Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-12-01 / 12. szám
1990. december Amerikai Magyar Értesítő 23.oldal------------------------Magyar tájak------------------------Magyar történelem Utazás a Balaton körül- VIII.BADACSONY LÁTNIVALÓK- Egry József festő egykori háza, műterme. Egryt (1883-1951) a magyar festészet Bartókjának nevezik, mert művészetével "újat, sajátosat* hozott létre, és egyéni, látomásos módon örökítette meg kedves tavát, mintegy elmerülve a napfény sugárzásában. Egykori házában állandó emlékkiállítás látható. Egry József másik házát, az úgynevezett felső Egry- házat, ahol először lakott, emléktáblával jelölték meg. A 189- házszám alatt található. — A Szőlészeti Kutató Intézet épületei a Kisfaludy utat szegélyezik. Nagy, üvegezett vagy nyitott tornácú egykori kúriák. A legszebb a Malatinszky-kúria, a Szegedy Róza u 20* sz. alatt. A Szőlészeti Kutató Intézet feladata olyan új fajtáka kitermelése, amelyekkel még emelni lehet a badacsonyi borvidék jó hírét. Badacsony szőlőkutúrája mindig híres volt, Bél Mátyás neves utazó már 1730-ban a Tapolca-kör- nyéki borok közül a badacsonyit találta a legjobbnak. A badacsonyi bor ereje, tüze, jó zarnata a lávatalaj minőségének, az erős és bőséges, a nemcsak felülről jövő, hanem a tóról is visszaverődő napsugárzásnak köszönhető. A felmelegedett bazalt éjjel is sugározza a meleget. Az itt termett borok közül sokan a Kéknyelűre esküsznek. Ismét mások a Zöldszilváni, az Olasz- rizling mellett kardoskodnak. A déli, sok napsütést élvező oldalon terem a legjobb bor, a gyengébb minőségű az északi oldalon. A badacsonyi borok ma még nem értek el olyan hírnevet, mint például a tokajiak, de már sikerült kialakítani a minden évben egyforma ízzel jelentkező, azonos fajtájú és nagy meny- nyiségű borfajtákat, amelyek lassan eljutnak Európa borüzleteibe és onnan a borkedvelőkhöz. A badacsonyi szőlőművelés ma már nagy táblákban folyik, támfalak fogják közre a táblákat, utak vezetnek közöttük és jelentős tért hódított már a gépi művelés. Az állami gazdaság a legnagyobb termelő, mellette számtalan kis parcellában gondozzák szőlőiket a magánosok. A legnagyobb pince is az állami gazdaság tulajdona, befogadóképessége 1,5 millió liter bor. — A Bor múzeum bazaltból épült, érdekes épület. Eredetileg valóban múzeumnak indult, ahol a hegy borait lehetett volna végigkóstolgatni, múzeum jellege azonban elmaradt, ma ízléses, magyaros bútorzatú, kellemes vendéglátóipari üzem. Szép a berendezése, a nagy ablakokon át nagyszerű kilátás nyílik a hegyoldalra és a tóra.- Szegedi Róza irodalmi emlékmúzeum a hegy legszebb épülete, az egykor Kisfaludy Sándor és neje, Szegedy Róza tulajdonát képező prés- és lakóház már messziről felismerhető a mellette álló védett jegenyefákról, Szegedy Róza emlékfáiról. Kisfaludy Sándor költőnk (1772-1844) Badacsony első népszerűsítője volt, az ő költeményei irányították a hegyre a szép tájak kedvelőinek figyelmét. Itt bontakozott ki szerelme későbbi felesége, Szegedy Róza iránt. Költeményében így vall erről: *Édes, kínos emlékezet, Ah, Badacsony szüretel Mulatságos gyülekezet, Te rabságom kezdete! Ott tudtam meg, ki légyen ő, S mi légyen a szerelem!* Csobánc című regéjében érzékletesen festi le a badacsonyi szüretet, szinte szemünk előtt játszódnak le az események: *Durrogtak a mozsarak, Hogy a bércek ropogtak, Kongtak még az üres hordók, Az ostorok pattogtak, Harsogtak a tárogatók, A hegedűk zengének, Szólt a duda, tapsolt a tánc, S a sarkantyúk pengének.* A nemes formájú emeletes épület a legszebb XVIII. századbeli badacsonyi szőlőhajlék. Nád fedi a tetejét, emeleti szobái előtt nyitott tornác húzódik káprázatos kilátással a hegyre és a tóra. A téglapadlós, előreugró tornácú épületben a nagy szoba látnivalója a nevezetes kandalló, amelynek tüze, melege a csobánci rege első sorainak megírására ihlette a költőt; egyébként itt minden a költő és múzsája szerelméről, életéről regél. Az épület földszintjén levő helyiségekben, a bolthajtású pincében cserépedények, pinceszerszámok, csutorák, a szőlőművelés, pálinkafőzés eszközei, edényei idézik vissza egy XVIII. századbeli présház életét, lakóinak munkáját.
