Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
amelyet a viperafészekben tanúsított! Tavasz- szal nem várva meg C>emszky beígért végleges döntését» kimondta az igent - vállalkozói alapon - a Bécs-Budapest Világkiállításra és 30 milliárd forint alapot garantált 3 évre az infrastruktúra fejlesztésére, kialakítására. Talán éppen ezen határozottság ingerelte fel oly nagyon a liberális "városatyákat*, hogy határozott - bár gyanús és leleplező - nemet mondatott velük? Holott szavakban vállalkozó- és vállalkozásbarát ez az önkormányzat!! Mindenesetre: a miniszterelnök úr volt olyan bátor, hogy a május 16-ára összehívott kormánya tanácskozásuk végeredményeként döntött: Demszkyék ellenkezése ellenére is lesz világkiállítás, bár Így nem lesz olyan szép a dolog kifelé, a világ felé, de ez nem a kormányt minősíti. Hiába irta a főpolgármester a Népszabadságban, hogy Budapest ezek után úgy vállalja majd - a párizsi irodán -» hogy nem vállalja. Vagyis ha a parlament is támogatja a kormány döntését - figyelembe véve a népakaratot és az észérveket -» a város akkor sem rendez. És hiába próbálta lejáratni a miniszterelnök urat azzal, hogy azt Ígérte, Budapest támogatása nélkül nem lesz EXPO, mert ő csak meghallotta a nép követelését és a vidéki Magyarország szavát, amely máris készülődik! Ez azért furcsa eset, mert ez nem városi ügy és a 22-ből 17 kerület polgármestere is rendezést akar! Hát nem érdekes ez? Igaz, ők, kerületeiket képviselve, az ottani emberek véleményének birtokában NEM szavazhattak a főváros és az ország közös ügyéről! Még a kormánydöntés előtt, de már Demszkyék első *nem*-je ismeretében a Munkástanácsok, a vállalkozók, a munkavállalók és a munkaadók - és ki tudja, még hány féle szervezet, csoport - tiltakozott, sztrájkokkal és tüntetésekkel fenyegetőzött, Demszky és sleppje lemondását ajánlotta, mint alkalmatlanokat arra, hogy képviseljék a lakosság, az ország és a város érdekeit. De ők, mint a dacos kisgyermekek - vagy a gyűlölködő felnőttek? - ismételten nemet mondtak, a tiltakozó pesti - és vidéki - "nép nevében*. Vajon kinek az érdekében? A "mi jobban tudjuk a ti érdekeiteket* paternalizmusból már nagyon elegünk lett 45 év alatt! Nincs rá szükségünk! A bomba másnap, május 17-én pénteken robbant! A bécsi polgárok félmilliós szavazótáborából 65 % nemet mondott az EXPO-ra. A megváltozott helyzetben, a sokkal nagyobb kihívás elvállalásának vagy elvetésének eldöntésére Antall József szombatra összehívta a kormányt, de döntés nem született, így a mai napon - kedden - ismét tanácskoznak, miközben Magyarország népe a bécsi döntés hallatán 1991. június 7.oldal egy pillanatog levegőt sem kapott a meglepetéstől, azután pedig mintha hirtelen azok is az EXPO mellé álltak volna, akik addig vaciláltak, hangosan sorolni kezdték az érveket az SzDS'z ellen - amely csapat mint párt is nemet döntött "óriási* szürkeállományával (!) és véletlenül épp a fővárosi döntés előtt. Ja, kérem, a bolsevik pártfegyelem kötelez! Miután a liberálisok legfőbb érve az volt a kiállítás ellen - természetesen a kormány "tehetetlensége", a tragikus állapotú államkassza, az adófizetők pénzének "hősies* védelme (akiknek persze semmibe sem kerül az egész, hiszen vállakozói alapon rendezik, ha rendezik) után -» hogy a külföldi tőke úgyis Bécsbe megy és Budapestnek csak a konc jut majd, az igenlők éppen ezzel lőttek most vissza rájuk. Teljesen jogosan. Vagyis, ha Bécs kiesett, az összes befektetésre áhítozó tőke Magyarországra megy, hiszen egyetlen, magára valamit is adó cég sem akar lemaradni az EXPO lehetőségéről, maga és termékei mutogatásától, az új piacok szerzéséről. Meg kell mondái azt is, hogy ez a híres "szürkeállomány*, amelyet az SzDSz magáénak vall a mucsai néppel és kormányával szemben, nagyon rosszul szerepelt. A nyugati tőkének csak a kisebbik része vándorolt volna Bécsbe, mert a nyugati piac többnyire telített. Új piacok a szétbomlott és hamarosan dokumentáltan is feloszlatásra kerülő (volt) KGST országai jelentenek. Azokra pedig nem a gazdag és kapitalista Ausztriából, hanem az elszegényített, volt szocialista Magyarországról tudja kinyújtani csápjait. Tehát pontosan ott érdemes kiépíteni a hadállásokat, amire soha jobb alkalom nem kínálkozik, mint egy ilyen világkiállítás. Vagyis megint valami más húzódik a háttérben: mucsainak degradált nép ne akarjon felemelkedni! Ne akarja kitárni szívét és kapuit a világ felé! És főleg ne akarjon egy nagy cél érdekében, keserves munkával, lemondással, áldozatvállalással, de hatalmas összefogással elindulni a szebb jövő felé! Még sikereket érhetne el... Kicsoda is hát ez a Demszky Gábor? A halkszavú, intelligens ellenzéki, akit - ha minden igaz, - rendőrök vertek, hősies szamizdat- kiadó volt, a szabadság és az emberi jogok élharcosa? A kérdőjel sokszorosan érvényes. Demszky "úr* ugyanis a múltban is gyakran változott. Mondhatnám úgy is: időnként kibújt igazi énje a megtervezett álarc alól. Magánéletéhez semmi közünk, de ha már más lapok - saját nyilatkozata alapján - szóvá tették, mi is tudathatjuk, hogy a főpolgármester csinos, fiatal és nőtlen. Amerikai Magyar Értesítő
