Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
1991. február (Folytatás az 1= oldalró!) Ma» egy héttel az első bombázások után már nem látok ilyen táblákat. A magyarázatát nem ismerem» csak feltételezem: az amerikai nép is rájött» hogy ez a háború nem az olajért folyik, amiben Amerika bővelkedik és egyáltalán nincs szüksége közel-keleti oljara. (Éves fel- használásának mindössze 5 %-a érkezett onnan, de csak "szívességet tett", hogy elfogadta* hiteltörlesztésként azoktól az országoktól, amelyek másként nem tudtak fizetni’) * A médiákból eltűnt Kuvait* legfeljebb akkor tesznek még említést róla* ha kigyullad vagy felrobban egy-egy olajkút. Tegnap este azután már mi is hallhattuk, amit Magyarország népe az elmúlt hét óta tud az angol tévé - és tudósok - jóvoltából, hogy ha Szaddam Húszéin felrobbantja a jó előre aláaknáztatott kuvaiti olaj- kutakat, akkor az északi féltekének, benne a jó öreg Európának vége. A fekete füst még évekig gomolyoghat, de már első hullámai is több halottat és sebesültet "teremtenek", mint az évekig tartó bombázások. A mezőgazdaság, mint olyan, hosszú évtizedekre megszűnik, főleg a Kárpát-medencében, ahol legelőször és leginkább megül a mérgező, pusztító füst. Napok óta azon gondolkodom, hogy ki lesz ebben az esetben az igazi agresszor* a hibáztat- hatóbb?! Az a Húszéin, aki eléggé el nem ítélhető, aljas és embertelen módon aláaknáztatta a kutakat, de mindezt nem titokban csinálta, hanem bejelentette és a "feltételeket" is megszabta? A kutak csak akkor röpülnek levegőbe, ha Amerika - és "szövetségesei* - a szárza- földön is megtámadják Irakot. Tudom, mert Bush elnök többször is elmondta: a zsarnokságnak nem lehet engedni. Ezt mi magunk is így gondoljuk. (Sőt, így gondoltuk akkor is, amikor Jaltában odadobták hazánkat a zsarnoknak, aztán 56-ban megismételték ugyanezt!) Csakhogy itt nem egy kis ország népéről, hanem százmilliókról van szó újra! Életekről és a természetről, amelynek védelmét ugyancsak nagyon fontosnak tartja Amerika - legalábbis, ha erről a részről, az USA-ról van szó! Most Európáról van szó. Ez áll szemben egyetlen sötét, mindenre képes diktátor - bár jogos - megbüntetésével, és persze a "nagyhatalmi" önérzettel és büszkeséggel, amelynek meg kell mutatnia - reméljük, nem minden áron -, hogy legyőzi és megbünteti az agresszort. Mintha ez már ismerős lenne a második világháborúból?! így kezdődik, aztán ki tudja, hol áll meg... 13.oldal Nagyszerű dolog, hogy Amerika törődik a kis népekkel, szabadságukkal. Nézzük csak: milyen sokat tett Litvániáért, Lettországért! Ahol Gorbacsov békésen löveti és tankokkal gázol- tatja az embereket! Azokat a pici nemzeteket, amelyeknek bekenelezését - az agressziót - soha nem ismerte el - állítólag! Vajon oda miért nem sietett felvonultatni haderejét? Vagy legalább most küldené oda egy részét, hogy ne legyen annyira feltűnő a szelektálás! Vagy Afganisztánban? Vagy 68-ban a csehekhez, seta an a magyarokhoz, akik hívták, várták és majdnem utolsó csepp vérükig remélték segítségét!? És sorolhatnánk tovább a világ más tájain reménykedő kis népeket, akik várják az ő agressziójuk elleni BT határozatok betartatását. Hiába. "őrizd a békét és dalolj velünk!" - fújják a háború ellen tüntetők. "Éppen azt teszem* - válaszolhatná az elnök -, "őrzöm Kuvait békéjét". Gyors háborút ígért, nem agresszívát. Kizárólag katonai célpontokat bombáznak, mondta és én döbbenten vettem tudomásul, hogy az amerikaiak még ma sem tudják, mit jelent a háború. * Háborúzunk - akár Amerikában élő magyarként (így mondva, mert nagyon felháborított egyes magyar emigráns "vezetők* egyébként jó nyilatkozata a balti államok ügyében, amely "magyar származású amerikaiakként" határozta meg az általuk többnyire nem is képviselt magyar emigránsokat! Azonnal Romániában éreztem magam! Bizonyára onnan vették át - egyetértésük jeléül - a Ceausescu-féle meghatározást, a "magyar származású románok* mintájára. Én nem csak magyar származású, de MAGYAR vagyok! Amerikában is.). * A Szovjetunió már előbb elindította a maga kis agresszióját - amit bizonyára megint "Nagy Honvédő Háború" címén próbál majd eladni, lerohanta és irtani kezdte a szabadságukért küzdő baltiakat. Grúzia nem ijedt meg ettől és nem vonta vissza a Gorbacsov megszabta határidőre saját alkotmányát és törvényeit. Sőt, a grúz vezetés a parlament egyhangú szavazatával döntést hozott, hogy amennyiben Gorbacsov katonái vagy tankjai grúz földre lépnek, azt szuverenitásuk megsértésének, nyílt agressziónak tekintik és aszerint cselekszenek. Ez felér egy hadüzenettel, miközben a balti államokban 22-én éjjel tovább folytatódott az ag- reszió és zajlottak az elkeseredett harcok. Jelcin felszólította az orosz katonákat, hogy ne harcoljanak más népek ellen. Két nap múlva keményen elítélte Gorbacsovot és azt mondta: Amerikai Magyar Értesítő
