Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
1991•szeptember Amerikai Magyar Értesítő 21.oldal Független Magyar Hírszolgálat . .Szerkeszti: Stirling György-----------------------A MAGYAR TÁVIRATI IRODA július 23-i hire szerint Göncz Árpád köztársasági elnök Tollas Tibornak» a müncheni Nemzetőr főszerkesztőjének - a nagyvilágban élő magyarság összetartása és az óhazával fenntartott kapcsolatai erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért - a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét adományozta. Az elismerést a köztársasági elnök felkérésére dr. Horváth Balázs tárcanélküli miniszter adta át az Országházban. Jelen volt dr. Alexander Ar- not, Németország budapesti nagykövete» valamint a hazai politikai élet több vezető személyisége. - Tollas Tibor kitüntetésével olyan ember részesült hazai hivatalos elismerésben, aki mind irodalmi, mind közéleti működésében a nemzeti emigráció soha meg nem alkuvó álláspontját képviselte 1956-tól mind a mai napig. Tollas Tibor munkásságának megbecsülése az egész nemztei emigráció erőfeszítéseinek megbecsülését is jelenti, ami már régen esedékes volt. A nyugati magyarság sajtójának minden munkatársa örömmel regisztrálja a megtiszteltetést, amelyben részesült Tollas Tibor és jókívánságait fejezi ki a kitüntetettnek. KÉRI KÁLMÁN NYUGALMAZOTT vezérezredesnek, a magyar Parlament legidősebb képviselőjének 90- születésnapja alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendjét adományozta. Göncz Árpád a kitüntetés átadásakor meleg szavakkal méltatta Kéri Kálmán érdemeit, s azt, hogy "volt ereje megvédeni a hadsereg becsületét*. SÜTŐ ANDRÁS ÍRÓ, AZ ÉRDÉLYI magyarság •tárca nélküli minisztere* nyilatkozott legutóbb egy magyar újságírónak. A marosvásárhelyi otthonában lávadozó író elmondja, hogy a tavaly márciusban elszenvedett sérülések mostanáig gátolták a munkában, de reméli, hogy hamarosan visszatérhet Íróasztalához. A kisebbségi sors legriasztóbb jelenségének napjaiban az egyre fokozódó menekülési hullámot tartja és az igazi vérveszteséget az erdélyi magyar fiatalok tömeges elvándorlásában látja. Sütő András nem bízik az erdélyi magyar iskolahelyzet javulásában, amit alátámaszt, hogy az ötven százalékig magyarlakta Marosvásárhelynek máig sem sikerült egyetlen magyar tannyelvű líceumot kiharcolni. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének munkájáról szólva az Író elismeri annak nehézségeit, de kifogásolja az esetenként megmutatkozó bizonytalanságot és néha indokolatlan kompromisszumokra való készséget. Dicséri a Polgári Szövetség nemrég közzétett nyilatkozatát a ksiebbségek jogairól, ám keserűséggel állapítja meg, hogy még ebből sem hiányzik az a képtelenség, hogy a nemzetiségeknek kötelességük elsajátítani a román nyelvet. A GENFI KISEBBSÉGI ÉS emberi jogi konferencián elmondott beszéde miatt államellenes uszítással vádolja Tőkés Lászlót a Dimineata című román kormánylap. Az újság szerint a református püspök tagadja az egységes román állam gondolatát és vitatja Románia határait. Idézi a beszédből azokat a részeket, melyek Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad, Temesvár és Marosvásárhely elrománosltására vonatkoznak, aláhúzva, hogy Tőkés szerint 3-4 millió románt telepítettek Erdélybe a Regátból. Szóvá tette Tőkés László, hogy az egységes nemzetállam áldozata lett a görögkatolikus egyház is, amelyet felszámoltak, noha híveinek száma meghaladta a kétmilliót. A román lap kifogásolja, hogy Tőkés László a nemzetállam kulturális és szellemi téren gyakorlatba átvitt népirtó politikájáról beszélt, amely - szerinte - egybeesett az unif ormizálásra törekvő kommunista ideológiával, aminek minden útjában volt, ami nem román. - A Dimineata szerint mindez azt bizonyltja, hogy Tőkés László románellenessége az eddiginél is agresszívebb formát öltött: 6 úgy látja, hogy románok számára nincs hely a nap alatt... FIGYELMEZTETÉS LEHET mindenki számára az a hir, amely arról szól, hogy Kádár János halálának második évfordulóján több ezer ember tartott tüntető megemlékezést a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjánál. A vörös sarló-kalapácsos zászlókat magasba emelő tömeg sűrűn skandálta, hogy “éljen a párt!* és dübörgő taps fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt odaérkező elnökét. A tömeg hosszan éltette Kádár János özvegyét, akit alig lehetett kiszabadítani az embergyűrűből. Benke Valéria, az MSZMP KB titkára ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy pártja mindazt vállalja a kádári örökségből, ami előremutató és maradandó érték. Úgy vélte, véget kell vetni az állami politikai rangjára emelt gyűlölködésnek, végül azt állította, hogy a rendszerváltás nem más, mint a szocialista vívmányok megsemmisítése, miközben - úgymond - *egy horthysta te
