Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-01 / 11. szám
1991. november szláv nyelvet, mint a mai bulgárok is. Sokkal fontosabb volt a szerb és horvát nép további fejlődésére, hogy a szerbek átvették a byzantin - tehát keleti - kereszténységet, a horvátok pedig megmaradtak a nyugati - vagyis római - kereszténységben. A nagy ásatások főleg Boszniában és a Dalmát partokon azt bizonyítják, hogy ez a nyugati, katolikus kultúra igen gazdag - illír és gól kultúr-maradványokat is tartalmaz és az egészen a Drina folyóig terjedt, annak a Szávába ömléséig s a Drina felső folyását egyenesen követi a Budva nevű kis városig, mely az Adriai-tenger dalmát partján fekszik. Ezt a területet a rómaiak egy évszázados harc után Kr.e. 78.ban meghódították és Illyricum néven római tartománnyá szervezték. (így a mai Bosznia is beletartozott). A New Universal Encyclopaedia Londonban kiadott 6. kötetének 4433-4434 oldalain ezt olvashatjuk: "Az illír kemény és harcos nép volt, úgy látszik, hogy fajilag szittyák voltak." Megállapított tény, hogy a horvát nép a betelepült ősillírekből, hun és fehér avar, vagy várkusz elemekből alakult ki, vagyis ősi magyar fajú népekből, tehát nincsem külön horvát őstörténelem, hiszen a horvát csak elszlávosodott nyelvű ősi illír (szittya-magyar törzsek keveréke), mely a mai Bosznia, Hercegovina, Dalmácia és Albánia területén lakott. Ma azonban szerbek, albánok, bosnyákok (görög keletiek, katolikusok, mohamedánok) keverednek a színtiszta katolikus horvátok közé. De a származástani különbségeken túlmenően a vallási beállítottság a szerb és horvát lelkiséget teljesen ellentétes irányban alakította. Ha a keleti ember belvilágát elemezzük az értelem, az akaraterő és érzelem hármas tagozódásában, az érzelemek, tehát pl. indulatok uralják az első kettőt. Ez a balkáni-bizantin lelkiség, melyet a nyugati ember nem tud megérteni, hiszen nála az értelem és akaraterő mérsékli a vad indulatokat. A szabadság tiszta értelmezése azt is jelenti, hogy tudjuk ellenőrizni viselkedésünket, indulatainkat is. A keleti ember a szenvedélyeinek kiszolgálója, így az uralkodni vágyás, a mások leigázása, terrorizálása és megsemmisítése fékezhetetlenül tobzódik benne. Ezért tette a magyar a vad szót a rácz, vagy vlah szó elé, s ezért nem akar a horvát a szerb igában nyomorogni. A csetnik szó a szerbektől ered, mert a gerilla túl humánus volt a csetnik rémtetteihez viszonyítva. Csak röviden említem meg, hogy a horvát történelem a bizánci császár alá tartozó Tomiszlav főzsupánnal kezdődött, aki a magyarok közép-európai megjelenése után mint király, függetlenítette magát s a magyarok ezután úgy Bizánc, mint a szerbek és Velencétől is megvédték a horvátokat. A XI. évszázadban Krcszmir király utód nélkül halt meg, a 12 törzs zsupánjai között kitört a harc a trónért s végül Szvinimir Demeter, Szt. László királyunk sógora győzött magyar segítséggel. Szinimir VII. Gergely pápától kapott koronát, zászlót, kardot és kormánypálcát, de fogadalmat kellett tennie a pápának, amit a pápák Árpád házi királyainktól sohasem kaptak meg. Szvinimir egyetlen fia korán meghalt, így a király halála után a trónért való vetélkedés újból kitört. A királyné bátyja, Szt. László segítségét kérte, aki rendet teremtett és unokaöccsét, Álmos herceget tette meg kormányzóvá, de a magyar közigazgatást csak a Dráva és a Száva folyók közt fekvő avar 9 hagyományörökségre, a frank-germán határőrgrófságra terjesztette ki. Könyves Kálmán királyunk a horvát rendek kérésére bevonult Horvátországba és a pápa hozzájárulásával királlyá koronázták s ettől kezdve 8(X) éven át Magyarország és Horvát-Szlavón ország királya címet viselték királyaink. MÁSIK KEDVES SZOMSZÉDUNK, Románia sem maradhat ki a számunkra mindig esedékes és kijáró, de így a szomszédos háborúzgatások közben nagyobb hatású rágalmazásból. Romániában ugyanis ismét magasra csaptak a magyarellenes hullámok, már-már elborítják Székelyföldet. Ennek kiváltóoka az a — minden valószínűség szerint - provokáció, amely azt hangoztatta, hogy az agyagfalvi gyűlésen még októberben kimondják Székelyföld autonómiáját. (Ez sem lenne bűn, hiszen autonómiát, ha jól emlékszem, még valamikor több mint 71 évvel ezelőtt ígértek a dákórumán ősidők előtti őslakosok, Gyulafehérváron, a számunkra oly tragikus gyűlésükön!) Az újabb lincshangulat hullámait a nemrég a bányászok követelésére lemondatott Pétre Roman volt miniszterelnök lovagolgatta meg a tévében. Azt állította, hogy Kovászna és Hargita megyében sok románt gyilkoltak meg bestiális módon magyar és székely csoportok a forradalom után. E bűnök nacionalista jellegéhez a legcsekélyebb kétség sem férhet — visszhangozta a lemondatott kormányfő az aljas rágalmakat! "Román nemzeti szimbólumokat gyaláztak meg intézményeket dúltak fel, lakásokat vertek szét, szegregációs akciókat hajtottak végre az iskolákban, s a sovinizmus szakadár követelőzésekig fajult" — sorolta Roman, a volt erdélyi "magyar" rabbi unokája, most hithű román. Ez meglátszik a fentiekből! Ezek után nem csoda, hogy bátran kinyilatkoztatta azt is: a majdani választások nyerteseként szándékozik visszatérni a hatalomba. Mondhatta, előtte azt is mondta, hogy a kisebbségek jogai nem jelentik azt, hogy a többségnek kevesebb jár. Ez a bocskoros pásztornépeknél mindig bevált! S ezek után az is természetes, hogy az összes román lap bő terjedelmet szánt mostanában az "irredentizmus veszélyének" tárgyalására, a Kovászna és Hargita megyékből "elüldözött" románok sanyarú sorsának ismertetésére. Felvetik azt a kérdést is, hogy vajon miért csak a magyarok akarják visszaforgatni a történelem kerekét? A romániai törökök, szerbek és németek miért nem? Azért, mert vagy kiirtották vagy elüldözték, eladták őket! És azért, mert ők maguk is betelepülők és nem egy ceruzavonással nagyhatalmilag hazájukkal-szülőföldjükkcl elszakított "kisebbségek", kényszerrel azzá tettek! Ám a történelem kerekét nem őt forgatták vissza sem a sötét középkorba, sem 2600 éves Dákóruméniába! TORC.YÁN JÓZSEF FKGP elnököt saját pártja parlamenti frakciója ítélte el, mivel állítólag önszorgalomból túl sokat lcvelczget a miniszterelnökkel, miért grafomániás. Ezt a frakció mondta. Egy ultimátumot is átadtak az elnöknek, teljesítési határidő 8 nap. Ebben az szerepel, hogy minden további tárgyalás alapja az, hogy Torgyán József átvegye Antall Józseftől a III/lII-as vizsgálatra vonatkozó borítékot - amit annak idején visszautasított - és mutassa be. Amerikai Magyar Értesítő
