Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-06-01 / 6. szám

16 Amerikai Magyar Értesítő 1992. június magyar hajózási lehetőségeket, kedvezőbb feltételeket teremtene bizonyos ágazatokban az ipari összeszerelő munkához, hiszen az importalkatrészeket nem kellene Ma­gyarországra utaztatni. Véleményünk valószínűleg meg­egyezik minden magyar érzelmű Olvasóéval: soha vissza nem térő alkalom arra, hogy a fiumei kikötőben ismét ma­gyar hajók állomásozzanak...! Horvátország nem hálátlan a régi közös történelmi időkért - és az újkori borzalmak eny­hítésére tett magyar kísérletekért. Ezt nem először hozza a magyarok tudomására. Talán már maga is megbánta, hogy valaha is elszakadt a Történelmi Magyarországtól...? KÍNAI KERESKEDELMI KÖZPONTOT nyitottak Bu­dapesten május közepén. Ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatót Li Funan asszony, a részvénytársaságként működő központ elnöke. Programjukban szerepel a készpénzes és bartelforgalom lebonyolítása, valamint ve­gyesvállalatok alapítása. Ezen kívül kínai áruházat, egészségügyi központot és éttermet szeretnének létesíteni Budapesten és más magyar nagyvárosokban. Elképzeléseik szerint a budapesti központ regionális jelleggel működik, a környező országokkal is felveszi a kapcsolatokat és bonyolít kereskedelmi és más ügyleteket. Máris megkezdték a széleskörű piackutatási tevékenységet. Úgy tűnik, hogy Kínában a magyar gépipari termékek, autóalkatrészek, ruházati alapanyagok és a műtrágyák iránt van nagy kereslet. A kínai vállalatok cserébe továbbra is ipar- művészeti termékeket, ruházati cikkeket szeretnének eladni Magyarországon és más országokban, de a most megnyílt kereskedelmi központ segítségével. A kínai-magyar kereskedelmi forgalom évente most mintegy 120 millió svájci frankot tesz ki. Ezt szeretnék nagyon jelentős mérték­ben megnövelni. A PARLAMENTBEN ELHANGZOTT, HOGY az évszázad legnagyobb aszálya fenyegeti a magyar mezőgazdaságot. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter elmondta: a kor­mány már a következő ülésén tárgyal a szükséges in­tézkedésekről. A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy a kor­mány 10 milliárd forintot szán az aszálykárok megelőzésére, de a MH értesülései nem mindig helytállóak! A NÉPSZABADSÁG MÁJUS 16-ÁN JELENTETTE, hogy Szarajevóban súlyos harcok vannak, amelynek következtében a város épületei nagyrészt romokban he­vernek vagy lángokban állnak. 15-én már nem jelnet meg a reggeli napilap, reggelre elnémult a rádió és a televízió. Telitalálat érte a telefonközpontot, leégett az elektromos művek központja. A Szarajevóhoz közeli, szerb ellenőrzés alatt álló Ilidzsában több találat érte az újságírók főhadi­szállásául szolgáló Bosna szállót. Egy akna telibe találta a BBC irodáját, amely szerencsére éppen üres volt. Több találat után a tudósítók, köztük az újvidéki Magyar Szó munkatársa, válságstábot alakítottak, hogy megszervezzék elmenekülésüket, de biztonságos távozásukat senki nem szavatolta. Mindezek ellenére Butrosz Gálinak, az ENSZ főtitkárának legutolsó jugoszláviai jelentése nagy tanácsta­lanságról tesz tanúbizonyságot és visszatetszést keltett az iszlám konferencia köreiben, amit megértünk, mert e kon­ferencia is sürgette a Biztonsági Tanács azonnali össze­hívását, és hogy a BT közvetlenül ellenőrizze az "idegen erők" kivonulását, az "új Jugoszláviát" pedig nemhogy ne ismerje el, hanem hasson oda, hogy zárják ki minden nemzetközi szervezetből. Meglátásunk szerint ezt réges ré­gen meg kellett volna tenni, mert azok is bűnösök, akik semmiféle hathatós nemzetközi intékedést nem foganatosí­tottak a ma is vérengző szerbek ellen. Úgy látszik, a szerbek által megszállt területek nem gazdagok olajban és nincs szomszédságukban Izrael! Ezt különben több nemzetközi tekintély is megjegyezte, utalva az Öböl-háború-beli nagy- nagy világösszefogásra. Miközben a vad vérengzéses népirtás és rombolás folyik, az EK szakértők tovább tanul­mányozzák a Szerbia és Crna Gora ellen foganatosítható in­tézkedéseket. Ám csak tanulmányozzák, mindeddig egyetlen egyet sem tettek meg. A zárt ajtók mögül azonban kiszivár­gott, hogy az EK néhány tagja javaslatára fontolóra vették a külföldi bankokban letétbe helyezett jugoszláv deviza zárolását. Már épp ideje lenne, hiszen az közösnek kellene, hogy számítson, mert jugoszláv nép sohasem létezett. Szomorú, hogy csak most jutottak el eddig a főokosok és hosszú ideig, még nemrégiben is megadták Milosevicéknek a nemzetközi hiteleket. MEGHOZTA VÉGRE A KORMÁNY A RENDELETET ar­ról, hogy bizonyos műemlékek nem kerülhetnek ki állami kézből, vagyis teljes védelmet élveznek és nem eladhatók. 403 ilyenről rendelkeztek. Ebből a fővárosban 81 műemlék épület élvez állami védelmet, köztük a Sándor-palota, a Várkert bazár, Aquincum, a Citadella, az Operaház, a Egyetemi Könyvtár, az Országház, a Néprajzi Múzeum, az Akadémia, a Pesti Vigadó, a Nemztei Múzeum, a volt Lu- dovika épülete, a Hősök terei műemléki együttes. Vidéken 322 műemlék marad minden körülmények között a magyar államé, köztük a várromok - Sümeg, Diósgyőr, Eger, Esztergom, Kőszeg, Nagyvázsony, Siklós, Visegrád, stb. ~, a kastélyok, mint a gödöllői Grassalkovich, a keszthelyi Fes­tetics, az edelényi Coburg, stb, valamint a templomok, kolostorok és zsinagógák. A legtöbb műemlék, amely állami védelmet élvez majd, Veszprém megyében van (36), míg öt megyeszékhely nem is szerepel a listán. "A ROMÁN KORMÁNY SOHASEM FOG beleegyezni abba, hogy mással ossza meg a felelősséget álalmpol- gárainak sorsáért, függetlenül azok etnikai eredetéről" - jelentette ki a bukaresti diplomáciai szóvivő. Traian Chebeleu ezzel válaszolt azokra a hírekre, amelyek szerint Szőcs Géza szenátor az RMDSZ politikai alelnöke levélben kérte a román és a magyar kormányt, hogy a jövőben a ké­toldalú tárgyalások alkalmával, amikor a romániai magyar kisebbség sorsáról van szó, hallgassák meg ennek a kisebb­ségnek a törvényes képviselőit is. Nastase külügyminiszter levélben válaszolt az indítványra: "az indítvány téves infor­máció volt, vagy a kisebbségi kérdés román megközelítésé nek félreértéséből származik". A román szóvivő kijelentette: "a romániai magyar etnikumhoz tartozó állampolgárok helyzetével kapcsolatos problémák nem képezik és nem is

Next

/
Oldalképek
Tartalom