Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7-8. szám
Amerikai Magyar Értesítő 25.oldal 1991. jul,- aug. SZIKLAY ANDOR Az érdéfyi magya rság három tükörben Q. Mihály volt király, Petre Roman miniszterelnök és Markó Béla szenátor washingtoni nyilatkozatai Három nap alatt három egymástól élesen elütő romániai személyiség jelent meg Washington három különböző intézményében. Alkalmam volt beszélni mindegyikkel. II. Mihály a „Center for Strategic and International Studies” zártkörű ülésén tartott előadást „A Strategy for the Future” címmel; kérdést irftéztem hozzá az erdélyi magyarság helyzetéről. Petre Roman miniszterelnök a „National Press Club”-ban tartott konferenciát; ott ugyanazt a kérdést tettem fel. Markó Béla erdélyi költő, jelenleg parlamenti szenátor, az „American University”-n a washingtoni „Kulturális Alapítvány Erdélyért” rendezésében magyar hallgatóság előtt vázolta a feszült erdélyi állapotokat. Különös trió. Kívül tarka, belül ellentétes „tryp- tichos”, háromszárnyú kép. A volt uralkodó külsejére és beszédmódjára nézve nyurga számtantanár, vagy merev fináncbiztos benyomását kelti. A miniszterelnök mosolygós fiatal . költőnek tűnik. Az erdélyi poéta kormányférfit sugall szakállas arcával, megfontolt arckifejezésével, erős lencséjű szemüvegével, tempós hanghordozásával. A román forradalmi vezető folyékonyan, de rendetlenül beszél angoluj, szavakat halmoz, fölösleges jelzőket vet ide-oda — mintha aggódna, hogy mit is fog legközelebb mondani. Mihály, aki kétszer is ült a trónon (1927-30, 1940-44), éppúgy nem román, mint az erdélyi magyar költő; a Hohenzollern-Sigmaringen família tagja és Viktória angol királynő ük-unokája (erősen hasonlít a dédunokák egyikére, VI. Györgyre). Ezt a kettős űrt a miniszterelnök duplán tölti ki: származásával és családi nevével. A költő újsütetű politikus, amit ejőadása címében jelzett: „Miért politizál az erdélyi magyar író?” „UGYANAZOK KORMÁNYOZNAK, AKIK AZ ORSZÁGOT TÖKRETETTÉK...” A „Center” egyik nemzetközi hírű specialistája, Dr. Edward Luttwak — aki az Öböl-háború alatt gyakran volt országos televízión — bemutató megjegyzéseiben említette, hogy a volt király „a 2. világháború államfői közül az egyetlen, aki életben van.” (Még 7-éves sem volt, amikor először ültették a trónra.) ,,Ő hajtotta végre Románia kiugrását a Tengelyből. Nem népe űzte el, hanem a háború utáni kommunista rezsim. Svájci emigrációjából tavaly meglepetésszerűen megjelent Romániában, hogy meglátogassa szülei sírját, de a kormány kiutasította. Néhány részlet II. Mihály fejtegetéseiből: „Románia jelenlegi zűrzavaros képét vizsgálva szembeszökő, hogy az országot lényegileg ugyanazok kormányozzák, akik tönkretették. „A nyugati kormányoknak közvetlen érdekében áll, hogy segítsék Romániát pénzügyileg, gazdasági- — lag, erkölcsileg, mert különben a Balkánon belső és külső egyensúly nem hozható létre, „Európában a monarchikus államforma mindenütt sikeres, kombinálva a demokratikus jogrenddel. Az alkotmányos királyságnak Romániában is erős történelmi múltja van. ERDÉLYI MAGYAR ÖNKORMÁNYZAT? (1.) Egy kérdésem egy-két máig sem tisztázott 2. világháborús epizódra vonatkozott abból az időből, amikor az amerikai légierőben voltam'az északafrikai, olasz, majd német fronton. Ezek nem jelentősek ehelyütt; lényegesebb volt a következő: „Felséged beszédéből kitűnik, hogy ha ismét trónra kerülne, alkotmányos jogrend keretében biztosítaná az emberi jogok érvényesülését. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérdést föltenni Európa legnagyobb kisebbségére, a jelenleg Romániához tartozó, Erdélyben ezer év óta élő magyar lakosságra vonatkozóan. Ha ön most a trónon ülne, vagy ha bekövetkezik, hogy újból ott ül, lehetővé tenné-e ennek a tragikus helyzetben lévő hatalmas kisebbségnek azt, hogy önkormányzata legyen? Gondolok itt bizonyos elvi értelemben a jugoszláviai Vojvodinára, amelyben hasonló kisebbség él és amely a jugoszláv alkotmányban autonómiát kapott.” A válasz: „Az 1923. évi román alkotmány garantálta minden állampolgár jogait és meghatározta az állampolgárok kötelességeit. Ugyanekkor azonban ennek értelmében is, és azóta is, Románia oszthatatlan ország. Az országban, mint egységben, nemzetiségek élnek. Az utóbbi korszakban a magyar nemzetiség súlyos sérelmeket szenvedett. Ismét szükség van egy olyan demokratikus alkotmányra, amely minden polgár részére egyformán megteremti a biztonságot és a jogokat. A Vojvodina viszonyai másfélék, az ottani keretek nem alkalmasak összehasonlításra.” ERDÉLYI MAGYAR ÖNKORMÁNYZAT? (2.) Bevezetőleg megkérdeztem Petre Roman-t: „Tud ön magyarul?” (Azt hallottam ugyanis magyar emigráns forrásból, hogy anyja magyarszületésű.) A válasz: „Nem tudok magyarul.” Ezután: „Másik kérdésem az erdélyi magyarságra, Európa legnagyobb kisebbségére vonatkozik, amelyről miniszterelnök úr föltehetőleg még jobban van informálva, mint én. Milyen a kilátás arra, hogy az Erdélyben ezer éve élő magyarság önkormányzatot kapjon? Gondolok itt bizonyos, elvi értelemben a jugoszláviai Vojvodinára, amelyben hasonló kisebbség él és amely a jugoszláv alkotmányban mint autonóm tartomány kapott helyet. Tervez az új kormány ilyesmit?”