Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-11-01 / 11. szám

22.oldal Amerikai Magyar Értesítő I990. november------------------Magyar tájak------------------­Magyar történelem Utazás a Balaton körül- VII.­RÉVFÜLÖP Révfülöp a közepes nagyságú balatoni üdü­lőhelyek sorába tartozik. A szigeti és a csász- tai-félsziget között ívelő öböl a hajókikötő és a Fülöp-hegy déli lejtője között terül el. Évszá­zadokon át fontos átkelőhely volt az északi és a déli part között, a középkorban az egykori Fü- löp falu lakói voltak a révészek. A helység ne­ve: Révfülöp is erre utal. Most (Révfülöp és Balatonboglár között) átkelő hajójáratok bonyo­lítják le a forgalmat. LÁTNIVALÓK- Fülöp község templomának romja a vas­útállomás közelében áll. XIII. századi, vörös kőből épült, egyhajós, 1962-ben feltárt és meg­védett romocska. Szentélyének déli oldalához sekrestye csatlakozik. A hajó falai, a diadal­ívvel és a felette emelkedő oromfallal együtt majdnem eredeti magasságukban fennmaradtak. A nyugati falban levő bejárat gazdag bélletű, félköríves kapu, vörös homokkőből. A hajó észak­keleti szögletében falazott mellékoltár volt, felette kis rácsablak.- Helytörténeti szoba (az üdülőhely iskolá­jában). A község múltjával kapcsolatos tárgyak és dokumentumok láthatók itt.- Az ecséri román kori templom. A 71-es úton Balatonrendes felé tábla hívja fel a fi­gyelmet arra, hogy a szőlők között műemlék templom látható. A templom körül az egykori, 1329-ben már okmányokban említett falu háza­inak helyét kis földkúpok jelzik. A török időkben pusztult el mind a falu, mind a templom. 1962- ben kezdődött meg a történeti emlékek feltárá­sa és megvédése. A déli oldalán lévő előcsar­nokban állították ki a szebb faragott köveket, az északkeleti oldalon sekrestye és az ahhoz csatlakozó csontkamra fala emelkedik. A templom nyugati homlokzatán emelkedett a tornya, ame'y 1936-ban ledőlt. A homlokzati fa­lon nyomokban még látható a kis templom védő­szentjét, Szent Kristófot ábrázoló freskó. A szentélyrész magasabb, mint a hármas hajó. Belsejében sírokat tártak fel. A templo­mot fal övezte, amely mintegy egy méter ma­gasságban máig is körülveszi a templomot. Az ecséri templom szokatlan arányaival, érdekes belső elrendezésével - s nem utolsósorban han­gulatával -, különleges helyet foglal el román kori falusi temlomaink között. A körülötte fekvő füves terület - az egykori falu helye - ma vé­dett, feltárásra vár. A templom előtt a plébá­nos háza látható, alapfalait már kiszabadítot­ták a föld alól, s ha az egykori jobbágyházak feltárása is befejeződött, ez lesz az első korhű Árpád-kori magyar falu a Balaton partján. SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK Révfülöptől északra terül el a zöld füvű, hatalmas mezőség, a szép hegyekkel körülvett Káli-medence és a több szép kirándulási útvo­nal halad át a völgyön. Révfülöp - Fülöp-hegy - Kővágóőrs. A pi­ros jelzést követve, az út hossza 9,5 km, idő­tartama 1 óra 25 perc, szintkülönbség: 165 m. A jelzés a hajóállomástól indul, a község házai között halad el, és a postánál tér a szőlők közé. Egyre feljebb emelkedve, agyagfalak között visz a Fülöp-hegy 270 m magas tisztására. Innen szép kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, az ottani bazalthegyekre és a somogyi oldal: Bog­lár, Fonyód csúcsaira. Lefelé jövet először er­dőben, majd széles kocsiúton érünk Kővágóőrs­re, a tanácsházához. Révfülöptől a Káli-medencébe. A Révfülöp­től 3 km-re északra fekvő Kővágóőrs szintén kedvelt kirándulási célpont, ahol még több szép népi műemlék is látható. A község keleti szélén kezdődik földtani nevezetessége, az ún. Kőten­ger. Eredete: vulkanikus utóműködés során ezen a területen hévizes források törtek fel a föld mélyéből, 5 ez kemény kőhalmazzá ragasztotta össze az itteni fehér homokot. Az előttünk el­terülő gyönyörű Káli-medencét ez időben szinte bekerítette a Kőtenger sziklasokasága, azóta a sziklák nagy részét kibányászták és csak néhány szép sziklaképződmény maradt meg mutatóba. A kies Káli-medence a nevét a honfoglaló magyarok bírájáról, Kál horkáról kapta. Ez a vidék volt a Kál nemzetség szálláshelye, bevük a mai napig megőrződött a környékbeli települé­sek nevében. Az első község keleten: KÖVESKÁL. Ref. és r. kát. temploma műemlék. Érdekes népi műem­lék-épület a község román ízlésű templomromja. A medence fölött emelkedő Fekete-hegy romjait egy ház udvarában leljük, Szentbékkálla község határában pedig egy XV. századi püspöki palota romjai - az ún. velétei rom - állnak. E község határában tűnnek fel a legszebb sziklaképződ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom