Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
1990. január Amerikai Magyar Értesítő 27.oldal 5A njosoly országa SAJÁT NYELVÉN... Az UPU (Universal Postal Union), mely a világ postaszolgálatát szabályozza, 1989. nov.- dec.-ben, Washingtonban tartotta 20. kongresszusát. Ebből az alkalomból nov. 17 és dec. 3 között, az amerikai posta sponzorolásával, nagyszabású bélyegkiállitást rendeztek "World Stamp Expo '89" cimmel. A kiállításra meghívták a világ összes postahivatalát. Nagyon sokan részt is vettek. Sajnos a magyarok nem jöttek el. Több mint ötven, négy részre osztott pavilon volt a hatalmas DC Covention Center-ben.Sok bélyegkereskedő is bérelt pavilont. Az amerikai posta nyolc pavilont foglalt el. Nemcsak a kereskedőkbe a postahivatalok is árusították bélyegeiket. Az egyik leleményes amerikai kereskedő készített egy füzetet (zsebkönyvet), melynek borítólapján az "Official World Stamp Expo '89 Passport" felirat díszeleg a kiállítás emblémájával. A könyvecske lapjain fel vannak sorolva a bélyeget kibocsátó államok nevei és rövid statisztikai adataik: az ország területe, lakossága, mióta bocsát ki bélyeget, s mióta tagja az UPU-nak, stb. Bélyeget lehetett venni az illető ország pavilonjában, beragasztották a füzetbe és lebélyegezték a saját postahivataluk bélyegzőjével. Pl„; British Post Office, Post- verk Foroya,.Deutsche Bundespost, Poste France, Canada Post, stb. Én is vettem egy könyvecskét és jártam a pavilonokat. Pont a. születésem napja volt (dec. 1.). Amikor a pavilon vezetője beütötte a pecsétet megsúgtam neki, hogy ma van a 70. születésnapom s kértem, hogy a hazája nyelvén Írja be: Boldog születésnapot. Rengeteg kalandom támadt. Volt aki azt se tudta mit Írjon, mert náluk titokban tartják a korukat. Az olasz pavilon vezetője legalább öt percig totojázott mire egy mondatot ki tudott találni. Az amerikai pavilon vezetője gratulált az ötlethez. Mint mondotta, ő is gyűjt bélyeget, s tudja hogy a bélyeggyűjtők minden trükköt kitalálnak, hogy valami különlegességhez jussanak. De ilyet még nem látott, hogy valaki a születésnapján a bélyegek mellé gratulációkat is gyűjtsön a világ különböző nyelvén. Van angol (ez a legtöbb), német, francia, orosz, cseh, kínai, hindu, arab, török, olasz, görög, svájci, portugál, spanyol, holland, svéd, finn, izlandi, belga, norvég és sok más nyelven. De az írországi pavilonnál történt esetemet soha nem fogom elfelejteni.Vettem egy bélyeget.Beragasztottam s kértem hogy pecsételje le. Közben észrevettem, hogy akcentussal beszéli az angolt, akár csak én. Na, gondoltam, ez egy igazi ir benszülött. Megkértem, hogy saját nyelvén írja be: boldog születésnapot. Elvette a füzetet, leült s szónélkül beírta, majd visszaadta. Ránézek a lapra s nem akartam hinni a szememnek. Mégegy- szer jól megnézem, semmi kétség ez magyarul van írva. Szemeközé nézek s ő megszólal; ön azt kérte, hogy a "saját nyelvemen" írjam be. Szóval, ő is magyar volt. S.J. PLETYKA *- Látott már repülő csészealjakat?- Mielőtt elváltam, elég gyakran', *- Szokott evés előtt imádkozni?- Igen, de csak ha a feleségem főz'. * GYŐZTES PÁLINKA — Most sokat kóstoltam, vagy végre tisztán látok? MÉSZÁROS ANDRAS KARIKATURAJA