Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-03-01 / 3. szám

20.oldal meztették a magyarokat, de maguk is érezték a bajt - hamar magyarellenes tüntetésbe csapott volna át. "Szomorú és a jövőre nézve aggályos, hogy a régi gondolkodásmód hívei éppen az ok­tatást használják fel az úgynevezett homogén nemzet reakciós fogalmának fenntratására." Erdélyben a magyarság számára a helyzet nem sokat javult. A születéstől beoltott gyűlö­letet egy elvakult és elmaradott népből nem le­het egy forradalommal kiirtani. Lehet, hogy emberöltők is kevésnek bizonyulnak erre a kísérletre! A MAROSVÁSÁRHELYEN MEGJELENŐ HÉT c. hetilap bizalmas okmányokat hozott nyilvános­ságra. Ezzel kapcsolatban Sütő Andrást kér­dezték meg, aki így válaszolta: "A forradalom napjaiban szétszórt iratokból előkerült bizalmas jelentés elképesztő cinizmussal tanúskodik minden idők egyik legnagyobb méretű betelepí­tési akciójáról." A lap által közűitekből kitűnik: Marosvásárhelyen az 1977-es hivatalos nép- számláláson a város magyarsága 62 százalékot alkotott, a románoké 35t8 százalék volt. 1985 elején ez az arány 55,9:42,9 százalékra válto­zott, de még mindig a magyar kisebbség javára. A Maros megyei pártbizottság első titkárának most előkerült "titkos" irataiból kitűnik, hogy 1990-re már román többséget akartak kialakí­tani. Ezért még I985~ben azt javasolták, hogy 5 év alatt 22,800 román nemzetiségű személy betelepedését engedélyezzék a különben "zárt városba*. Ezzel a románok részaránya elérte volna az 58-60 százalékot. A példátlan lakosságcsere következtében nagyban megszaporodott a magyar munkanélkü­liek száma. így most fény derült arra, hogy az egyetemet, főiskolát, szakiskolát végzett fia­talok tízezrei miért kényszerültek távoli munkát vállalni, helyi születésű tanárok, orvosok, mér­nökök ezrével Moldva falvaiban tengődni. Sütő András szerint a betelepítetteknek nem bűne, hogy a diktátornak Sztálinéhoz hasonló jelszava volt: "A MAGYARSÁG KÉRDÉSE CSUPÁN VA­GONKÉRDÉS!" CIKKEK ÉS VÁLASZCIKKEK, olvasói levelek özönét eredményezte a Magyar Demokrata Fó­rum miskolci szervezetének nagybetűs, fizetett hirdetése - természetesen a hithű MSZMP-sek, MSZP-sek és támogatóik részéről. A hirdetés szövege: "MÁRCIUS 25: A TAVASZI NAGYTA­KARÍTÁS NAPJA!" Ki tudja, miért vették ép­pen a kommunisták magukra? És még találva is érezték magukat’ Az MDF miskolci csoport meg remek, szellemes közleményben vágott vissza: "Mindenki magából indul ki: ha valaki ezt a mos­1990. március tani rendszerváltást az 1948-1949-es kommu­nista hatalomátvételhez hasonlítja, s hasonló intézkedéseket vár, csak amúgy ellentétesen, lelke rajta. Néhány hétig azok, akik bűnöket kö­vettek el, s eddig csak mosolyogtak mások fé­lelmein, hadd nyüszítsenek, hadd féljenek! A szocializmus építésének bizonyos időszakaiban ebben az országban százezrek féltek és ret­tegtek." S ők, meg az ellenzékiek mint írják, még csak le sem írhatták az újságokban - mint a mostani pártolvasók -, hogy FÉLTEK! AZ ÚJJÁSZERVEZŐDÖTT MSZMP is tartja vá- 15ztá.si nagygyűléseit. Eügy ilyet éppen február 10-e körül szerveztek Leninvár osban, ahol GRÓSZ KÁROLY szándékozott megagitálni a mun­kásosztályt arról, hogy a magyar jövő kizáró­lag a kommunisták kezében lesz biztonságban. (Még egy-két évig, mert annyi nekik már elég és jövőről többé nem beszélhetünk!) Nem sike­rült neki. A nagy elődről elnevezett városban sokkal többen gyűltek össze, mint azt egy bár­milyen kommunista remélhette volna. A Magyar Televízió késő esti híradóműsora közvetítette, miszerint talán az egész város összegyűlt. No, nem azért, hogy Grószt meghallgassa, hanem azért, hogy megverje. Meg is tették. Ököllel és mindennel, ami a kezük ügyébe akadt. Megprbált nagyon gyorsan távozni, de a tömeg beszorí­totta gépkocsijába és azt is ütötte dübörögve, miközben egyre azt üvöltötték, hogy "Nem aka­runk többé kommunistát látni"! Vajon eszébe jutott-e a volt főtitkárnak, mennyivel "kedve­sebbek" voltak alig bő éve a csepeli munkások. Azok nem ütöttek, csak tapsoltak, de azt jó hangosan, szólni sem lehetett tőle. Onnan le- verten, innen megverten távozott! KÁR VOLT KÍSÉRLETEZNIE GRŐSZ Károlynak választási beszéd tartásával. A Népszabadság glocssija megírta, hogy egy MSZMP gyűlésen Marosán György magából kikelve üvöltötte, hogy meg kell mutatni a reakciósoknak, össze kell hívni a munkásosztályt ellenük, stb... Akkor ép­pen a párt lapja figyelmeztette Marosánt, hogy csalódás érheti. Még hamarjában kiderül, hogy nincs is "munkásosztály" Magyarországon, vagy ha munkások akadnak is, azok esetleg ellenük mennek ki az utcára. A példák ezt bizonyítják. Meg azt is, hogy a kommunisták nevelhetet- lenek. Semmiből nem tanulnak! 55-OS MÁRTÍROKAT hántolnák ki a sopronkőhi­dai rabtemetőben. A kegyeleti eljárás lebonyo­lításával az Igazságügyminisztérium dr. Baj- nóczki István győri orvosszakértőt bízta meg. Az előkészületek elkezdődtek, megtörtént a Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom