Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
1 26.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1991.szeptember hetetlen számú ütést mértek. Hogy meddig tartottak ezek a verések, azt nem tudnám megmondani, de jól belenyúlt az éjszakába." ti. sz. kazetta, 3. sz. hangdokumentum, Al- másy Pál altábornagy és Futó Dezső képviselő nyilatkozata.) E. "Ott olyan dolgok voltak, hogy például 39 órát álltam a falnak fordulva, vigyázzállásban, étien, szomjan, vizelet és székelés nélkül. A vizelet bement a csizmába. Már tocsogott a csizma és utána vittek kihallgatásra." ti. sz. hangdokumentum, dr. Bollobás Béla orvosszázados nyilatkozata.) 3. "Betettek egy kis cellába, amelyik egy prices hosszúságú volt és kb. másfél méter széles. Az ablakon kilátni nem lehetett, az igen erős égő állandóan világította a szememet még éjszaka is. Takaró nem volt, a nálam lévő kabátom volt a takaró. Abban az időben februárban nagyon hideg volt. Nagyon-nagyon fáztam. Naponta háromszor adtak enni, bizony mérsékelten, így az éhség 30-40 nap után kezdett érezhetővé válni. Séta egyáltalán nem volt, szükségre háromszor engedték ki az embert egy nap. Nem törődött ott velünk senki, nem szólt hozzánk ott senki egy szót sem." (1. sz. kazetta, 2, sz. hangdokumentum, Kéri Kálmán vezérezredes nyilatkozata.) 4. / "Kihallgatás alatt kezdtek gyorsírókkal és hekusokkal. Még otthon megvertek, úgy megvertek, hogy rémes. A verés nem a végső panacea, mert van ahol jó emberekkel tudják megpu- hítani a vádlottakat, és akkor végeztetik ki őket. De van, ahol verni kell. Nálam a verés nem vált be, és hidegre tettek két hétre, amikor rájöttek, hogy megállt a menet. Volt egy közös szövege az ügyésznek, a Népbíróság elnökének, Jankó Péternek és ugyanazt a közös szöveget kellett mondani nekünk. Ha nem mondtuk, akkor leállítottak és kényszerltettek reá addig, amíg mindenki annyira megpuhult, hogy mondta." (2. sz kazetta, 5- sz, hangdokumentum, Szent-Miklósi István vezérkari őrnagy nyilatkozata.) 5« "Odavezettek a Berkesi elé, levetkőztettek teljesen mesztelenre, odaállított maga elé, egész közel állt hozzám, na itt van, te rohadt fasiszta és az arcomba beleköpött. Védekezni nem tudtam. És akkor lezavart - ott ez volt a szokás, hogy lépcsőn le vagy fel irtózatos sebességben kellett közlekedni, jó erőben lévő katonákként hajtották az embert, lezavart a pincébe mindjárt a lépcső melletti zárkába. 3 év orosz fogságban az ember sok mindent átél, de ez a pokol volt, el nem tudtuk képzelni, hogy így lehet embereket tartani. Hát például rendszeresen csajkába végeztük a dolgunkat." (4. sz. kazetta, 6. sz. hagdokumentum, Bar- tha István főhadnagy nyilatkozata.) 6. "Mire én kimentem az előszobába és akartam ajtót nyitni, akkor már ott voltak öten vagy hatan, kettő mindjárt jól megvert, mert kértem a letartóztatási és házkutatási parancsot, négy pedig kirabolta a lakást. Az egész lakás amikor szabadultam, elmentem a volt tulajdonoshoz, azt mondta, hogy mindenüket elvitték, az összes aranyukat, még a tüzelőutalványukat is, egész télen nem tudtak fűteni." "Amikor átvittek a Margit krt-ra és ott lehivatott az ügyész, egy őrnagy és azt mondta: itt a jelgyzökönyv, igaz-e? Mondtam, hogy nem igaz egy szó sem belőle. Azt mondta: jól gondolja meg, uram, jót akarok, ha magát visz- szaküldöm pótnyomozásra, akkor agyonverik." (4. sz. kazetta, 7. sz. hangdokumentum, Karosi László zászlós nyilatkozata.) 7. Nem kívánom itt részletezni a 4. sz. kazettán felvett és mellékletként írásban is csatolt dokumentum-sorozatot, amely részletesen feltárja, hogyan zajlottak a Thomson kapitány (Berkesi András)-féle sorozatos provokációk, és a kapitány és társai hány ártatlan embert provokáltak, majd juttattak börtönbe vagy bitófára. 8. "Többször megvertek, kínoztak és nem hagytak aludni 30-32 napig. Ez mind általánosság mondjam meg, hogy kik kínoztak? Ha megvannak a feljegyzések, amiket velem aláírattak, azon ott van a nyomozó aláírása is. Egyébként egyik sem mutatkozott be. De éppen most ment ki innen az a szép fiú, az a kettévágott óriás, ez egy egész éjszaka rudgosott és szembeköp- dösött, pedig még úgynevezett előadó sem volt az ügyemben, csak szórakoztató jelleggel foglalkozott velem." "Felejthetetlen élmény lett számomra egy azóta országos hírnévre vergődött őrnaggyal, Berkesi Andrással való találkozásom." "Az őrnagy is megbízást kapott szórakoztatásomra. Mikor felkísértek, nekem rohant, néhányszor belém rúgott és visszatérően csak egy szót ismételgetett; én magára pikkelek! Végül égő cigarettáját nyomta az orromba, és színes előadást tartott, hogy milyen módokat ismer megkínoztatásomra. Elmondta, hogy bemutatja a 14 ládika titkát. Ezekbe egy e célra készült résen át a lábamat dugja, ahol kiéhe-
