Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
2Ur, oldal laton költözőmadarait» az állandóan a tókörnyéken élő és a csak ritkán idevetődő madarakat látjuk. A X-XI. teremben a balatoni fürdőélet első nyomaitól kezdve a legújabb időkig a fürdő- és üdülőélet kialakulását és fejlődését tekinthetjük meg.- A Helikon-park. A vasútállomástól nyugatra húzódó 15 hektár kiterjedésű szép parkot a Helikon-emlékmű és a Herman Ottó-emlék- oszlop díszíti. A park végén húzódik a tóparti sétány» középpontjában az 1971-ben megnyílt nyolcemeletes Helikon szálló és a kellemes szigetfürdő látható. A park kikötő előtti része előtt» a móló bejáratánál Kovács András Helikon múzsája című szobra díszíti. A mólóról szép kilátás nyílik a tó nyugati részére. Előttünk a Szentmihály- domb fehérük a kápolnájával, mögötte a Badacsony hatalmas tömbje sötétlik, majd a Keszthelyi-hegység változatos nyúlványai húzódnak, délen pedig a somogyi part rejtelmes vonalai tűnnek szemünk elé tiszta időben.- A temetőben sok szép síremléket és a Festetics család görög templomot utánzó sírboltját láthatjuk. Ebben a temetőben nyugszik Cslk Ferenc, aki az 1936-os berlini olimpián a 100 m-es gyorsúszásban olimpiai bajnokságot nyert.- Az Egyetem Diákszállója és a Szendrei- telep a vadgesztenyékkel szegélyezett, védett fasoron át érhető el. (Az Új major nevet viselő - újabban Szendrei-majornak is nevezett - telep volt tiszttartói házában született 1828- ban Petőfi Sándor felesége, Szendrei Júlia. A házban emlékmúzeumot rendeztek be, az emlékét idéző képekből, tárgyakból. Csak a nyári hónapokban, b. Balaton Múzeumban történt előzetes bejelentés után látogatható.)- Fenékpuszta — Valcum. A Kesztehlytől keleti irányban kiinduló, védett fasor majdnem Fenékpusztáig húzódik, ahol a földben még nagyrészt ott rejtőznek az egykori római castrum, Valcum falai. A. bejárat melletti kis fenyőerdőben Szent Ilona szobra áll, 1825-ből (korábban a Zala hídja mellett állott). Közelében pedig ott látahtók a 2. sz., egykori bazilika alapfalai. II. Constantinus császár rendeletére épült fel a város, közel 400>:400 m hosszú erődfalakkal» kerek tornyokkal körülvéve. 17 épülete ismert eddig, de jelenleg csak három: egy bazilika és egy raktárépület alapfalai, valamint a déli kapu látható. Nem került még napvilágra az a nagyméretű palota, amelyről tudunk és amelyben valószínűleg a keleti-gótok nagy királya, Teo- dorik született. 374-ben nagy támadás érte a várost: a quadok és a szarmaták ostromolták, de elfoglalni soha nem tudták. A római uralom megszűnte után is volt még élet a városban, az egymást váltó népfajok lakóhelye volt, hunok, keleti-gótok, lon- gobárdok, avarok, majd szlávok lakták, amíg a honfoglaló magyarok el nem foglalták, valószínűleg ostrommal, amit az előkerült nyílhegyek igazolnak. 1730-ban Bél Mátyás írt a romokról - ő ugyanis még látta az erődváros maradványait. Sajnos, azokból építették fel a Festeticsek Fenékpusztát» ahol lótenyésztő telepet rendeztek be, a ma is álló műemlék-épületeket, az egykor klasszicista ízlésben épült istállókat és fogadóépületeket. Az 1871-ben megindult - 10 évre tervezett - nagy feltáró munka nyomán lassan előtűnnek a körítő falak, a déli kapu, kiásták az első volt temetőt és egyre több tárul fel az egykoi Valcum évszázadokon át föld alatt rejtőző titkaiból. SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK Keszthely - Szorosad - Vállus - Kőorra - Tapolca. Az országos kék jelzést követve, a távolság 25 km, időtartam: 7 óra, szinkülönbség 349 m. A jelzés a keszthelyi tanácsházától indul, majd a Bem, a Rákóczi utcán és téren át a Sö- mögye nevű dűlőig vezet. Innen völgyben, erdőkben visz az út a Szorosadon át. A messze- látó (331 m-es csúcsa a 349 m-es magassági pont) között érünk fel a tetőre. Erdőben, majd a Vállus községbe vezető szekérúton megyünk. Vállus községben még ma is látni érdekes, régi népi házakat. A jelzés ezután patak mellett kanyarog, majd felmegy a láz-hegyi szőlők és présházak közé és a Nagy-Láz-hegy déli végének kiugrásához a kék házomszög jelzésen (4 perc) a Kőorrához (402 m). A Tapolcai-medence sokszor emlegetett és méltán egyik legszebb kilátása élvezhető innen, az összes bazalthegyre, egészen a távoli Somlóig. A tó túlsó partján pedig látszik még a fonyódi, kettős csúcsú hegy és előttünk a Keszthelyi-hegység csúcsai a Rezi vonulatáig. A csúcsról visszatérve a kék jelzéshez szőlőkön, erdőn át Lesence- istvándba, majd Lesencetomajba vezet a jelzés, onnan pedig a Viszló-patak hídján át, az országúton érünk be Tapolcára. Keszthely - Cserszegtomaj - Rezi. A piros jelzést követve, a távolság 10 km, időtartam: 2 1991. március Amerikai Magyar Értesítő'
