Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-12-01 / 12. szám

20.oldal

egészen biztosan tisztázni lehetne» ha a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium irattáraiban búvárkodna valaki. Talán még az is elégséges lenne* ha előkerülne dr. Gonda József védőügyvéd beadványa» melyben az okot is kifejtve, kérte a Népbíróságtól Király Béla tanükénti kihallgatását.

RÖVIDESEN EZREDES

Az olvasó érdeklődésére számíthat a második eset is. 1946-47 fordulóján a katonapolitikai osztály nekikezdett az első magyar koncepciós per, a Magyar Közösség ügyének az előkészítésének. A körözöttek és "gyanúsítottak* között sok volt a katona. Többek között BERKÓ ISTVÁN vezérkari alezredes. Király Béla hajdan volt hadiakadémiai tanára. Ettől a Berkó alezredestől 1946-ban, június hónapban üzenetet kapott Király Béla, akkor már alezre- de » hogy keresse fel. Király szerint a bakonyi faluban derült csak ki, hogy Berkó illegalitásban él. (.A dátum, mint már annyiszor, most is téves. 1946 júniusában Berkó még nem élhetett illegalitásban, mert erre nem volt oka. A Katonapolitika csak 46 őszén alakította ki az összeesküvési koncepciót.) Berkó alezredest a katonapolitikai osztály nyomozói csak december 16. után tartóztatták le budafoki búvóhelyén. Király előadása szerint Berkó igyekezett őt beszervezni egy állítólagos mozgalomba. Király válaszát közlöm: *(...) Ha komolynak gondolnám szervezkedésüket, szolgálati úton kötelességemnek vélném, hogy jelentést tegyek róla a hatóságoknak (...)*

'‘■/égül is, hogy tett-e Király Béla bejelentést vagy sem, erre csak azok az iratok válaszolhatnának, amelyek a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai iratanyagában vannak. Tájékoztatást adhatnának annak a nyomozócsoportnak még élő tagjai, akik felgöngyölítették a közösségi ügy katonai vonalát. Névsoruk a Hadtörténeti Intézet Levéltárában a HM.11244/ 1947- V. 2 8 -1 • szü. szám alatt megtalálhatók. Felsorolom a nyomozók nevét: Majoros Sándor, Birmann Károly, Mayer Károly, Rózsa László, Berényi Ferenc, Bede Sándor, Kardos József, Magyar Miklós. Abban bizonyos vagyok, hogy Berényi Ferenc Budapesten él. A Münnich Ferenc Társaság elnöke.

Király Béla rövidesen ezredes lett. Katonai képzettségén, szakértelmén, felkészültségén kívül milyen más tevékenységét írhatták javára ott, ahol az előléptetésekről döntöttek? Példaként két dolog: Király Béla a HONVÉD) nevű katonai folyóirat szerkesztőbizottsági tagja lett. A bizottságban sztálinista tábornokok és ezredesek voltak a kollégái. Az 1950. 6-7. szám tar1990. december

talmából csak egy szerzőt említek: JÁVOR IVÁN hadbíró ezredest, aki többek között PÁLFFY Györgyre, SÓLYOM Lászlóra és társaira kimondta a halálos Ítéletet.

Király ezredes részt vett a Néphadsereg kulturális életében. A Néphadsereg 1949. július 7-i számában olvashatjuk például megnyitó beszédét, melyet a katona képzőművészek első kiállításán mondott: "(...) Ennek a kiállításnak alapgondolata nem egyéb, mint hadüzenet a kapitalista hadseregben uralkodó »buta kato- natípus« ellen. A célját nem tudó katona helyett az öntudatos, a kulturált katona az eszményképünk. Példánk itt is a Szovjetunió és annak dicsőséges hadserege (...j" Néhány alkotás címe a tárlatról: Falujáró katona. Térkép előtt tanácskozó tisztek, Lenin-, Rákosi-, Farkasportrék, Partizánfej, Május l-i felvonulás, stb.

BERKESI LEHETNE A TANÚ...

Király Béla említi, hogy a Néphadseregben több kitüntetést kapott, sajnos, nem nevezi nevén az ordókat. A kitüntetések pontos felsorolása az adományozás indoklásával együtt megtalálható a Honvédelmi Minisztérium Archívumában.

És most térjünk rá Király ezredes néphadsereg! korszakának megdöbbentő történetére. Az eset főszereplője az a Czebe Jenő vezérkari alezredes, aki nem mutatott hajlandóságot Királynak a vezérkarba való visszavételére. Az ügy kulcsfigurája az az ZÁKÓ AND>RÁS tábornok, aki Király Béla bajtársa volt a kőszegi Honvédelmi Minisztériumban. A háború befejezésével a tábornok Nyugaton a francia titkos- szolgálat rezidense lett. Sok volt Horthy-tisz- tet és katonát küldött át a "zöld határon" Magyarországra kémkedni vagy valamiféle ellenállási mozgalmat szervezni. Sokan hittek Zá- kónak, futárként hazajöttek, és akasztófán végezték, annál is inkább, mert Zákó tábornok vezérkarába már beépült a budapesti katonapolitikai osztály elhárító tisztje.

Nos, ez a Zákó tábornok többek között (Sólyom altábornagy, dr. Papp János) levelet küldött Király Bélának is; erről az emlékező így ír: "!...) Mellékesen megjegyzem, hogy ez a kémcsoport nekem is küldött egy honvédségi épületbe címzett beszervező levelet. A felhívást KAPI- TÁNYFI ALBIN vezérkari őrnagy írta alá, saját maga Zákó András vezérkari ezredes (Király téved, akkor már tábornok volt - K.F.) és KORPONAY MIKLÓS vezérkari százados nevében felszólítottak arra, hogy kémkedjek számukra (...) Visszautasítottam velük az együttműködést. Egyidejűleg a felhívást átadtam a kémelAmerikai Magyar Értesítő