Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7-8. szám
22.oldal Amerikai Magyar Értesítő MAGYARORSZÁGI LAPSZEMLE Szerkeszti: Stolmár G. Ilona TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓKÉNT kerül feljegyzésre 1991. június 19-eH Ezen a napon» délután 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét Silov altábornagy» a szovjet déli had- seregcsopcrt főparancsnoka, aki az UTOLSÓ távozó orosz katona volt. A határon Annus Antal honvédelmi államtitkár búcsúztatta, miután Silov elvtárs Antall József miniszterelnöktől és Göncz Árpád köztársasági elnöktől már két nappal előbb hivatalosan elköszönt. Ez a távozás azt jelenti, hogy hazánk 1949- március 19-e óta ezen a napon megszállásmentes először. Szép idő! Még történelmi léptékkel mérve is. Az anyagiakban és erkölcsiekben okozott kár pedig kifejezhetetlen. Viktor Silov egyébként megszálló katonakénti hivatalos távozása után két nappal civil ruhás kormánymeghatalmazottként tért vissza, hogy a lezáratlan elszámolás kérdéseiről tárgyaljon. Mint ismeretes, 46 éves megszállásunk költségeit velünk szeretnék megfizettetni az oroszok. Jellemző rájuk! EDDIG KÖRÜLBELÜL 100 milliárdos állami vagyont privatizáltak közvetlenül. 1990-ben 850 millió dollárnyi tőke áramlott be Magyarországra. 1991 első negyedévében pedig 230 millió dollárnyi pénzbefektetést regisztráltak. TÖBB ÉVTIZEDES MEGSZAKÍTÁS után ismét Budapestre érkezett a világ talán leghíresebb vonata, az Orient Express. A luxusvonat június 13-án délelőtt indult Londonból, s Párizson, Salzburgon és Bécsen át érkezett Budapestre. Ez az első út az új, kéthetenként, menetrend szerint közlekedő járat felavatását jelezte. A királyok vonata és a vonatok királya most is számos hírességet szállított, köztük a kenti hercegi párt. Ezzel ténylegesen is (ismét) bekapcsolódott fővárosunk méltó helyére, Európába, ahol mindig is volt. A TÁVOZÓ SZOVJET csapatok nevében hivatalosan elköszönő Silov altábornagynak Antall József kifejezte reményét, hogy a szovjet pa.r!a- ment mihamarabb válaszol a magyar Ország- gyűlésnek arra a kérésére, hogy az 1956-os magyarországi forradalmat és szabadságharcot, annak megítélését, ugyanúgy vegye revízió alá, mint az 1963-as csehszlovákiai bevonulást. Bizony, ideje lenne. Talán még a megszállás költségeinek elszámolása előtt! 1991. Jul.- aug. A KORÁBBI HÍREKKEL ELLENTÉTBEN, a Szovjetunió és Csehszlovákia sem egyezett meg a fizetendő összegről. Egyrészt az oroszok 1,5- 1,9 milliárd koronára teszik a hátrahagyott létesítmények. értékét. Ezt az adatot csehszlovák részről túlzottnak minősítik. Má.srészt a szovjet csapatok által okozott környezeti károk Prága szerint szerény számítások szerint is 4-5 milliárd korona körül mozognak. A helyzet Magyarországon teljesen azonos! A KORMÁNY BETERJESZTETTE azt a törvény- javaslatába melynek értelmében az ügyészségek vezető állásait csak pályáztatás útján lehetne betölteni. Ez a tervezet módosítani kívánja a jelenleg még - immár húsz éve - érvényben lévő ügyészségi törvényt. A tervezet minden felsőbb szintű ügyészi állásra pályázási kötelezettséget Ír elő, amelyet a legfőbb ügyész Ír ki és bírál el és csak a helyetteseire nem vonatkozik. A KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNY alkotmánybírósági elutasítása után a kisgazdák visszatértek eredeti koncepciójukhoz: csak az elvett tulajdonnal - és nem kárpótlási jegyekkel - történő ellentételezését tartják elfogadhatónak. Ezt az álláspontjukat képviselik a koalíciós egyeztető tárgyalásokon is. Dragon Pál, az FKgP ealelnöke újságíróknak elmondta: Antall József utalt arra, hogy akadnak önként jelentkezők, akik szívesen részt vennének a kormánykoalícióban a kisgazdák helyett. Az alelnök szerint ők ezt nem vették fenyegetésnek, hiszen a miniszterelnök ezt már többször elmondta. MAGYARORSZÁG ÉS OROSZORSZÁG - nem a Szovjetunió! - 670 millió dollár értékben akar egymásnak árut szállítani. Ezt tartalmazta az az árucsere egyezmény, amelyet Budapesten írtak alá és ez az első megállapodás, amelyet Magyarország egy szovjet köztársasággal kötött. Reméljük, folytatása is lesz, a többivel is, mint önálló államokkal. ÁRPÁD FEJEDELEMRE EMLÉKEZTEK június 16- án vasárnap a világ számos országából érkezett magyarok az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban. Az Árpád-nap hagyományait azzal a céllal elevenítették fel, hogy június 16-én ezentúl minden évben megrendezendő ünnep összehozza a hazai és a világ minden részére szétszóródott magyarságot. Mintegy harminc hazai és külhoni magyar szervezet helyezte el koszorúját ezen a napon Árpád fejedelem szobránál, a szónokok pedig - kivételesen pártái-
