Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
28 / Amerikai Magyar Értesítő 1992. május ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK A középkorban a tó körül félezer templom, kolostor és nagyobb kőápület állott, amelyek közül sok elpusztult. Viszonylag több maradt meg belőlük a tó északi partján, amely kivül maradt a török által tartósan megszállva tartott hódoltsági területeken. A megmaradt középkori építészeti emlékek a legszebb díszek, múltunk ékesen szóló emlékei a festői Balaton-parton. A római épületek közül az örvényesi villa és a fenékpusztai római erőd (Valcum) maradványai emlékeztetnek a római Pannónia magas kultúrájára. A balácai villa mozaikjai a Nemzeti Múzeumnak és a Bakonyi Múzeumnak féltve őrzött díszei. A román kor alkotásai közül a tihanyi altemplom, I. András sírjával, a somogyvári francia eredetű kolostor és templom alapfalai, a felsőörsi helyreállított prépostsági templom, a Hévíz melletti egregyi kedves falusi templomocska, a türjei nemzetiségi templom a legszebbek. Számtalan templom rom őrzi a román kor emlékeit, szinte minden község határában találunk egyet-egyet. A veszprémi-gizella kápolna a XIII. századból származó és bizánci hatást mutató freskóival különleges helyet foglal el műemlékeink sorában. A gótikus stílus legszebb emléke az 1386-ban épített keszthelyi plébánia templom, valamint a törökverő Kinizsi Pál által építtetett nagyvázsonyi pálos kolostortemplom és a Szent István plébániatemplom; a déli parton pedig a kőröshegyi, a balatonszemesi és a balatonberényi templom. A reneszánsz stílus csak későn ért hozzánk. Emlékei közé tartozik a veszprémi Szent György-kápolna, Vetési püspök sírköve és oszlopfője, úgyszintén a tűrjei és a szemesi szentségtartó fülkék. Ezután már csak a várak építése foglalkoztatta építészeinket. Ezek közül legnagyobb a sümegi és a nagyvázsonyi, amelyek feltárt és restaurált várak. A többi romokban ugyan, de védelem alatt áll. A barokk legszebb műemléke a sümegi plébánia templom, Maulbertsch Antal, a balatonkeresztúri Dorff- maister István és a vörösberényi Bucher Ferenc gyönyörű freskóival. A tihanyi templom nagyszerű fafaragásai Stulhof Sebestyén művészetét dicsérik. A kastélyok közül a veszprémi püspöki, a lesence- tomaji, a sümegi és a keszthelyi Festetics-kastély a leghíresebb. A népi építészet emlékei lassan eltünedeznek, ami megmaradt, védelem alatt áll. A balatonarácsi népi házak, a tihanyi skanzen négy háza, az aszófő-vörösmáli pincesor, a balatonakali és szigligeti parasztházak az északi parton, a zamárdi, a balatonszentgyörgyi és a buzsáki tájház, a szemesi, a kőröshegyi házak és a szőlőhegyek népi díszítésű présházai őrzik az egykori igen gazdag népi építészet emlékét. A BALATON AZ IRODALOMBAN A Balatonnal foglalkozó irodalom rendkívül gazdag. Már Anonymus is elmondja a tókörnyék meghódítását, Oláh Miklós érsek pedig a XVI. században leírja a Balaton-környék várait, tókörnyéki falvait, a balatoni borokat, halakat. A végvári harcok idején háttérbe szorult a tó természeti szépsége, a leírásokban és a korabeli levelekben a tó körüli várak és a végvári vitézek török elleni harca áll a főhelyen. 1777-ben jelenik meg az első verses dicséret Füredről, és az újságok - igy a Magyar Kurír is - említik a tavat, főleg Füredet. Kazinczy Ferenc 1789-ben jár a Balaton mellett, de az ő szívét a külföldi tavak szépsége tartja fogva, a Balatonról még fanyalogva beszél, bár a Magyar Tenger elnevezés tőle származik. A tó első poétája Pálóczi Horváth Ádám, neki köszönhető a kor (XVIII. század) balatoni nótáinak összegyűjtése. Baráti Szabó Dániel és Batsányi János, Virág Benedek is inkább a tó jövőjét látják Festetics vitorlásában (1797), és Csokonai Vitéz Mihály is csak fájdalmának leírásához használja hátterül a tó szépségét. Tudatos költője és szépségének első igazi felismerője, Berzsenyi Dániel, aki az antik világ legszebb tájaival hasonlítja össze a tavat és benépesíti a mitológia alakjaival. A balatoni táj leghatásosabb irodalmi népszerűsítője Kisfaludy Sándor. Nem csoda, hogy ház, forrás, hajó viseli ma is a nevét. Ő a megteremtője az első dunántúli magyar nyelvű színháznak Füreden, ahol egyre több író, költő gyűlt össze. Fáy András, Vörösmarty Mihály, Vachott Sándor, Garay János Balaton iránti szeretetüket egy-egy nagyszerű irodalmi alkotásban: versben, prózában juttatták kifejezésre. Jókai Mór több mint 20 éven át nyaralt Füreden, itteni emlékeit beleszőtte írásaiba, a téli Balatonét például az "Aranyember" című regényébe. Eötvös Károly "Utazás a Balaton körül" című műve az első olyan nagyobb szépirodalmi mű, amelyben az író megörökíti a Balaton-vidék egykori hangulatát, embereit, történeteit. Vas Gereben, Váth János, Cholnoki Viktor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula könyveiben is megjelenik a Balaton. Krúdy Gyula gyönyörű leírása a tihanyi révészekről a magyar irodalom egy apró gyöngyszeme. A Balaton költőinek száma a múlt század végén egyre nő. Vajda János az elmúlás borongó hangulatát érzi a víz örökös mozgásában, Kosztolányi Dezső őszi merengése hasonlatos Vajdáéhoz. Babits Mihály félbemaradt alkotásához, a "Balatoni viharhoz"-hoz a tihanyi echó adta az ihletet. József Attila balatoni verseiben már érzik a vég, a balatonszárszói tragédia előszele. Szabó Lőrinc nem egy alkotása készült a Balaton mellett, Illyés Gyula pedig nemcsak verset, hanem zenei ritmusú prózát is szentel a Balatonnak. Utána már a költők egész sora dicséri a tó és környékének szépségét: Vas István, Mátyás Ferenc, Simon István, Garai Gábor, Jankovich Ferenc, Takáts Gyula, Fodor József, Váci Mihály tollán megéled a tó százszínű szépsége. NÉPRAJZ, NÉPMŰVÉSZET A Balaton népére már a XVIII. századtól kezdve hatott az odaáramló hazai és külföldi vendégek viselete, ízlése, szokásai. Még az egyszerűbb leányok is divatos vász-
