszterelnöknek is elküldeni: Országház, Bp. Kossuth tér 1-3. címre.) Olyan alkalom ez, ahol a nemzeti emigráció megmutathatja, hogy aggódik a haza sorsáért és annak magyarnak megmaradásáért! 5 q i
