Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám

i 10. oldal amely saját kezében tudhatná a szlovákiai ma­gyarság ügyét!... Óriási fegyvertény viszont az Együttélésnek a helyhatósági választásokon el­ért eredménye, aminek köszönhetően számtalan magyar helységben érvényesülhetett a magyar képviselet. De még ez a tény sem feledtetheti, hogy az Együttélés 300 ezer magyar választót vitt ellenzékbe, mondhatni, önkirekesztéses mó­don. Azok után pedig, hogy semmiféle garancia nincs arra nézve, hogy az FMK a következő választások után is kormánypárt lesz, önkénte­lenül is felvetődik a kérdés, hogy az erősebb, nagyobb bázissal rendelkező FMK-val bizonyára nem a lap alján számolnak a kormánykoalícióra esélyes pártok... S higgye el nekem az is, aki nem szimpatizál az FMK-val, hogy az ilyen le­hetőségek eljátszásával öncsonkítást hajt vég­re magán a szlovákiai magyarság... A közremű­ködőket pedig, majd a törénelem számoltatja el. Ámde szólni kell még a harmadik magyar politikai formációról, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalomról is, amely az Együttéléssel koalícióban indult a választásokon, s juttatott a parlamentbe néhány képviselőt. A további lehetőségeket latolgatva, bizonyos esélyeket lehet jósolni az MKDM-nek, tekintve, hogy a kormánypárt-gyanús szlovák Kereszténydemok­rata Mozgalom természetes partnere lehet, ami a Független Magyar Kezdeményezéssel koalí­cióban is elképzelhető (?). Ez persze mindössze feltételezés, méghozzá a legvérmesebbek közül való. Mindenesetre nem árt az ilyen és hasonló prognózisok felállítása, kiküszöbölendő az eset­leges tanácstalanság, a valóság-szülte - olykor gyakran irreálisnak tűnő - produkciókkal szem­ben. ÉS ÍME, A NEGYEDIK... ALAKULÓFÉLBEN A MAGYAR NÉPPÁRT Néhány napja, a Szlovákia magyarságához cím­zett felhívás adta hírül, hogy szerveződik a Magyar Néppárt. Már a zászlóbontás előtt megkezdődött a hullámverés, olvashattuk a Független Magyar Kezdeményezésnek a ténye­ket regisztráló állásfoglalásában, továbbá a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom sajtó- szolgálatának részben bíráló hangvételű köz­leményében, amelyet az egyik lapban Janics Kálmán jegyzett. A Magyar Néppárt vezetője Dr. Popély Gyula, aki kivált az Együttélésből, ahol az utóbbi időben konfliktusok kapcsán me­rült fel a neve, sőt, az Együttélés-beli sze­replését megelőzően a Független Magyar Kez- deményezés-t 'erősítette*. A Magyar Néppárt programja az alábbi négy tétel köré épül: 1./ A keresztény erkölcsi értékek ápolása; 2./ A nemzeti megbékélés esz­1991.szeptember méjének képviselete; 3./ A környezetkímélő szo­ciális piacgazdaság létrehozásának szorgalma­zása; H./ A demokrácia képviselete. Ezek a tételek korántsem képezhetik egy párt programját. A részletes programot egy ezidőtájt titokban tartott bizottság állítja össze. A leendő program bizonyára kitűnő lesz. Az új formációval szemben legfeljebb az a ki­fogásunk lehet, amit a fentebbi Írás összegez, t.i. az, hogy egy önmagában is kisebbséget kép­viselő nemzetrész politikai képviselete nem le­het eredményes a megosztottság viszonyai kö­zött. Az egészséges politikai fellépésre való törekvés komoly hangsúlyt kapott a csehszlo­vákiai magyar politikában, mindenekelőtt az Együttélés politikai mozgalom részéről. Ebben a törekvésben csupán az kifogásolható, hogy a hatalmon kívül vállaltak szerepet, a belemagya- rázások ellenére is érthetetlen módon visszau­tasítva azt a lehetőséget, amit a forradalom lehetővé tett számukra: partneri kapcsolatra lépni a szlovák demokratákkal, s a hatalom bir­tokosaiként alakítani saját sorsukat... Kimondva és kimondatlanul is az történt, hogy a rossz történelmi tapasztalatok visszatartották az Együttélést ettől a lépéstől, holott a valóban tapasztalható, néha szikrákat hányó súrlódások ellenére is, ez az egyetlen jövőbe, 'Európába* vezető út. A csehszlovákiai magyarság politikai megosztottsága tehát súlyos, annak ellenére, hogy a Független Magyar Kezdeményezés jelen van a legfelsőbb politikai vezetésben, viszont érzi a hiányát mindazoknak, akik nem hittek az FMK kormánypárttá válásában. Kérdés, hogy hány felé szakadhatunk még, mennyi vérveszte­séget bírnak ki az amúgy is vérszegény cseh­szlovákiai magyar pártok, s vállalható-e mind­ezért a felelősség? A NEMZETI KÉRDÉS NEM LEHET BELÜOY A genfi kisebbségi jogi konferencián szerzett tapasztalatairól számolt be Génesi Károly, a Szövetségi Gyűlés parlamenti képviselője (FMK), aki a szövetségi parlament emberi jogi és ki­sebbségi bizottságának elnökeként vett részt a helsinki folyamat 35 tagállamának hivatalos, kormányszintű tanácskozásán. Elmondta, hogy szinte valamennyi kormány- küldöttség problémáktól mentesnek állította be a saját kisebbségeinek helyzetét, önkritikusan csak a magyar küldöttség, s részben a cseh­szlovák küldöttség szólt. Az utóbbi elsősorban annak indokán, hogy az emberi jogok alkotmány­levele által ígért törvények még nem születtek meg, s a Szlovák Nemzeti Tanács által megsza­vazott nyelvtörvény sem tekinthető az említett alkotmánytőrvény végrehajtó jogszabályának. / Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom